Műsorújság

Vajon fontosak voltak-e a bútorok íróink, költőink számára s vajon egy-egy mű megszületésében szerepet játszottak-e? Egy bútor vagy egy lakás nagyon sok mindent elárulhat a szerzőről – vallja Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa akivel a Magukra maradt bútorok c. kiállításban barangolunk irodalmi bútorok között. S közben felidézzük költőink, íróink gondolatait saját és egymás bútorairól.

Elkezdte a felkészülést a 2019/20-as szezonra a Zalakerámia ZTE férfi kosárlabacsapata. A Szombathelyi Darts Club sportegyesület elnökségi tagjával, Kurucz Tamással és Marton Olivér játékossal az elmúlt időszakról és a terveikről beszélgettünk. Túlteljesítette az a 2018-as évi üzleti tervét a Városgazdálkodási Kft.

5,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg az elmúlt öt évben Szombathely 10-es számú választókerületében. Erről beszélgetünk Sátory Károly önkormányzati képviselővel.

Nyári irodalmi ajánlót hallhatnak mai műsorunkban.

A korabeli úri szalonokat kortárs művészeti tartalommal töltötte a kiállítás rendezője, Lobler Ferenc képzőművész, amikor a Magyar Vízfestők Társasága Színes víz 2 című kiállításának helyszínéül a sárvári Nádasdy-vár termeit választotta. Ezüstérmet és különdíjat szerzett a 34. kínai ifjúsági tudományos és technológiai innovációs versenyen a szombathelyi ELTE Bolyai János-gimnázium két tanulója, Székely Bálint és Dobos Dominik.

Mai vendég Horváth Gábor gitáros, zeneszerző, zenekarvezető és Takács Antal basszusgitáros, a Légió együttes muzsikusai.

1.Ferencz Marcellel, a Napúr Építésztervezőiroda vezető építészével beszélgettünk az általa a Városligetbe tefrvezett Néprajzi Múzeumról. A pályázaton elnyert tervezői lehetőséggel a meglepéően egyszerű megjelenésű épület különlegessé vált a részben föld alá süllyesztett tér-elemeivel, illetve a felszínen látható lejtős tetőzet zöld növfényekkel történő beépítésével.A rendkivül gazdag néprajzi anyag jelentős része eddig a régi éület raktáraiból az új, modern technológiával rendeklező épületbenlátható lesz.A jelentős nemzetközi díjakkal is elismert Ferencz Marcell igen vonzó építészeti filózifiáját is megismerhetik hallgatóink.Szerk.:Dvorszky Hedvig.2. Julien Bastien Lepage, 19. századi festő csodás hangulatú képeit ma kevesen ismerik, pedig olyan magyar művészekre volt hatással, mint Csók István. Kovács Zsófia a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze mesél a francia alkotóról.

Tizenhatodik alkalommal adták át a Szent István Emlékérmet és Díjat a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, az idei díjazott Dr. Korzenszky Richárd OSB, emeritus tihanyi perjel volt. A magánszemélyek által, 2004-ben alapított díjat minden esztendőben olyan személynek ítélik oda, akinek munkásságához, emberi hozzáállásához mindenkor Szent István király öröksége szolgált iránymutatásul. A díjátadó ünnepségen a díjazottat Gyóni András, a Ciszterci Szent István Gimnázium nyugalmazott igazgatója, Richárd atya egykori tanítványa méltatta. Korzenszky Richárd bencés szerzetessel a díjátadás után beszélgettünk.

Vajda János

Nyári irodalmi ajánlót hallhatnak mai műsorunkban.

1.Ferencz Marcellel, a Napúr Építésztervezőiroda vezető építészével beszélgettünk az általa a Városligetbe tefrvezett Néprajzi Múzeumról. A pályázaton elnyert tervezői lehetőséggel a meglepéően egyszerű megjelenésű épület különlegessé vált a részben föld alá süllyesztett tér-elemeivel, illetve a felszínen látható lejtős tetőzet zöld növfényekkel történő beépítésével.A rendkivül gazdag néprajzi anyag jelentős része eddig a régi éület raktáraiból az új, modern technológiával rendeklező épületbenlátható lesz.A jelentős nemzetközi díjakkal is elismert Ferencz Marcell igen vonzó építészeti filózifiáját is megismerhetik hallgatóink.Szerk.:Dvorszky Hedvig.2. Julien Bastien Lepage, 19. századi festő csodás hangulatú képeit ma kevesen ismerik, pedig olyan magyar művészekre volt hatással, mint Csók István. Kovács Zsófia a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze mesél a francia alkotóról.

Tartsanak velünk egy kellemes időutazásra az operaéneklés – no és a hangrögzítés hőskorába! A Zenei Kincsestár ma esti hősnője, az 1892 és 1980 között élt Elvira de Hidalgo nem csupán operaszerepeiben volt valódi heroina, de egyik utolsó képviselője volt annak a több évszázados örökségnek, amelyet bel cantónak nevezünk. A szép éneklés technikája a kifogástalan formálás, a hajlékonyság és a kifejezőkészség hármasságát tette meg vezérelvéül. A preklasszikában gyökerező éneklés- és énekeskultusz zeneszerzők egész sorát ihlette örökbecsű remeklések megalkotására Bellinitől, Donizettitől és Rossinitól egészen Verdiig. És arról sem feledkezhetünk meg, hogy a bel canto énekművészet nem csupán az operaszínpadok, de a dalirodalom világában is valóságos királynőkké avatta képviselőit. A világ nagy operaszínpadain aratott diadalait követően Elvira de Hidalgo énekmesterként igyekezett átadni az utódoknak a nagy korszak tanulságait. Leghíresebb növendéke Maris Callas volt. Ismeretlen zenekarokkal készült fölvételeinek sorát egy feledésbe merült Meyerbeer-opera, a Dinora részletével kezdi. Habár Verdi a bel canto nagy komponistáinál később alkotott, a bel canto technika a Verdi-heroinák megformálásához is kulcsot ad az énekeseknek. Elvire de Hidalgo ezt a Traviata népszerű részletével bizonyítja. Újabb ritkaság: a Hindu dal következik a Szadko című operából. A bel canto könnyedsége és hajlékonysága, lám, az orosz romantika világában is meggyőző. Elvira de Hidalgo most három népies spanyol daljáték, zarzuela részletével tér haza szülőföldjére. A szerzők: Ruperto Chapi, Manuel de Falla és Joaquin Valverde. Elvira de Hidalgótól, a bel canto énekművészet legendájától – stílszerűen – A pacsirta című ariettával búcsúzunk, Alekszander Alekszandrovics Aljabjev tollából.