Műsorújság

A lélek sötét éjszakájában is valahol mélyen megcsillan a fény : Isten fénye. Ez az a fény , amely átsuhan és kiragyog Häger Ritta textilművész szorosra szőtt kárpitjain és Olasz Ferenc fotóművész Krisztus-arcain.Ez a fény világlik fel kettőjük portréján, amelyből a legszebb képeket idézzük fel a mai összeállításban, remélve, hogy erőt adhatnak mindannyiunknak. ( Fotók: Häger Ritta és Olasz Ferenc portréja, valamint Häger Ritta "Sugárzó csend" című alkotása. A fotók forrása: SZEMlélek-Häger Ritta, Képmás- Olasz Ferenc))

A mai Őrtüzekben Sziénai Szent Katalin életének egyik történetét vizsgáljuk meg közelebbről. Erősen él benne a vágy, hogy Jézusé legyen, mert van egy ígérete Krisztustól és hisz benne, hogy az megvalósul, de nem csak a tehetetlen bizalommal várja azt, hanem a leleményességgel, a kedves szeretettel; a vágy dinamikája, ami a jó felé viszi! Emellett szeretnénk hallgatóink számára ebben a különös időszakban alternatívákat nyújtani, hogy hogyan maradjon eleven az istenkapcsolatunk. Ezért műsorról műsorra különböző imaformákkal is imamódokkal ismerkedünk meg. Műsorunk második felében Udvardy György, veszprémi érsek a litánia imádságáról tanít minket.

Móser Ádám harmónikaművésszel beszélgetünk, aki egyedi módon reflektál a most kialakult karantén helyzetre, erkélykoncertekkel ajándékozza meg az otthonmaradókat. Nagyon fontos nemcsak a mostani vírushelyzetben, hanem az átlagos hétköznapokon is, hogy odafigyeljünk az egészségünkre. Egy olyan zöld helyet ajánlunk figyelmükbe, ahol zöldségeket, különböző növényeket, és palántákat vásárolhatnak, amiket máshol nem kaphatnának meg. Bár a Húsvéti ünnepek idején zárva tartott a Margitsziget, és a mostani helyzetben nem célratörő a kirándulás, kicsit most a rádiót hallgatva elkalauzoljuk önöket a sziget csodálatos világába, most a ferences kolostor romjaihoz Dr. Schmidt Péter segítségével kerülhetünk közelebb.

Sokak számára még pár hete szinte teljesen ismeretlen fogalmak voltak az egészségügyi távolságtartás, az önkéntes karantén vagy a kijárási tilalmak fogalma. Mára azonban a hétköznapok része lett, és nem mindegy hogyan töltjük az önként vállalt, vagy hatóságilag előírt bezártság napjait. Mai adásunkban az anyák lesznek a főszerepben. Megszólal egy keresztény női kör vezetője, Révész Szilvia; a belső erőforrásokat fejlesztő szakember, Saller Szilvia, és Tornyai Gábor családterapeuta pap. Elmondják tapasztalataikat, ötleteiket, gondolataikat, hogyan tudnak eligazodni az elmúlt egy hónap komoly bizonytalanságot kiváltó, embertpróbáló eseményei közt az anyukák és tehetik könnyebbé az életüket a karantén alatt.

Hálót vagy halat? - Egy igazságosabb gazdasági rendszer alapkérdései címmel tartott előadást Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének Tudomány a kocsmában című programjában. Szó esett az isteni és erkölcsi törvényekről, az emberi értékekről, az egyház társadalmi tanításáról, a földi javak igazságosabb elosztásáról is.

Sugározhat egységes harmóniát egy olyan alkotás, mely három különböző technikával készült? Fontos-e, hogy grafikát, festményt vagy fotót látunk? Múltmegértés, érzelemfeldolgozás - egyebek mellett erről is beszélgettünk Kármán Dániel festőművésszel.

Takáts Eszter dalszerző-énekessel beszélgetünk legújabb dalai kapcsán.

