Műsorújság

A Mozgássérültek Vasakarat Sportklub új elnököt választott. Hat általános iskola mérte össze tudását a Játékos Sportvetélkedő szombathelyi döntőjén. A versenyfutást végül a Derkovits csapata nyerte meg a Zrínyi- és az Oladi iskola játékosai előtt. Flaisz Gergőt, a zalaegerszegi Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és Intézményeinek igazgatóját az ez évi programokról kérdeztük.

Műtárgy lett abból a képbőll, amely letarolta a természetfotó pályázatok mezőnyét szerte a világban. Daróczi Csaba nyuszis sorozata nem csak hogy szinte minden létező díjat besöpört 2019-ben, ám az egyik fotográfiáját, amelyről a Legendák sorozatában ma beszélgetünk vele, megvásárolta egy manhattani art galéria, ami egyben azt is jelenti hogy összesen 10 db nagyítást lehet eladni belőle- igen, az egész világon..A kiskunsági nyulakról készített képét 73 ország több mint 14 ezer versenyzőjének fotói közül választották ki végső nyertesnek a hollandiai Nature Talks Fotófesztiválon – számolt be róla a National Geographic. A díjnyertes képet hangulata, időzítése, gyönyörű fénylése, tökéletes élessége és kompozíciója miatt választotta ki győztesnek a zsűri. Mindennek volt előzménye bőven: Daróczi Csaba Magyarországon már többször lett az év természetfotósa, a Varázslatos Magyarország pályázat fődíjasa, Európában szinte az összes rangos pályázatról hozott fődíjat Olaszországtól Belgiumig – Oasis, Monthfoto, Glanzlichter, Milvus és mások- de az a sikersorozat amely 2019-ben érte, őt is meglepte. A magyar művészet élő legendái című sorozatunk vendége Daróczi Csaba aki e pillanatban a világ legeredményesebb természetfotósa, ( portré fellelhetősége: Daróczi Csaba-Photography)

Celldömölkön szervezték az idei Megyebált január 11-én szombaton, amely hagyományosan a báli szezon nyitánya Vas megyében. A 210 fős vendégsereg számára az est fénypontja éjfélkor következett el, amikor is 22. alkalommal hirdették ki az Év Embere cím nyertesét. 9 jelölt közül Ekler Luca parasportolónak ítélte a kuratórium a rangos elismerést. 77 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én vette kezdetét a doni áttörés, amely a magyar hadtörténet legnagyobb tragédiájához vezetett. A 2. magyar hadsereg csaknem fele, 100 ezer katona, köztük több ezer vasi fiatal vesztette életét a Vörös Hadsereg támadása következtében. A katasztrófáról Szombathelyen is megemlékeztek, hagyományosan a Martineum udvarán álló pápai keresztnél tisztelegetek a hősi halottak előtt. Az eseményen Nemény András polgármester mondott emlékbeszédet. Tavaly év vége felé több természetvédelemmel és élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet is megszavaztatta az év fajait, hogy felhívja a figyelmet a védelemre szoruló állatokra és növényekre. Sorra vesszük, hogy 2020-ban mely fajok kerülnek reflektorfénybe.

Pilinszky János Kihűlt világ című versének pár sora és címe adta az ötletet a tárlatnak, amely Farkas István jelentős magyar művész festményeiből nyílt. Farkas István életéről, festményei hangulatáról és a tárlat sokszínűségéről a kiállítás kurátorával, Kolozsváry Mariannával beszélgettünk. Tóth János András a Hangyabefőtt című mesekönyvéről kérdezte az írót, Szegedi-Szabó Bélát a könyv budapesti bemutatóján. Kultúrmorzsák rovatunkban pedig megtudhatják, milyen programok várnak önökre a közeljövőben.

„Sok ezer szenvedélyes kutató tapasztalata bizonyítja: veszélyes dolog családtörténeti kutatásba kezdeni. Veszélyes, mert aki egyszer belekezdett, többé nem tudja abbahagyni. Mert mindig akad egy újabb nyom, mely rég elporladt emberek boldog vagy tragikus életének megismerésére ösztökéli a kései utódot. És mindig akad egy bosszantó hiány a családfán: egy ős, akiről azon kívül, hogy léteznie kellett valaha, semmit sem sikerül kideríteni, bármennyit fáradozunk is.” - így hirdeti egyik országos levéltárunk családtörténeti kutatásának lehetőségeit. A családfakutatók elsődleges érdeklődése az anyakönyvek irányába vezet. Az interneten böngészve hamar ráakadunk olyan oldalakra, melyek elvezetnek minket abba a levéltárba, ahol megtalálhatjuk a kutatásainkhoz elengedhetetlenül szükséges állami vagy egyházi adatokat. Mózessy Gergely a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója azokról a lehetőségekről beszél, amelyet intézményük ajánl fel, hogy biztosan megtudhassuk őseink történetének legfontosabb adatait.

