Műsorújság

Fiatal és idősebb férfiakkal és nőkkel, társsal vagy egyedül, kutyával vagy babakocsit tolva kisgyerekkel futókkal beszélgetünk a futás élményéről és a Margit-szigeti pálya előnyeiről. Budapest legnépszerűbb futópályája a Margit-szigeten van. Az 5,3 km-es kiépített gumi, redortán anyagú futóút mellett szólítottam meg mai beszélgetőtársaimat.

Hogyan vészelhetik át a négylábúak a kutyameleget? Elsősorban kordokumentumnak szánják, azaz a zenekar dalait akarják az utókornak megőrizni az első albumuk által a zalaegerszegi Körzeti Stúdió tagjai A folytatásból kiderül, mire gyűjtöttek a zalaegerszegi Aquacity idei jótékonysági rendezvényén

Folytatjuk tavaly májusban kezdett sorozatunkat, amely fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűzte ki célul. Sorozatunk mai vendége a Kaposvári Egyetemen végzett 2012-ben, Mohácsi János osztályában. Gyakorlati évét a Kaposvári Csiky Gergely Színházban töltötte - a diploma megszerzése után a Centrál Színházhoz szerződött, ahol egy évet töltött, majd felvételt nyert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design- és művészetmenedzsment szakára, ahol tavaly mesterdiplomát szerzett. Eközben "szakított" a színházcsinálással, figyelmét a filmezés irányába fordította, melybe a kamera előtt is belekóstolt, de filmes háttérmunkákkal is megismerkedett. A tévéképernyőkről is ismerős lehet: az M5 csatorna kulturális műsoraiban ugyanis évek óta állandó műsorvezető mai vendégem: Béli Ádám.

Egyebek mellett saját fejlesztésű súlymérő rendszerét is bemutatja a szombathelyi futóműgyár Európa legnagyobb mezőgazdasági gépvásárán, amely november 10-én nyílik Hannoverben. Nőként igazi kihívás az operatőri hivatás. Nem elég, hogy a nehéz kamerát vállon kell tartani sok esetben órákon át, de számos veszélyes, vagy épp megrázó helyzetben kell helytállni, miközben jó minőségű felvételek kell, hogy készüljenek. Kiszer Barbara, a HírTV vezető operatőre 1994-ben a Szombathelyi Televízióban kezdte a pályát, és számos kalandon van túl, ám a tanulási folyamatnak nincs vége.

