Műsorújság

A szombathelyi kalapácsvető Halász Bence 78,18 méteres teljesítménnyel bronzérmet nyert a dohai atlétikai világbajnokságon. Fél évszázados fennállását ünnepelte nemrég Zalaegerszegen az olajipari múzeum.

1.Berlász Melinda a MTA Zenetudományi Intézetének ma már nyugalmazott főmunkatársa a 20. századi magyar zene és zenei élet történésze, kutatója, ismert és kevésbé ismert alkotók munkásságát mutatta meg tudományos munkásságában éppen úgy,mint szerzőként, vagy könyvsorozat szerkesztőként. A Magyar Tuidományos Művek Tárában mintegy 18o tétel jelzi szerény és szorgalmas munkásságának eredményét.Jelenleg Lajta László összegyűjtött irásainak egy új,az előzőnél is gazdagabb kötetén dolgozik./DH/ 2. A romantika nagyatyjáról Victor Hugo-ról Paár Ádám történész-politológussal beszélgetett Pál Amanda.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. A mai műsorban Erdőkürtre látogatunk el az Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérekhez. Talán most zavarban lehetünk, hogy nem tudjuk pontosan kikről van szó, de biztos vagyok benne, ha az mondom, hogy Pálos nővérek, akkor legtöbbünkben azonnal világossá válik, hogy kik lesznek a mai Őrtüzek fókuszában. Korán reggel indulok, hiszen csak egy – két közvetlen járat van a Budapestről alig 60 km-re lévő Nógrád megyei Erdőkürtre. A pálos nővérek szoros napirendjébe délelőtt 10 órára kaptam meghívást a beszélgetésre, ehhez azonban már szükséges volt a 6 óra 50 perckor induló busszal útra kelnem. 60 km és közel másfél óra utazás. Ezzel pedig nem valamiféle elmaradottságot szeretnék hangsúlyozni, hanem a település és a helyszín érintetlenségét, a csendet és a nyugalmat. Volt időm megszemlélni ezt a községet. Nosztalgiával érkeztem meg, hiszen magam is Nógrád megyei származású vagyok, azonnal otthon éreztem magam. A buszmegálló túl volt a Pálos nővérek monostorán, így Erdőkürt közepén, egy kis parkban várakoztam a 10 órára. Az a csend és nyugalom – valóban ez a két dolog, ami leginkább megragadott – a legideálisabb hely lehet egy szerzetes rend számára, ahol a központban Krisztus van, akit a csendben ismerhetünk fel, akivel a csendben élhetünk bensőséges kapcsolatos és akiből a csend terében fakad életünk. Vas Mária Teréz nővérrel, a nővérek elöljárójával beszélgetek.

Átadták a dozmati tározót, ezzel teljessé vált Szombathely árvízvédelmi rendszere. Önkéntességet népszerűsítő műhelysorozatot indít ebben a hónapban a Nemzeti Művelődési Intézet Vas megyei szervezete a H+ Média és Kulturális Egyesülettel közösen. Pályázati támogatással, közel 18 millió forintból valósított meg ökoturisztikai fejlesztéseket a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége a vaskeresztesi és a nardai önkormányzattal közösen.

- A budapesti Vasúttörténeti Parkban Tóth János András Schvéd Norbert parkvezetővel a szerelvények között találkozott, hogy a park látványosságairól beszélgessenek. - Eötvös Loránd, a fotográfus nyomában a Dolomitokban. A Bélyegmúzeumi délutánok következő előadásáról Nikodém Gabriellát a múzeum igazgatóját kérdezzük. - Hajdu Klára Nyár című száma október elején készült el. A dal történetéről és a közelgő koncertekről Hajdu Klárát hallják. - Dér Zsolttal, az idei Junior Prima-díj színházi kategóriájának egyik díjazottjával Egri Bálint beszélget.

A Gaál Jenő verbita szerzetes vasmiséjéről készített összefoglalót hallgathatják meg, majd beszámolunk arról, hogy megjelent "A kő, amelyet az építők elvetettek..." - A Szent Kvirin Szalézi templom története című könyv.