Életműdíjjal ismerte el Tuczainé Révári Marietta tevékenységét a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány 2019-ben. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója oroszlánrészt vállalt a szeretetszolgálat újjászervezésében, 1991 óta segíti – számtalan eszközzel és önkéntes munkatársaival – a nehéz sorsú embereket. A Jószolgálat díjjal legutóbb jutalmazott személyeket és szervezeteket ismerhetik meg az érdeklődők a szombathelyi Fő téren február elejéig látható tablókiállításon.

Tündéri álomvilág, elvágyódás, irónia és groteszk - a különös és éteri látvány mögött elhivatott művészsors. Gross Arnold képzőművészről beszélgettünk Révész Emese művészettörténésszel. A művészet kertje - Gross Arnold 90 című kiállítás január 31-ig látható a budapesti Széphárom Közösségi Térben.

Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Munkatársak: Varga Andrea, Huszár Orsolya és Paróczai Csilla Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

1.Ebben a hónapban több településen tartottak, illetve majd tartanak időközi önkormányzati választásokat. Ennek kapcsán az önkormányzatiságról, az önkormányzati rendszerről Szalai Kornél Géza jogásszal, önkormányzati képviselővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk Konrad Sutarski költő, író, esszéíró, műfordító, 1965 óta él Magyarországon.1995-től az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (jelenleg Országos Lengyel Önkormányzat) első elnöke volt, 1998-ban létrehozta a Magyarországi Lengyelség Múzeumát és Levéltárát, amely ma Lengyel Kutatóintézet és Múzeumként látja el feladatát. Az intézet a magyar-lengyel viszonyokkal és a helyi lengyelség történelmével foglalkozik. Konrad Sutarskival a 85. születésnapja alkalmából lengyel és magyar nyelven is megjelent "Lengyelország és Magyarország Európa védelmében" című könyve kapcsán Sallai Éva beszélget. (foto: polonia.hu)

Mai magazinunkban tematikus fotókiállításokról, a zene fejlesztő hatásairól, egy különleges nyelvvizsgáról és egy hiánypótló mérnökképzés elindulásáról tudósítunk Önöknek.

Natalie Portman

Pilinszky János Kihűlt világ című versének pár sora és címe adta az ötletet a tárlatnak, amely Farkas István jelentős magyar művész festményeiből nyílt. Farkas István életéről, festményei hangulatáról és a tárlat sokszínűségéről a kiállítás kurátorával, Kolozsváry Mariannával beszélgettünk. Tóth János András a Hangyabefőtt című mesekönyvéről kérdezte az írót, Szegedi-Szabó Bélát a könyv budapesti bemutatóján. Kultúrmorzsák rovatunkban pedig megtudhatják, milyen programok várnak önökre a közeljövőben.

„Műsorunkat 18 éven felülieknek csak kiskorú felügyelete mellett ajánljuk!” Kéthetente, péntek este 21:04 perckor jelentkező műsorunkban médiatagozatos gimnáziumok diákjainak közreműködésével keressük a válaszokat a korosztályukat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Amellett, hogy egyházi és világi iskolákból verbuvált Diákszerkesztőségünk tagjai kisebb-nagyobb szakmai feladatok megoldásával kiveszik a részüket a műsor elkészítéséből, nyilvános megszólalási lehetőséghez is jutnak! Ha kíváncsi vagy, mit gondolnak a világról a „digitális bennszülöttek” – hangolódj rá a ZéGeneráció-ra! *** Család Ugyan a téli influenzajárvány a Diákszerkesztőséget sem kerülte el, csökkent létszámmal, de a szokásos lelkesedéssel készítettük el nektek a ZéGeneráció 31. adását! Új rovatunkban, a BÖNGÉSZŐben az interneten kutatunk a családdal kapcsolatos definíciókat, érdekességeket. A KEREKASZTALban különböző családtípusokról beszélgetünk, és ismét lesz SZONDA is: a folyosó diákjait kérdeztük arról, hány testvérük van és hány gyereket szeretnének. Hogy van-e összefüggés a kettő között, kiderül a harmincegyedik ZéGenerációból! Érdemes ellátogatni a ZéGeneráció #blogra is , melyet szintén a Diákszerkesztőség tagjai töltenek fel tartalommal: http://www.katolikusradio.hu/zegeneracio A műsorban közreműködő diákszerkesztőségi tagok: Badics Natasa Barcsák Ágnes Horváth Botond Körmendy Dorka Szuromi Benedek Végh János

Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Munkatársak: Varga Andrea, Huszár Orsolya és Paróczai Csilla Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

1.Ebben a hónapban több településen tartottak, illetve majd tartanak időközi önkormányzati választásokat. Ennek kapcsán az önkormányzatiságról, az önkormányzati rendszerről Szalai Kornél Géza jogásszal, önkormányzati képviselővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk Konrad Sutarski költő, író, esszéíró, műfordító, 1965 óta él Magyarországon.1995-től az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (jelenleg Országos Lengyel Önkormányzat) első elnöke volt, 1998-ban létrehozta a Magyarországi Lengyelség Múzeumát és Levéltárát, amely ma Lengyel Kutatóintézet és Múzeumként látja el feladatát. Az intézet a magyar-lengyel viszonyokkal és a helyi lengyelség történelmével foglalkozik. Konrad Sutarskival a 85. születésnapja alkalmából lengyel és magyar nyelven is megjelent "Lengyelország és Magyarország Európa védelmében" című könyve kapcsán Sallai Éva beszélget. (foto: polonia.hu)

A napokban ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Úgy illő, hogy péntek esti régizenei összeállításunkat is ennek az ünnepnek szellemisége járja át. Hisz a nemzeti kultúra nem egyéb, mint megtartó, közös emlékezetünk. Ami a zene nyelvén is megfogalmazódik, illetve sajátos nemzeti jegyeinket is beléoltja a világ zenekultúrájába. Halljuk hát a magyar föl legrégibb föllelhető zenei emlékeit. Elsőként az itt élt rómaiak világa elevenedik meg Kemény Kinga jóvoltából, aki Pindarosz Apolló-ódáját szólaltatja meg az Aquincumban föltárt orgonamaradvány rekonstruált, az eredetit idéző változatának segítségével. A szerzetesség megjelenésével a szerzetesi kultúra is termőtalajra talált magyar földön. Még az egyetemes európai gregorián kultúra is figyelemre érdemes oldalágakat hajtott itt, mint azt a Schola Hungarica Szendrei Janka vezényelte fölvétele is bizonyítja. A késő középkori Magyarország gazdagságát és hírét jelzi, hogy messzi földről is érkeztek hozzánk énekmondók és vándormuzsikusok, magukkal hozva vallon, flamand, breton vagy épp németföldi zenekultúrájuk hatásait, a madrigáléneklés és az éledő többszólamúság csodáját. Következő három szerzőnk Peire Vidal, Oswald von Wolkenstein és Jacques Barbireau. Szerelmi költészetükből Sebő Ferenc, a Fraternitas Musicorum, a Les Menestrels, a Bécsi Régizenei Együttes továbbá Lugosi Melinda, Keönch Boldizsár, Antal Mátyás és a Czidra László vezette Camerata Hungarica nyújt ízelítőt. Vérzivataros századaink emléke is megelevenedik nemzeti zenetörténetünk lapjain. XVI.-XVII. századi énekmondóink, Tinódi Lantos Sebestyén, Wathay Ferenc vagy épp Bakfark Bálint először fogalmazzák meg a zene nyelvén a hazaszeretet nemes érzését. Utóbbi ráadásul az első igazán európai rangú hangszeres szerzőnk. Hármójuk kompozícióit Kertész Péter, Benkő Dániel és Szíjjártó Csaba szólaltatja meg. Nemzeti zenetörténetünk elképzelhetetlen a felekezeti illetve az iskolákban zajló kóruséneklés nélkül. A Debreceni Kollégiumi Kántus Huszár Gál 1574-ben összeállított énekeskönyvéből énekel Berkesi Sándor vezényletével, majd a pozsonyi Anna Hansen Schuman-kódex hangjegyei kelnek életre a Schola Hungarica és Dobszay László fölvételén.