Műsorújság

A pesti Dunaparton, a korzón teszünk sétát mai műsorunkban és az ott található ill. onnan látható szobrokról mesél Vízi László belvárosi helytörténész, Abrusán Györgyné Jadwiga, a belvárosi lengyel kisebbség vezetője, valamint Klukon Edit zongoraművésznő.

I/ A vírus és a gazdaság. Műsorunk vendége Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. II/ Segítség a bajban - hogyan hangolják össze a munkájukat a különböző segélyszervezetek. Egyetemi központ a pesti palotanegyedben - űj lehetóség a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára. Műsorunk vendége: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke.

Dr. Tarjányi József sikeres, nemzetközileg is elismert agrármérnököt, címzetes egyetemi docenst munkája szólította évtizedekkel ezelőtt Ausztriába. Szülővárosával, Kiskunfélegyházával azóta is intenzív fizikai és szellemi kapcsolatot ápol, miközben a burgenlandi magyarok hazaszeretetét igyekszik ébren tartani. Lelkes Petőfi-kutató: fölkeresi a költő világszerte föllelhető szobrait, emléktábláit.

Jézus bicskája és Falu bolondja. Herceg János novellái kerülnek adásba a Magyar Katolikus Rádióban. Kinek a hangja? Móricz Zsigmond kiállításon járunk Leányfalun. Építészet és irodalom, táncold körbe Magyarországot és Artmagazin online. Virtuális programajánlónkat is hallják a mai Akvarellben.

A Vas Megyei Turizmus Szövetség is arra buzdít mindenkit, hogy maradjon otthon - azért, hogy minél hamarabb útra kelhessen újra. Magyarország Kormánya az „Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzatból 3,17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt A Csornai Premontrei Prépostság türjei épületegyüttesének felújítása és turisztikai célú fejlesztése elnevezésű projekt megvalósítására.

Ezekben a hetekben, amikor az otthon falai között zajlik legtöbbünk élete, a testmozgásra vonatkozóan is megváloztak a lehetőségeink. Kihívás ez most azoknak, akik eddig rendszeresen sporotoltak, de azoknak is, akik nem, hiszen a napi jövés-menést is pótolni kell valahogy. Erről beszélgetünk ma Meizer Stift Bernadett pilates és callanetics oktatóval.

Áprilisban született muzsikusokra emlékezünk. 1.

Dr. Tarjányi József sikeres, nemzetközileg is elismert agrármérnököt, címzetes egyetemi docenst munkája szólította évtizedekkel ezelőtt Ausztriába. Szülővárosával, Kiskunfélegyházával azóta is intenzív fizikai és szellemi kapcsolatot ápol, miközben a burgenlandi magyarok hazaszeretetét igyekszik ébren tartani. Lelkes Petőfi-kutató: fölkeresi a költő világszerte föllelhető szobrait, emléktábláit.

A műsor második felében megemlékezünk a nemrég elhunyt képregényíróról é rajzolóról, Albert Uderzo-ról, akinek Asterix, a gall vicces történeteit köszönhetjük. Hogyan vált a franca kultúra részévé egy sosem volt gall falu lakóinka története és miért tud vele azonosulni az elmúlt évtizedekben szinte mindenki? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Paár Ádám politológus-történésszel, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával.

Rendhagyó módon készül az egyház idén nagyböjt és nagyhét utolsó három napjára, a szent három nap megünneplésére, amellyel keresztény hitünk legfontosabb misztériumára, Jézus megváltó szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk. Mivel Húsvét dátuma nem helyezhető át, a betegségtől sújtott országokban, ott, ahol korlátozásokat vezettek be a személyek gyülekezésével és szabad mozgásával kapcsolatban, a püspökök és a papok a nép jelenléte nélkül ünneplik idén a Nagyhét szertartásait. A székesfehérvári lelkipásztorokat arról kérdeztem, hogyan készülnek erre a rendkívüli alkalomra és készítik fel híveket a nem mindennapi húsvéti ünneplésre otthonaikban.