Jávor Béla: Házassági évforduló Ma 100 esztendeje, 1919. augusztus 16-án egy jóképű, 38 éves férfi oltár elé vezette 23 éves menyasszonyát Baján. A férfi özvegy volt két gyerekkel, egy 12 éves fiúval és egy 7 éves kislánnyal, akik édesanyjukat alig egy éve, egy hét alatt veszítették el spanyolnáthában. A férfi bádogos mester volt, a bajai ipartestület vezetőségi tagja, a menyasszony a város legjobb fogorvosának volt az asszisztense, de a házassággal ezt az állását fel kellett mondania férje két kiskorú gyermekének nevelése miatt. A politikai helyzet nem ajánlotta a házasulást. A tanácskormány éppen három hete bukott meg, de Bajára addigra már bevonultak a megszálló csapatok, az antant haderejéből kivált a franciák, de szép számmal a szerbek is. Akkor láttak Baján először négereket a francia hadsereg gyalogosai között. A szerbek otthonosan mozogtak Felső Bácskában, a bajai őslakos szerbek közül sokan támogatták őket, feladva addigi magyar érzelmeiket. Baja 1918 vége és 1921 augusztusa között szerb megszállás alatt állt, s amikor végül összeomlott a Baranya-Bajai Szerb- Magyar Köztársaság nevű szakadár „állam” és a megszálló csapatok kivonultak, a szerbek – akár csak Budapestről a románok – vittek mindent, ami mozdítható volt, még a templomi padokat is. A férjnek berendezett háza volt Baja belvárosában, közvetlen a Főtér mögötti kis utcában, amely a Sugovica partra nézett, ide hozta fiatal feleségét, akit a gyerekek nagyon vártak, hiszen tíz hónapja nem volt édesanyjuk, a nagymamájuk nevelte őket. Papájuk fiatal anyát hozott hozzájuk, aki alig 11 évvel volt csak idősebb, mint a nagyfiú, viszont Baja egyik legszebb fiatalasszonya volt. Nehezen is állta meg, hogy az iparos bálban a szülők között beszélgessen, míg a fiatalok, akik közé jószerint maga is oda tartozott, ropták a keringőt, a bostont és a modern táncokat is. Három év múlva megszületett a közös gyermek, Zsuzsi is, lassan helyre rázódott az ország is, Baja is és a megbízható iparos munkájára mindig szükség volt. Sikerült megvenni a mellettük lévő házat, két szőlőt is, egyre több lett a segéd a műhelyben, az inasok segédlevelet kaptak, gyarapodott a család, míg el nem jött a második háború, Baját ismét megszállták, most az oroszok, a családi házba is betelepedett egy orosz parancsnok a tisztiszolgájával majd egy esztendeig. 1944 őszén, a megszállás előtt Zsuzsi férjhez ment egy fiatal jogászhoz, aki a honvéd vezérkarnál volt gyors- és gépíró s így magával vihette fiatal feleségét a visszavonulás során Bajorországba, ahol egy kisváros főterén, 1945 tavaszán letette a fegyvert. Mehettek volna Amerikába, de Zsuzsi haza akart jönni, így esett, hogy 1946-ban ismét Baján volt a fiatalasszony és férje, de csak átmenetileg, mert felköltöztek Budapestre. A jogász férj a Hitelbanknál, majd jogutódjánál, az OTP-nél kapott állást, 1947-ben és 1950-ben két fiuk született. A gyerekek jól tanultak, édesanyjuk szigorúan nevelte őket, mindketten egyetemet végeztek, a nagyobbik orvos, a kisebbik jogász lett. A hetvenes években családot alapítottak, jöttek az unokák. Az egykor volt fiatal férjet 86 éves korában megütötte a szél, egy heti szenvedés után saját házából emelte magához a Jóisten. 15 évvel fiatalabb feleségét leányuk vette magához, így ő már egy budapesti kórházban, 89 évesen adta vissza a lelkét teremtőjének. Dolgos életet éltek le mindketten, a család, a város és a haza erős megtartásában és megtartatásában. Átadták tudásukat, erkölcsüket, egy-egy étel és ital iránti szeretetüket, gondolkodásmódjukat, világlátásukat, humorukat utódaiknak. Kettejük frigyéből tizenhat élet fakadt. Ez a ma 100 éve kötött házasság az én nagyszüleim házassága, amely ma is megszólít, az általuk leélt élettel, a folytonos megszállásokkal, a diktatúrákkal, az élet alapjainak megszerzéséért folyt harccal, veszteségekkel, rekvirálásokkal, de a keresztelőkkel, esküvőkkel, név- és születésnapokkal, a nagyanyám által főzött bajai halászlevekkel, a nekem átadott főzni tudásával, a nyári bajai vasárnap délutánok darázs dünnyögéssel teli csendjével. És ennyi az egész. Zsivánovits Erzsébet és Rábl Béla nyugodjatok békében!

Hanga Zoltánt, a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivőjét Tóth János András kérdezte.

A 20. század egyik legismertebb és legsokoldalúbb magyar énekesnőjének állít emléket immár negyedik alkalommal a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny, amelyre augusztus 25-éig jelentkezhetnek az énekesek. Nemcsak múltidézés, hanem képzőművészeti installáció a Hochstädter családot megidéző kiállítás, amely szeptember 2-án nyílik a Magyar Zsidó Múzeumban. A műsor végén néhány programot is ajánlunk figyelmükbe.

A nyár utolsó hónapját, nevezik Nagyboldogasszony havának is, hiszen a jeles ünnepekkel gazdagon átszőtt augusztus hónapban Szűz Máriát kétszer is ünnepli a Katolikus Egyház. Augusztust természetesen Szent István havának, és az új kenyér havának nevezik. A Katolikus Egyház augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária mennybevételét ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó édesanyjának – hite jutalmaként – nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön föltámasztotta, és magához emelte a mennybe. Az egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni. Nagyboldogasszony napján a hajósok búcsújáró helyén, Ercsiben jártunk, valamint Székesfehérváron az egykori Nagyboldogasszony királyi bazilika színhelyén kérdeztük Spányi Antal megyés püspököt az ünnep eredetéről és megőrzött hagyományairól.

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem előadásairól beszélgetünk.