A mai Őrtüzekben Sziénai Szent Katalin életének egyik történetét vizsgáljuk meg közelebbről. Erősen él benne a vágy, hogy Jézusé legyen, mert van egy ígérete Krisztustól és hisz benne, hogy az megvalósul, de nem csak a tehetetlen bizalommal várja azt, hanem a leleményességgel, a kedves szeretettel; a vágy dinamikája, ami a jó felé viszi! Emellett szeretnénk hallgatóink számára ebben a különös időszakban alternatívákat nyújtani, hogy hogyan maradjon eleven az istenkapcsolatunk. Ezért műsorról műsorra különböző imaformákkal is imamódokkal ismerkedünk meg. Műsorunk második felében Udvardy György, veszprémi érsek a litánia imádságáról tanít minket.

Hild Józseftől a szocialista lakhatásig. Építészeti szakkönyvekről hallhatnak mai műsorunkban.

1. Külpolitikai kitekintő. Nógrádi György egyetemi tanárral többek között arról beszélget Pécsi Krisztina, hogy a COVID19-nek milyen szerep jutott a világpolitikában. 2. Márai Sándor százhúsz éve, 1900. április 11-én született Kassán, életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók közül. Ötvös Anna kassai történésszel, Márai-kutatóval, a közelmúltban megjelent könyvei és kutatásai kapcsán Márai Sándorról és rejtőzködő feleségéről Matzner Ilonáról, valamint a kassai polgárság korábbi és mai életéről beszélget Sallai Éva.(foto: felvidek.ma)

Mai magazinunkban a többi között az idén 70 esztendős gyulai Körös Táncegyüttest köszöntjük. Szólunk pár szót egy, a veszélyhelyzet kihirdetése előtt kifejezetten látogatott irodalmi kávéházról, első összeállításunk pedig arról tudósít, miért fontos a rendszeres mozgás a négy fal között is, illetve, hogy milyen, minél egészségesebb ételekkel próbáljuk meg magunkat fitten tartani.

MÁRAI SÁNDOR: KALAND c műve, a novella, a színdarab és a belőle készült film lesz elszigeteltségünkben az időszerű téma

Móser Ádám harmónikaművésszel beszélgetünk, aki egyedi módon reflektál a most kialakult karantén helyzetre, erkélykoncertekkel ajándékozza meg az otthonmaradókat. Nagyon fontos nemcsak a mostani vírushelyzetben, hanem az átlagos hétköznapokon is, hogy odafigyeljünk az egészségünkre. Egy olyan zöld helyet ajánlunk figyelmükbe, ahol zöldségeket, különböző növényeket, és palántákat vásárolhatnak, amiket máshol nem kaphatnának meg. Bár a Húsvéti ünnepek idején zárva tartott a Margitsziget, és a mostani helyzetben nem célratörő a kirándulás, kicsit most a rádiót hallgatva elkalauzoljuk önöket a sziget csodálatos világába, most a ferences kolostor romjaihoz Dr. Schmidt Péter segítségével kerülhetünk közelebb.

A mai este azon leszünk, hogy ne unatkozzatok! Ne csak most, hanem az elkövetkezendő hetekben sem! Ajánlunk filmeket, könyveket és zenéket is. Folytatjuk az Egy Halasztó Egyetemista naplóját, és egy kicsit komolyabb vizekre evezve: annak járunk utána, hogy a szüleink generációja hogyan boldogul a jelenlegi helyzetben. Diákszerkesztőség tagjai: Barcsák Ágnes Horváth Boti Körmendy Dorka Végh János

1. Külpolitikai kitekintő. Nógrádi György egyetemi tanárral többek között arról beszélget Pécsi Krisztina, hogy a COVID19-nek milyen szerep jutott a világpolitikában. 2. Márai Sándor százhúsz éve, 1900. április 11-én született Kassán, életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók közül. Ötvös Anna kassai történésszel, Márai-kutatóval, a közelmúltban megjelent könyvei és kutatásai kapcsán Márai Sándorról és rejtőzködő feleségéről Matzner Ilonáról, valamint a kassai polgárság korábbi és mai életéről beszélget Sallai Éva.(foto: felvidek.ma)