Jézus bicskája és Falu bolondja. Herceg János novellái kerülnek adásba a Magyar Katolikus Rádióban. Kinek a hangja? Móricz Zsigmond kiállításon járunk Leányfalun. Építészet és irodalom, táncold körbe Magyarországot és Artmagazin online. Virtuális programajánlónkat is hallják a mai Akvarellben.

Az Őrtüzekben olyan szentek életét mutatjuk be, akik a történelmünk során más járvány idején vagy olyan időkben éltek, amik szintén hasonlóak a mai helyzethez. Emellett nem csak a szenteket példáját hozzuk közelebb, hanem olyan irodalmi alkotásokat, esetleg irodalmi alakokat, gondolatokat, amelyek inspirálók lehetnek és támaszt is nyújthatnak ebben az időszakban. A következő félórának Thomas Merton Párbeszédek a Csönddel című kötetének egyik fohásza adja alapgondolatát. Hogy milyen is az, amikor az ember úgy érzi a sötétben tapogatózik? Mi az, amibe ilyenkor kapaszkodhat? Egyetlen egy dolog is elég a túléléshez? Tudják, nagyon szeretek hegyet mászni és a hegymászásban van egy-két alapszabály. Az egyik így szól: Mindig tervezzük meg a következő három lépésünket. Három lépés. Ezt a hármat kell mindig látni magad előtt, hogy biztonságosan tudj haladni. De akár hegyet, akár falat mászik az ember, nem biztos, hogy látja a csúcsot, csak tudja, hogy ott van. Hogy VAN. És a van mellé társul a következő három lépés. Nos, ezeknek megkeresésére hívom most Önöket.

A műsor második felében megemlékezünk a nemrég elhunyt képregényíróról é rajzolóról, Albert Uderzo-ról, akinek Asterix, a gall vicces történeteit köszönhetjük. Hogyan vált a franca kultúra részévé egy sosem volt gall falu lakóinka története és miért tud vele azonosulni az elmúlt évtizedekben szinte mindenki? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Paár Ádám politológus-történésszel, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával.

A Zenei Kincsestárban ma régi, tündökletes operaházi esték hangjai élednek újra a hangrögzítésnek hála. Hisz mint az köztudott: a színház, így az opera csodái is hamar kilobbanó természetűek, és csak a szív őrzi az emelkedett pillanatokat. Az opera nagy korszakának, a XIX. századnak legendás énekeseit már csupán a zenetörténeti könyvek emlegetik. Hangjuk elveszett a múlt ködében, és legföljebb a leírásokból és a nekik dedikált szerzeményekből képzelhetjük el, micsoda káprázatos lehetett művészetük. A huszadik század énekesei ennél jóval szerencsésebbek. Akadnak köztük, akiket épp a hangfölvételek tettek az egész világ kedvenceivé. Mások nem kerültek a nagy kiadók látókörébe. Az ő különleges művészetekről árulkodik egy-egy szerencsés módon fönnmaradt, gondosan restaurált fölvétel. Ilyeneket hallunk ma az ötvenes évek derekáról. A négy operarészlet hősnője, Maria Vitale 1924-ben született Milánóban. Habár énektanára a koloratúr szerepkör felé terelte, hamarosan kiderült, hogy Maria Vitale drámai szoprán szerepekben is remekel. Mi több: a Verdi- és a verista operák tündöklő csillaga Wagner-szerepeiben is elbűvölte közönségét. Noha egész Európát beutazta operaénekesként és koncertszólista gyanánt, pályája csúcsán saját elhatározásból visszavonult, hogy a tanításnak szentelje életét. 60 évesen hunyt el szülővárosában. Maria Vitale elsőként Médea áriáját énekli Luigi Cherubini operájának 3. felvonásából. Maria Vitale sokoldalúságát bizonyítja, hogy Aida és Brünnhilda mellett Bellini Normáját is repertoárján tartotta. Következzék a címszereplő híres áriája, a Casta Diva. Újabb bel canto ária: Lucrezia Borgia Prológja következik Donizetti operájából. Maria Vitale befejezésül azt a szerepét idézi föl, amelyben Herbert von Karajan partnereként is dolgozott: Erzsébet imáját halljuk Wagner Tannhäuserének 3. fölvonásából.