Látásmód és gondolkodás. Izgalmas kísérlet: a fotográfia hangzóformában. Megelevenedő képek a fülünkön át. Erre hívom Önöket Blende című műsorunkban. Két fotós, két különböző generáció, két különböző fotótéma, mégis található egy közös pont, ami a kapcsolat, kapcsolódás, áthidalás fogalmával írható le. Mindkettejük útjából felidézünk egy-egy részletet, illetve azt a kiindulási pontot, ahonnan kalandjuk elkezdődött a képiség világában. A mai Blendében Sivák Zsófiával és Gyukics Péterrel készített műsorokból idézünk fel gondolatokat. A mai műsorral az elmúlt évet összefoglaló rövid sorozatunk végéhez értünk. Kicsit fáj érte a szívem, hiszen nagyon izgalmas felismerés volt számomra, hogy különböző emberek, akik különböző módon gondolkoznak a képről vagy eltérő témákban dolgoznak a fotográfiában, mégis rengeteg gondolatuk összecseng. Így a mai Blendét Hölvényi Kristóf fotográfus olyan történetével zárjuk, amely tökéletesen rímel a fotográfia pozitív változást vagy hatást kiváltó kérdéskörre.

1. Külpolitikai kitekintő. Szerkesztő: Vörös Szabolcs. Valami történt Észak-Oroszországban, a Fehér-tenger partján. Egy robbanás. Egy védelmi minisztériumi kísérleti telepen. Feltehetőleg egy nukleáris technológiával működő fegyver tesztelése közben. Alapinformációk egy balesetről, ami miatt lakott területek evakuálása is felmerült, de az ügy körüli moszkvai kommunikáció megint a 80-as évek végét idézte. Mi történt múlt csütörtökön az arhangelszki területen? Ennek járunk utána Rácz András Oroszország-szakértővel. 2. Vendégünk Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató, a Hagyományok Háza múzeológusa, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban látható dr. Kresz Mária életmű-kiállítás kurátora, akivel Kresz Mária sokirányú munkásságáról és a múzeum kiállításairól Sallai Éva beszélget.(foto:hagyomanyokhaza.hu)

Kálnoky László

Jávor Béla: Házassági évforduló Ma 100 esztendeje, 1919. augusztus 16-án egy jóképű, 38 éves férfi oltár elé vezette 23 éves menyasszonyát Baján. A férfi özvegy volt két gyerekkel, egy 12 éves fiúval és egy 7 éves kislánnyal, akik édesanyjukat alig egy éve, egy hét alatt veszítették el spanyolnáthában. A férfi bádogos mester volt, a bajai ipartestület vezetőségi tagja, a menyasszony a város legjobb fogorvosának volt az asszisztense, de a házassággal ezt az állását fel kellett mondania férje két kiskorú gyermekének nevelése miatt. A politikai helyzet nem ajánlotta a házasulást. A tanácskormány éppen három hete bukott meg, de Bajára addigra már bevonultak a megszálló csapatok, az antant haderejéből kivált a franciák, de szép számmal a szerbek is. Akkor láttak Baján először négereket a francia hadsereg gyalogosai között. A szerbek otthonosan mozogtak Felső Bácskában, a bajai őslakos szerbek közül sokan támogatták őket, feladva addigi magyar érzelmeiket. Baja 1918 vége és 1921 augusztusa között szerb megszállás alatt állt, s amikor végül összeomlott a Baranya-Bajai Szerb- Magyar Köztársaság nevű szakadár „állam” és a megszálló csapatok kivonultak, a szerbek – akár csak Budapestről a románok – vittek mindent, ami mozdítható volt, még a templomi padokat is. A férjnek berendezett háza volt Baja belvárosában, közvetlen a Főtér mögötti kis utcában, amely a Sugovica partra nézett, ide hozta fiatal feleségét, akit a gyerekek nagyon vártak, hiszen tíz hónapja nem volt édesanyjuk, a nagymamájuk nevelte őket. Papájuk fiatal anyát hozott hozzájuk, aki alig 11 évvel volt csak idősebb, mint a nagyfiú, viszont Baja egyik legszebb fiatalasszonya volt. Nehezen is állta meg, hogy az iparos bálban a szülők között beszélgessen, míg a fiatalok, akik közé jószerint maga is oda tartozott, ropták a keringőt, a bostont és a modern táncokat is. Három év múlva megszületett a közös gyermek, Zsuzsi is, lassan helyre rázódott az ország is, Baja is és a megbízható iparos munkájára mindig szükség volt. Sikerült megvenni a mellettük lévő házat, két szőlőt is, egyre több lett a segéd a műhelyben, az inasok segédlevelet kaptak, gyarapodott a család, míg el nem jött a második háború, Baját ismét megszállták, most az oroszok, a családi házba is betelepedett egy orosz parancsnok a tisztiszolgájával majd egy esztendeig. 1944 őszén, a megszállás előtt Zsuzsi férjhez ment egy fiatal jogászhoz, aki a honvéd vezérkarnál volt gyors- és gépíró s így magával vihette fiatal feleségét a visszavonulás során Bajorországba, ahol egy kisváros főterén, 1945 tavaszán letette a fegyvert. Mehettek volna Amerikába, de Zsuzsi haza akart jönni, így esett, hogy 1946-ban ismét Baján volt a fiatalasszony és férje, de csak átmenetileg, mert felköltöztek Budapestre. A jogász férj a Hitelbanknál, majd jogutódjánál, az OTP-nél kapott állást, 1947-ben és 1950-ben két fiuk született. A gyerekek jól tanultak, édesanyjuk szigorúan nevelte őket, mindketten egyetemet végeztek, a nagyobbik orvos, a kisebbik jogász lett. A hetvenes években családot alapítottak, jöttek az unokák. Az egykor volt fiatal férjet 86 éves korában megütötte a szél, egy heti szenvedés után saját házából emelte magához a Jóisten. 15 évvel fiatalabb feleségét leányuk vette magához, így ő már egy budapesti kórházban, 89 évesen adta vissza a lelkét teremtőjének. Dolgos életet éltek le mindketten, a család, a város és a haza erős megtartásában és megtartatásában. Átadták tudásukat, erkölcsüket, egy-egy étel és ital iránti szeretetüket, gondolkodásmódjukat, világlátásukat, humorukat utódaiknak. Kettejük frigyéből tizenhat élet fakadt. Ez a ma 100 éve kötött házasság az én nagyszüleim házassága, amely ma is megszólít, az általuk leélt élettel, a folytonos megszállásokkal, a diktatúrákkal, az élet alapjainak megszerzéséért folyt harccal, veszteségekkel, rekvirálásokkal, de a keresztelőkkel, esküvőkkel, név- és születésnapokkal, a nagyanyám által főzött bajai halászlevekkel, a nekem átadott főzni tudásával, a nyári bajai vasárnap délutánok darázs dünnyögéssel teli csendjével. És ennyi az egész. Zsivánovits Erzsébet és Rábl Béla nyugodjatok békében!