Ha manapság azt a nevet halljuk: Carlo Broschi, még a komolyzene rajongói közül is csak kevesen kapják föl a fejüket. Fölvett művészneve, a Farinelli azonban ma is ismerősen cseng. Igen: a XVIII. század egyik legnevesebb énekeséről van szó, akinek neve egybeforrt a castrato fogalmával, ezzel a mai szemmel nézve kissé bizarr énekestípussal. Ők voltak azok a korabeli sztárok, akik akaratukon kívül nagy árat fizettek azért, hogy később busás honoráriumokat zsebelhessenek be. A tehetségesnek ítélt énekesfiúk némelyikét műtéti úton tették castratová. Az eredmény egy külső jegyeiben férfias megjelenésű, hangjának színében és hajlékonyságában viszont gyermeki tisztaságú énekes lett. Már aki az idők folyamán beváltotta a hozzája fűzött reményeket. Hisz a műtét önmagában nem volt elég ahhoz, hogy valaki a lélegzetelállítóan kacifántos barokk áriák ünnepelt énekese lehessen. Kitartó tanulás és tökéletes technika nélkül a castratónak szánt egykori énekesfiú egyszerre sirathatta füstbe ment terveit mind a karrier, mind a családi élet tekintetében. A korabeli följegyzések szerint a castratók hangja hovatovább transzba ejtette az operalátogató hölgyeket. Mi több: a pápai énekkar sem nélkülözhette szolgálataikat, hisz a korabeli fölfogás szerint a castratók éteri hangja egyenesen az angyali szférák érintetlen tisztaságát idézte. Bármilyen különös mindez mai szemmel, a jelenség voltaképpen a barokk zenés színpad esztétikumában gyökerezik. Hisz a barokk opera nem ismerte a romantika óta használatos zenei folyamatot, amely szinte a sors sodra szerint söpör végig az opera folyamán, hús-vér szereplők végzetét téve átélhetővé. A barokk színpad a recitatívókra bízta a történet elbeszélését, az áriák pedig az egyes alakok lelkiállapotának stilizált megéneklését szolgálták. A szereplők áriáiban nemigen találjuk nyomát jellemfejlődésnek: egy-egy lelkiállapot illusztrációit adják. Nem véletlen, hogy a korabeli gyakorlatban az áriák különösebb gond nélkül átültethetőek voltak egy-egy operából egy másik szerzeménybe, ha az énekes kedve úgy tartotta. Nincs olyan barokk ária, amelyet ne jellemezne bizonyos túlcizellált, allegorikus, az érzületeket a valóság fölébe emelő törekvés. Ebbe a stilizált, allegroikus világba pedig nagyon is illett az az énekes, aki alkatánál, hangi karakterénél fogva is kívül állt a hétköznapi valóságon, és mintegy elvont eszméket testesített meg. A korszakos olasz díva, Cecilia Bartoli az Il Giardino Armonico együttessel közösen kiadott legutóbbi lemezén a castratóknak állít emléket. Velük együtt pedig fölébreszt Csipkerózsika-álmukból egy sor feledésbe merült komponistát, akik épp a castratók különleges hangjára szerezték áriáikat, és a speciális énektechnika művelőinek kihaltával az ő műveikre is a feledés pora települt. A Zenei Kincsestárban ma arról is meggyőződhetünk, hogy a XVIII. század burjánzó zenei gazdagságában még a második vonalbeli komponisták is a legjelesebbekével egyenértékű muzsikát alkottak. Elsőként a Mozart születésének esztendejében, 1756-ban elhalálozott Riccardo Broschi Merope című operájából halljuk Epidite megkapó szépségű áriáját. ""Kit szenvedéseim meg nem indítanak…"" Következő szerzőnk, Geminiano Giacomelli ugyancsak az olasz opera első aranykorának egyik feledésbe merült mestere. Mára születésének évét is hiába kutatnánk. Pedig 1733-ban lelkesen ünnepelte őt Velence közönsége Adrinao is Siria című operájáért. Cecilia Bartoli most ebből énekel. Cecilia Bartoli ma egy Hasse-opera, az Antonius és Kleopátra részletével zárja műsorunkat. És bár komponistánk jelentékeny mértékben hozzájárult a barokkból a klasszikába való előrelépéshez, a sors rendelése folytán ma őt sem elsősorban szerzeményei okán, hanem a gyermek Mozart egyik első fölfedezője gyanánt ismeri a zenetörténet.