Műsorújság

Márai Sándor az 50-es években leírta, hogy mi történik azokkal a hallgatásrta készülő írókkal, akik nem kívántak megfelelni a kommunista elvárásoknak; Hogy kinek van igaza, ki manipulál és miért kell ügyészségeknek jogértelmezési vitát folytatni olyasmi felett, amit puszta józan ésszel is fel lehet fogni, el lehet dönteni – nem fejtegetem, mert ezt majd elvégzik Önök.

Csak néhány sport hír az elmúlt napokból. A Nemzetközi Evezősszövetség júniusig minden versenyt törölt a koronavírus-járvány miatt, köztük olimpiai kvalifikációs viadalokat is. A vasárnapi tájékoztatás szerint május 22. és 24. között a világkvalifikációs viadalt sem rendezik meg a svájci Luzernben. A Nemzetközi Öttusaszövetség a járvány miatt elhalasztotta a soron következő világkupa versenyeket. A március 25-i Magyarország–Montenegrói női kézilabda Európa-bajnoki selejtezőt júniusra halasztotta az Európai Kézilabda Szövetség és természetesen az összes selejtező mérkőzést. Az MKSZ hivatalos közleményben jelentette be, hogy március 14-től minden, a szövetség által kiírt bajnokságot és kupasorozatot felfüggeszt. Minden bizonytalanná válik, mi marad állandó a sport világában? Vendégünk a stúdióban Borsos Attila, 182-szeres válogatott, világbajnoki 6., olimpiai 7. helyezett kézilabdázó, televíziós szakkommentátor.. 1972 szeptember elején Bobby Fischer új világbajnokként szállt repülőre az izlandi fővárosban. A reykjaviki bravúrt megelőző és az azt követő évtizedeket egy zseni Odüsszeájaként lehet leírni, olyan történetként amely nem csupán a sakkozás aranykönyvébe tartozik , hanem a politikai tévelygések és a sport ötvözete , súllyal egy olyan korban amikor tombolt a hidegháború. Fogadják szívesen Radnóti László jegyzetét.

A műsorszám támogatója a Generali Alapkezelő Zrt.

Bornemisza Péter Magyar Elektráját állították színpadra a Csokonai Színházban, az előadás csak a járványügyi veszélyhelyzet elmúltával lesz látható a debreceni teátrumban. Az egyelőre csak házibemutatón bemutatott produkció rendezőjével Szabó K. Istvánnal és a címszereplővel, Tolnai Hellával hallhatnak beszélgetést a műsorban. Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró lett az egyik díjazottja a Radnóti Zsuzsa alapította Kortárs Magyar Dráma-díjnak. Farkas Éva a díjat alapító Radnóti Zsuzsával és Székely Csabával is beszélgetett. A műsor végén rendhagyó Kultúrmorzsákkal is jelentkezünk. A jelenlegi rendkívüli helyzetben egyre több kisebb-nagyobb kulturális intézmény tette elérhetővé az elmúlt napokban kiállításait, koncertjeit, színházi és egyéb produkcióit a világhálón. Ezekből az online lehetőségekből ajánlunk néhányat.

Dr. Tóth Ádám közjegyzővel, a Magyar Közjegyzői Kamara elnökével beszélgetünk.

Programszervezésről, csapatmunkáról és családról is beszélt Horváth Zoltán, az AGORA Savaria új igazgatója. Perlaki Nóra arról is kérdezte a fiatal vezetőt, hogy milyen módszerrel tud feltöltődni.

Az ÉrtéKEK című műsorunkban a Katolikus Egyház tanítása alapján keressük a választ kérdéseinkre és várunk iránymutatást a KEK-től, azaz a Katolikus Egyház Katekizmusától. A mai értékekben az aktualitásoké lesz a főszerep. A Korona vírus megjelenése elemi módon meghatározza a mindennapjainkat. De hogyan kell mindezt okosan kezelni? Hogyan lehet helytállni ezekben a - túlzás nélkül mondható - történelmi időkben? Az ÉrtéKEK állandó vendégével Káposztássy Béla plébánossal, liturgia szakértővel beszélgettem. #vigyázzunkegymásra

1.Közéleti összefoglaló. Az elmúlt hetek történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A Rákóczi Szövetség célja a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét. Tevékenysége kiemelten a fiatalokra irányul, munkájukat számos lelkes egyetemista segíti. Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével és Gabri Rudolffal, a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózata elnökével a Magyar Iskolaválasztási Program és a Diákutaztatási Program eddigi eredményeiről, valamint a további tervekről beszélgetett Sallai Éva.

