Műsorújság

Papp László Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel szinte tökéletes párost alkottak. Visszavonulása után edzőként és több mint 20 évig a válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. Görbe azaz Papplaci most március végén lett volna 94 éves. Hosszú, súlyos betegség után távozott az élők sorából 2003-ban. Egy két évvel ezelőtti megemlékező ünnepségen a budapesti Farkasréti temetőben készített hangfelvétellel emlékezünk Papp Lászlóra.(Képünkön: fiával Ifl Papp Lászlóval) Radnóti László mai jegyzetének a témája is a küzdősport. Papp Laci idejében még elegáns sportágnak számított a box, mely még a nevében is hordozta hogy ez egy nemes vívás. Kollégánk viszont egy újabb sportágról – tulajdonképpen egy kíméletlen cirkuszi a HIP-Showról számol be,amit az oroszok sportként még közvetítettek is Moszkvából a televíziós csatornán. Láthatóan a nőknek tetszett a kegyetlen ütlegelés, de annyit máris megjegyezhetünk : a srácok nem az IQ –ra gyúrtak.

A műsorszám támogatója a Generali Alapkezelő Zrt.

Czifra Jánossal, a salzburgi dóm karnagyával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Születésének 125. évfordulójára, az elmúlt év őszén jelent meg egy kötet Nagy Miklós pap, pápai kamarás, költő, novellista műveiből. Műsorunkban esőként azt az interjút idézzük fel, amelyben Czigány György József Attila-, Stephanus-,Prima Primissima-díjas költő, a könyv előszavának szerzője beszélt rádiónknak Nagy Miklóshoz fűződő emlékeiről. Egyike volt az első karantén-kezdeményezéseknek a Minden napra egy mese című youtube-oldal, ahol a Móra Ferenc Kiadó Népek meséi sorozatának részei hallhatók, kiváló színészek előadásában. Erről a kezdeményezésről beszélgetünk az egyik ötletgazdával, Selmeczi Bea dramaturggal. A műsor végén a Műcsarnok virtuális kiállításait ajánljuk figyelmükbe.

- Bolgárkertészek a Csepel szigeten - Paradicsomtermelők Fóton - Vecsés környéki káposzta és burgonya termesztő gazdák

A sportolók is alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez és a járvány miatt otthon edzenek, illetve módosították a rutinjukat. Váradi Benedek, a Falco KC csapatkapitánya, Fűzy Gábor, nemzetközi pilates-mester és Varga Donát, a Dobó SE kalapácsvetője mesélt Perlaki Nórának a jelenlegi helyzetről.

A mai ÉrtéKEK-ben olyan kérdésekre keressük a választ, mint például: miért fontos az, hogy legyen egy kialakított hely, ahol imádkozunk? Miért kell külön idő az imádságra? Miért kell imának nevezni azt, amikor beszélgetek Istennel? Emellett különböző applikációkat is bemutatunk, amelyek hasznosak lehetnek az imádságban és igazán mély és személyes gondolatait is megosztja velünk Németh Katalin Anna ferences betegápoló nővér a zsolozsma imádságról. Zsolozsma link: https://lh.kbs.sk/hu/default.htm

1. Az 1917-e tavaszi, meghatározó oroszországi eseményekre tekint vissza Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina. 2. Dr. Kisida Elek nyugdíjas sebész főorvossal, egyetemi m.tanárral, a Százak Tanácsa tagjával, életútjáról, az orvosi hivatás szépségeiről, valamint az "...és mivégre is?!..." című, a Balaton Akadémia gondozásában megjelent könyve kapcsán, arról is beszélgetünk, hogy "A viszonzást nem váró nagylelkűségnél nem adhatjuk alább!". Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Cervantes: Don Quijote

Születésének 125. évfordulójára, az elmúlt év őszén jelent meg egy kötet Nagy Miklós pap, pápai kamarás, költő, novellista műveiből. Műsorunkban esőként azt az interjút idézzük fel, amelyben Czigány György József Attila-, Stephanus-,Prima Primissima-díjas költő, a könyv előszavának szerzője beszélt rádiónknak Nagy Miklóshoz fűződő emlékeiről. Egyike volt az első karantén-kezdeményezéseknek a Minden napra egy mese című youtube-oldal, ahol a Móra Ferenc Kiadó Népek meséi sorozatának részei hallhatók, kiváló színészek előadásában. Erről a kezdeményezésről beszélgetünk az egyik ötletgazdával, Selmeczi Bea dramaturggal. A műsor végén a Műcsarnok virtuális kiállításait ajánljuk figyelmükbe.

1. Az 1917-e tavaszi, meghatározó oroszországi eseményekre tekint vissza Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina. 2. Dr. Kisida Elek nyugdíjas sebész főorvossal, egyetemi m.tanárral, a Százak Tanácsa tagjával, életútjáról, az orvosi hivatás szépségeiről, valamint az "...és mivégre is?!..." című, a Balaton Akadémia gondozásában megjelent könyve kapcsán, arról is beszélgetünk, hogy "A viszonzást nem váró nagylelkűségnél nem adhatjuk alább!". Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban a huszadik század nagy angol melodikusától, Edward Elgartól hallunk egy újabb elragadó kompozíciót a Londoni Filharmonikusok és Solti György felvételéről. Elgar 1904-ben keletkezett, 50-es opusszámú alkotásának műfaji megjelölése: koncertnyitány. Címe pedig – Délen – voltaképpen egy olaszországi családi nyaralás színhelyére, közelebbről Alassio vidékére utal. Elgar maga úgy vallott, hogy egy örömteli délután képeit sűrítette a szerzeménybe: a lelkes kutyacsaholástól a masírozó bandériumok hangjáig, a völgyekben ballagó pásztorok daláig – és egy zenei idézetig Berlioz Harold Itáliában című alkotásából. Színtiszta tavaszi muzsikára számíthatunk tehát, teli kirobbanó életörömmel. Elgar Délen című koncertnyitánya után Robert Cohen és a Londoni Filharmonikusok a komponista e-moll csellóversenynek Adagio 3. tételét játsszák Norman Del Mar vezényletével.