Dramaturg: Harangozó Eszter Rendezőasszisztens: Varga Andrea

Ady Endre személye, versei ihlettek meg magyar kortárs képzőművészeket. A Dual Art Galériában Segesdi Bori keramikus művész vezetett körbe. A tárlat október 22-ig látható Budapesten a Királyi Pál utca 9. szám alatt.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. A mai műsorban Erdőkürtre látogatunk el az Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérekhez. Talán most zavarban lehetünk, hogy nem tudjuk pontosan kikről van szó, de biztos vagyok benne, ha az mondom, hogy Pálos nővérek, akkor legtöbbünkben azonnal világossá válik, hogy kik lesznek a mai Őrtüzek fókuszában. Korán reggel indulok, hiszen csak egy – két közvetlen járat van a Budapestről alig 60 km-re lévő Nógrád megyei Erdőkürtre. A pálos nővérek szoros napirendjébe délelőtt 10 órára kaptam meghívást a beszélgetésre, ehhez azonban már szükséges volt a 6 óra 50 perckor induló busszal útra kelnem. 60 km és közel másfél óra utazás. Ezzel pedig nem valamiféle elmaradottságot szeretnék hangsúlyozni, hanem a település és a helyszín érintetlenségét, a csendet és a nyugalmat. Volt időm megszemlélni ezt a községet. Nosztalgiával érkeztem meg, hiszen magam is Nógrád megyei származású vagyok, azonnal otthon éreztem magam. A buszmegálló túl volt a Pálos nővérek monostorán, így Erdőkürt közepén, egy kis parkban várakoztam a 10 órára. Az a csend és nyugalom – valóban ez a két dolog, ami leginkább megragadott – a legideálisabb hely lehet egy szerzetes rend számára, ahol a központban Krisztus van, akit a csendben ismerhetünk fel, akivel a csendben élhetünk bensőséges kapcsolatos és akiből a csend terében fakad életünk. Vas Mária Teréz nővérrel, a nővérek elöljárójával beszélgetek.

„Díszítőérzékkel átszőtt tudás” Kőrössy Albert Kálmánról beszélgetünk. Az építészt bemutató kiállítás egy általa tervezett épületben, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtárban kap jelenleg helyet. Itt jártunk a kurátorral, Baldavári Eszter művészettörténésszel.

1. Véget értek az Országos Könyvtári Napok. Ennek kapcsán a könyvtárak szerepéről, jelenéről, lehetősségeiről, a fejlesztésekről Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Magyarországon jelenleg öt aktív kékfestő műhely működik, legtöbbjük családi hagyományt követve, ma is generációról generációra átadva a szakmai tudást.Vendégünk Mundrusz Anett célja, hogy fiatalos alkotásaival felhívja a figyelmet a kékfestő anyag szépségére, hogy a kékfestő, mint anyag, és a kékfestés, mint technika, ne csak lakástextilként éljen tovább, hanem divatos öltözékként vagy kiegészítőként is. A kézműves terméktervezővel a kékfestő anyag sokoldalú felhasználásáról és újraértelmezéséről, valamint a "Járj Te is kékfestőben!" című, a Hagyományok Házában október 19-én megrendezésre kerülő programról Sallai Éva beszélget.

Mai magazinunkban amellett, hogy néhány különleges sporteseményről és néhány élménydús óvodai foglalkozásról is beszámolunk Önöknek, egy igazán könnyen forintosítható témával is foglalkozunk. Nevesen a közműtartozásokkal.

Dramaturg: Harangozó Eszter Rendezőasszisztens: Varga Andrea

Metternich

- A budapesti Vasúttörténeti Parkban Tóth János András Schvéd Norbert parkvezetővel a szerelvények között találkozott, hogy a park látványosságairól beszélgessenek. - Eötvös Loránd, a fotográfus nyomában a Dolomitokban. A Bélyegmúzeumi délutánok következő előadásáról Nikodém Gabriellát a múzeum igazgatóját kérdezzük. - Hajdu Klára Nyár című száma október elején készült el. A dal történetéről és a közelgő koncertekről Hajdu Klárát hallják. - Dér Zsolttal, az idei Junior Prima-díj színházi kategóriájának egyik díjazottjával Egri Bálint beszélget.