Bornemisza Péter Magyar Elektráját állították színpadra a Csokonai Színházban, az előadás csak a járványügyi veszélyhelyzet elmúltával lesz látható a debreceni teátrumban. Az egyelőre csak házibemutatón bemutatott produkció rendezőjével Szabó K. Istvánnal és a címszereplővel, Tolnai Hellával hallhatnak beszélgetést a műsorban. Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró lett az egyik díjazottja a Radnóti Zsuzsa alapította Kortárs Magyar Dráma-díjnak. Farkas Éva a díjat alapító Radnóti Zsuzsával és Székely Csabával is beszélgetett. A műsor végén rendhagyó Kultúrmorzsákkal is jelentkezünk. A jelenlegi rendkívüli helyzetben egyre több kisebb-nagyobb kulturális intézmény tette elérhetővé az elmúlt napokban kiállításait, koncertjeit, színházi és egyéb produkcióit a világhálón. Ezekből az online lehetőségekből ajánlunk néhányat.

120 éve született Szabó Lőrinc költő, műfordító, a huszadik század magyar lírájának kiemelkedő alakja. A Tücsökzene és A huszonhatodik év című szonettciklusait sokan ismerik, de kisfiához írt Lóci versei is népszerűek voltak a szavalóversenyeken. Ám leghíresebb, mondhatni hírhedt verse a Semmiért egészen. Ennek a költeménynek a tükrében vizsgáljuk meg a szakma első számú Szabó Lőrinc-szakértője segítségével, vajon valóban csak a mérhetetlen férfiönzés dokumentuma a vers vagy annál sokkal többet és összetettebbet tárhat fel az értő és gondolkodó olvasó számára.

1.Közéleti összefoglaló. Az elmúlt hetek történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A Rákóczi Szövetség célja a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét. Tevékenysége kiemelten a fiatalokra irányul, munkájukat számos lelkes egyetemista segíti. Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével és Gabri Rudolffal, a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózata elnökével a Magyar Iskolaválasztási Program és a Diákutaztatási Program eddigi eredményeiről, valamint a további tervekről beszélgetett Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban a Hungaroton nemrégiben megjelent, Kocsis Zoltán muzsikusi életművét reprezentáló tripla albumáról játszunk le két remek kamarazenei fölvételt kiváló magyar muzsikus partnerekkel. Elsőként Claude Debussy csellóra és zongorára írott Sonatáját Pernyi Miklós csellószólójával. 1915-ben, amikor a mű elsőként fölhangzott - a zongoránál magával a komponistával - , meglehetősen absztraktnak hathatott. Különösen a szerenádnak nevezett második tétel a maga már-már bizarr dallamtöredékeivel, imitatív gesztusaival. Debussy mindamellett a francia barokk mesterek szvitjeit tekintette példaképének. Debussy imént hallott szonátáját 23 esztendővel követi Bartók különös hangulatú szerzeménye, a Kontrasztok. A mű megírására az amerikai jazzklarinétos, Benny Goodman kérte föl a szerzőt Szigeti József hegedűművész útján, a végeredmény pedig – a címnek megfelelő módon – egészen távoli zenei világokat ütköztet, megteremtve egy teljesen egyéni zenei atmoszférát. Jól megférnek a műben jazzes tónusok, indonéziai motívumok, verbunkos és a francia modernizmus elvontsága. Ezekhez társul – különösen az utólag szerzett harmadik tételben – a magyar parasztzene rusztikus, már-már barbár ősereje és évezredek mélyéről felsíró panasza. A műfaját tekintve rapszódiának nevezett Kontrasztok tételei: Verbunkos, Pihenő, Sebes. Kocsis Zoltán partnerei Szenthelyi Miklós hegedűművész és Berkes Kálmán klarinétművész.