A 20. század egyik legismertebb és legsokoldalúbb magyar énekesnőjének állít emléket immár negyedik alkalommal a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny, amelyre augusztus 25-éig jelentkezhetnek az énekesek. Nemcsak múltidézés, hanem képzőművészeti installáció a Hochstädter családot megidéző kiállítás, amely szeptember 2-án nyílik a Magyar Zsidó Múzeumban. A műsor végén néhány programot is ajánlunk figyelmükbe.

Illemszabályok a diplomáciában. Beszélgetés Görög Ibolyával, egykori miniszterelnökségi protokollfőnökkel.

1. Külpolitikai kitekintő. Szerkesztő: Vörös Szabolcs. Valami történt Észak-Oroszországban, a Fehér-tenger partján. Egy robbanás. Egy védelmi minisztériumi kísérleti telepen. Feltehetőleg egy nukleáris technológiával működő fegyver tesztelése közben. Alapinformációk egy balesetről, ami miatt lakott területek evakuálása is felmerült, de az ügy körüli moszkvai kommunikáció megint a 80-as évek végét idézte. Mi történt múlt csütörtökön az arhangelszki területen? Ennek járunk utána Rácz András Oroszország-szakértővel. 2. Vendégünk Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató, a Hagyományok Háza múzeológusa, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban látható dr. Kresz Mária életmű-kiállítás kurátora, akivel Kresz Mária sokirányú munkásságáról és a múzeum kiállításairól Sallai Éva beszélget.(foto:hagyomanyokhaza.hu)

Derűs barokk kamaramuzsikával várjuk Önöket a Zenei Kincsestárban. Reinhard Goebel és együttese, a Kölni Musica Antiqua fölvételeinek segítségével Francois Couperin enciklopédikus zenei gyűjteményét, a Nemzetek címet viselő ciklust ütjük fel. Különös, de mintha az egyes nemzetek politikai törekvései olykor a zenekultúrára is hatással volnának. Ez látszik legalábbis ama tényből, hogy Couperin, aki a barokk zenei internacionalizmus szellemében kötetbe rendezi a francia, a spanyol, később a piemonti zenei formákat, sorozata harmadik kötetének a Birodalmi jelzőt adja. Ahogyan a többi kötetben, ebben a szvitben is hallunk német, olasz vagy francia formában írott tételeket. A válogatás alapja azonban minden bizonnyal a világbirodalmi törekvéseket tápláló francia udvar univerzális mivolta. Ez a zene területén is megmutatkozott: akár egy roskadásig megrakott ünnepi asztalról, úgy válogathattak a korabeli zenekedvelők a zene világnyelveit beszélő zenemesterek műveiből.