Az adventi hétben
Szomory Dezső novelláját Oberfrank Pál olvassa fel.
Készítette: Liszkai Károly, Bögös Henriette és
Sárospataki Zsuzsanna
Azok az adventi hajnalok
Thurzó Gábor novelláját Szélyes Imre olvassa fel.
Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata
Több évtizedes egészségügyi szakmai munkájáért Pro Sanitate Savariae (azaz Szombathely Egészségügyéért) Életmű díjat kapott Kovács Beáta radiológus főorvos, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház mammográfiás részlegének vezetője.
Idén az Év civil szervezete díjat megosztva nyerte el a Szent Márton Városi Kórus és a Parkerdei Kertbarát Egyesület.
Sven Nordquist svéd szerző népszerű meséjét, a Pettson és Finduszt állítja színpadra a Mesebolt Bábszínház.
szombathelyi összeállítás
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Szent Erzsébet példaadó élete okán lett a karitász védőszentje. Ünnepéhez közeledve az önkéntes segítők és a szervezet támogatóinak áldozatos tevékenységét köszönik évről évre a Szombathelyi Egyházmegyében.
Pillanatképek a média világából
Szerkesztő: Szikora József
Közgazdászként egy szállítási vállalatnál dolgozott, majd közel tíz éven át volt a Hungaroton vezető munkatársa.Egyik alapítója a Duna Televíziónak, majd kereskedelmi igazgatója. Később vezető munkaköröklet tölt be a Magyar Televíziónál, az MTVA-nál, majd a Duna Zrt-nél. Jelenleg a Hagyományok Házának külhoni kommunikációjáért felelős újságíró. Ő Csermák Zoltán, aki mindezek mellett katolikus újságírónak vallja magát, kiváló zeneértő és művelő, bodog férj, két fia és hat unokája van.
Vele beszélgetünk médiáról, magyarságról, zenéről, s többek közt arról is, hogy miként viselhette a Dél-afrikai Durban érseke Mindszenty József hercegprímás gyűrűjét.
a lehetőségek magazinja
Szeglet Kávézó és Közösségi Tér
Szerkesztő: Kozák Annamária
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Igazán különleges hely a Szeglet Kávézó és Közösségi Tér. A Salva Vita Alapítvány pályázaton elnyert pénzből, adományokból és önkéntes munka segítségével vásárolta meg és újította fel a Budapesten az Albertfalva utcában évek óta üresen állt, egykori Borostyán Gyógyszertár épületét. Fogyatékossággal élő emberek képzését és foglalkoztatását szeretnék itt megvalósítani, egyebek mellett azokban az alkotóműhelyekben, amelyek szintén helyet kaptak a Szegletben. Ezeket a műhelyeket egy baráti társaság tagjai vezetik, öt fiatal vállalkozó, akik szakértelmük mellett új cégeik alapításával is hozzájárulnak a ház működtetéséhez. Mindannyian vállalták, hogy fogyatékos embereknek is munkát adnak majd.
Több évtizedes egészségügyi szakmai munkájáért Pro Sanitate Savariae (azaz Szombathely Egészségügyéért) Életmű díjat kapott Kovács Beáta radiológus főorvos, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház mammográfiás részlegének vezetője.
Idén az Év civil szervezete díjat megosztva nyerte el a Szent Márton Városi Kórus és a Parkerdei Kertbarát Egyesület.
Sven Nordquist svéd szerző népszerű meséjét, a Pettson és Finduszt állítja színpadra a Mesebolt Bábszínház.
kulturális programajánló
A Lánchíd alakváltozásai. A méhek istene a Kolibri Pincében. Te Deum Stekly Zsuzsa zománcművész kiállítása. A Várkert bazár adventi programjai.
Szerkesztő: Szabó Csilla
- A 170 éve avatott Lánchíd történetét bemutató kiállításra szól első meghívónk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Könyvtárában Domonkos Csabát, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezető helyettes muzeológusát, és Farkas Györgyöt, az egyetem építőmérnöki karának dékán emereituszát Tóth János András kérdezi.
- A méhek istene. Kiss Csaba író, rendezővel a Kolibri színház új ifjúsági előadásáról beszélgetünk.
- Hálaadás. Stekly Zsuzsa tűzzomác kiállítását is figyelmükbe ajánljuk.
- Határidőnapló készítésre hívjuk hallgatóinkat, Garay-Nagy Róbert Príma Primissima-díjas festővel a Gül Baba Kulturális Központba.