„Műsorunkat 18 éven felülieknek csak kiskorú felügyelete mellett ajánljuk!” Kéthetente, péntek este 21:04 perckor jelentkező műsorunkban médiatagozatos gimnáziumok diákjainak közreműködésével keressük a válaszokat a korosztályukat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Amellett, hogy egyházi és világi iskolákból verbuvált Diákszerkesztőségünk tagjai kisebb-nagyobb szakmai feladatok megoldásával kiveszik a részüket a műsor elkészítéséből, nyilvános megszólalási lehetőséghez is jutnak! Ha kíváncsi vagy, mit gondolnak a világról a „digitális bennszülöttek” – hangolódj rá a ZéGeneráció-ra! *** Jövő A Magyar Katolikus Rádió múlt hónapban Pécsett vendégeskedett, ahol a Katolikus Társadalmi Napok meghívására sátorral is kitelepült! Az egyik program egy egyórás ZéGeneráció-felvétel volt, ahol pécsi cserkészekkel beszélgettünk. Műsorunk elején a jövőről folytatott KEREKASZTAL-beszélgetést tehát ez alkalommal rögzítettük. De máshová is utazunk! KITEKINTŐ rovatunkban Schubert Flóra jóvoltából megismerhetjük néhány Dániában élő jövőképét. Ezután különleges sztárvendéggel folytatjuk: MI LESZEL HA NAGY LESZEL rovatunkban Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövőt Horváth Botond kérdezi a sport szépségeiről, a pálya előnyeiről és hátrányairól. Ezután új hang következik a műsorban, Füleki Panka (akit az M5 csatorna Felsős című műsorvezetőjeként ismerhettünk meg) FELNŐTTSZONDA rovatunkban kapott mikrofonvégre néhányat az idősebb korosztályokból. Végül folytatjuk egy hónapja kezdett sorozatunkat is: az EGY HALASZTÓ EGYETEMISTA NAPLÓJÁnak harmadik részével, melynek címe: A halasztó, az egyetemista meg az okj-s. Érdemes ellátogatni a ZéGeneráció #blogra, melyet szintén a Diákszerkesztőség tagjai töltenek fel tartalommal: http://www.katolikusradio.hu/zegeneracio A műsorban közreműködő diákszerkesztőségi tagok: Barcsák Ágnes Füleki Panka Horváth Botond Pintér Balázs Pór Veronika Schubert Flóra Tóth Kristóf Végh János és a pécsi cserkészek: Johanna Berci Levente, Beus, Csabi, Huba.

1. Véget értek az Országos Könyvtári Napok. Ennek kapcsán a könyvtárak szerepéről, jelenéről, lehetősségeiről, a fejlesztésekről Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Magyarországon jelenleg öt aktív kékfestő műhely működik, legtöbbjük családi hagyományt követve, ma is generációról generációra átadva a szakmai tudást.Vendégünk Mundrusz Anett célja, hogy fiatalos alkotásaival felhívja a figyelmet a kékfestő anyag szépségére, hogy a kékfestő, mint anyag, és a kékfestés, mint technika, ne csak lakástextilként éljen tovább, hanem divatos öltözékként vagy kiegészítőként is. A kézműves terméktervezővel a kékfestő anyag sokoldalú felhasználásáról és újraértelmezéséről, valamint a "Járj Te is kékfestőben!" című, a Hagyományok Házában október 19-én megrendezésre kerülő programról Sallai Éva beszélget.

Ma esti válogatásunkban a régiek zenéje iránti érdeklődés egyik legkorábbi hazai példáját, a Benkő Consort eredetileg 1985-ben megjelent albumát ütjük föl. Attól fogva, hogy a műzene a barokk és a klasszika korában mindjobban elkülönült az egyszerű nép muzsikájától, a reneszánsz idején még széles körben ismert és számtalan formában új életre kelt melódiák jobbára csak a népzenében és sárguló kódexlapokon vártak a föltámadásra. Nem véletlen, hogy korhű megszólaltatásukhoz a lanfélék és reneszánsz furulyák mellett a népzenében máig használatos dudák és fidulák bizonyultak a legalkalmasabbnak. A Benkő Consort először XVI. századi táncainkat és Bakfark Bálint fantáziáit játssza. A XVI. századi magyar muzsika után szólaljon meg a korabeli németföld és Németalföld muzsikája. Míg mifelénk jobbára csak a dallamváltozatok maradtak az utókorra, a művelt nyugaton nem egyszer már a szerzők – Michael Praetorius, Tylman Susato vagy Claude Gervaise – neve is jelzi: immár a műzene kezdeteinél járunk.