- A Várkertbazár adventi programjairól Sikota Krisztinát, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettesét Gyarmathy Dóra kérdezi.
Ferenc pápa advent első vasárnapján Greccióba látogat. Hogy miért, arra keressük a választ Varga Kapisztrán ferences segítségével.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Egy héttel ezelőtt, Krisztus Király Vasárnapján Johann Sebastian Bach h-moll miséjének Kyrie és a Gloria szakaszával búcsúztattuk a mögöttünk hagyott egyházi évet. Advent első vasárnapján, az egyházi év kezdetén következzék a Credo, a Sanctus és az Agnus Dei minden idők egyik leghatalmasabb egyházzenei alkotásából. A Balthasar Neumann Kórus és szólistái valamint a Freiburgi Barokk Zenekar élén Thomas Hengelbrock. Bach szemében sohasem vált külön a liturgikus s a világi zene: az evangélikus mester Luther nyomán úgy vallotta, hogy csakis az Istent dicsőítő muzsika lehet méltó a muzsika névre. Felfogása szerint tehát a zenei harmóniák az isteni harmóniák leképeződései, legyen bár szó a Szentháromság hierarchikus rendjéről vagy a Teremtésben megfigyelhető csodálatos összhangról, ami nem egyéb, mint Isten keze nyoma a teremtett dolgokon. Nem csupán vallásos témájú szerzeményei, de világi billentyűs művei is bővelkednek olyan, rejtjelezett zenei üzenetekben, amelyek a Szentháromság személyeinek vagy Krisztus isteni és emberi természetének viszonyát szimbolizálják. És mert Bach korában az udvari és a templomi reprezentáció igencsak hasonló külsőségek között zajlott, mi több, a barokk minden világi hatalmat az Istentől eredőnek tekintett, azon sem csodálkozhatunk, hogy párhuzamokat fedezhetünk föl például egy diadalmas beiktatási muzsika vagy az isteni dicsőség Bach-féle megéneklése között. A dicsőítés és a magasztalás hangjai mellett természetesen a latin szöveg ismerete nélkül is fölfedezhetők a békéért és megbocsátásért fohászkodó, esengő szakaszok. És habár Bach nemzedékek egyházzenéje számára mutatott követendő példát h-moll miséjével, az 1733 és 1748 között keletkezett, gigászi szerzemény sohasem jutott el a bemutatásig. Azt is sokáig vitatták, vajon a lutheránus Bach miféle késztetésből komponált latin nyelvű, katolikus misét. Legvalószínűbb, hogy a lengyel trónra meghívott szász választónak tett ígéretét váltotta valóra nagy sokára, praktikusan egybefűzve több, különféle időkben keletkezett misetételét. Az ellenben bizonyos, hogy a kantáták és passiók komponistája mintegy vallási zenéjének sommázatát hagyta benne az utókorra.
Boldog László, táncművésszel beszélgetünk
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Zeni szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Lépésenként járunk mindnyájan az úton. Olykor azonban még szebbet teszünk: nem csupán lépünk, de táncot járunk. Sőt figurázunk, pontozunk, dobbantunk, kanyart írunk le. A lépéseknek mesterei legfőképpen a táncosok.
Boldog László, táncművésszel erről is beszélgettünk, hiszen egészen különös helyeken is táncot járt és igazán nagy idők tanúja lehetett.
Tehát kezdőpozícióba állunk és máris indul lépés: egy-két-há, egy-két-há!
Legkedvesebb könyveim
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Spányi Antal megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója mesél legkedvesebb szerzőiről
François Mauriac Nobel-díjas francia katolikus író, és Thomas Merton amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író könyvei kapcsán beszélgetünk hivatásról, elköteleződésről, vallásközi párbeszédről, és Isten irgalmas szeretetéről.
Csiba Lajos és Juhász Előd műsora
Vendég: Hámori Máté karmester
Az egyik legtöbbet foglalkoztatott fiatal karmesterrel zongora mellett beszélgetünk: tervekről, előadásmódokról, sok mindenről, ami zenei életünkben aktualitás.
Szóról-szóval
Alapító szerkesztő: Deme László
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Vadász Zsuzsa
Forrás
Szerkesztő: Madocsai Bea
Anyanyelvi műsorunk jegyzetírója ma: Gerstner Károly.
Új példánk megfejtését 2019. december 11-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17.