Műsorújság

A mai ÉrtéKEK-ben olyan kérdésekre keressük a választ, mint például: miért fontos az, hogy legyen egy kialakított hely, ahol imádkozunk? Miért kell külön idő az imádságra? Miért kell imának nevezni azt, amikor beszélgetek Istennel? Emellett különböző applikációkat is bemutatunk, amelyek hasznosak lehetnek az imádságban és igazán mély és személyes gondolatait is megosztja velünk Németh Katalin Anna ferences betegápoló nővér a zsolozsma imádságról. Zsolozsma link: https://lh.kbs.sk/hu/default.htm

1. Az 1917-e tavaszi, meghatározó oroszországi eseményekre tekint vissza Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina. 2. Dr. Kisida Elek nyugdíjas sebész főorvossal, egyetemi m.tanárral, a Százak Tanácsa tagjával, életútjáról, az orvosi hivatás szépségeiről, valamint az "...és mivégre is?!..." című, a Balaton Akadémia gondozásában megjelent könyve kapcsán, arról is beszélgetünk, hogy "A viszonzást nem váró nagylelkűségnél nem adhatjuk alább!". Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Szász Rita nővérrel, a Szent Ferenc kisnővérei arlói közösségének tagjával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

"Nem érvényesül a közösségi média pánikfokozó hatása, nagyon felerősödtek a szolidáris és segítőkész kommunikációs körök." Balla Ferenc interjúja.

2.) Mamin-Szibirjak: Mese a bátor nyúlról Felolvassa: Margittay Ági Szerkesztő: Varga Andrea

I/ Azt mondják a hozzáértők, hogy a koronavírus járvány elvonulta után semmi nem lesz ugyanolyan, mint annak előtte. A gazdaságban sem… De: ugyanoda kell visszatérni, vagy éppen a tanulságokat leszűrve, most kell ugrani egyet? Műsorunk vendége Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. II/ A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott a világban. Talán az egyéni szabadságról alkotott véleményünket is? Képzeljék csak el: ülnek a villamoson, és egyszercsak megszólal a mobiltelefon, és benne egy hang azt mondja: „Túl közel ülnek a másik emberhez. Ez veszélyes az egészségük szempontjából egy járványveszélyes helyzetben.” A technológia lehetőségei versus emberi szabadság. Műsorunk vendége Keleti Arthur, Az informatika biztonság napja alapítója.

Timár Sándor világszerte elterjedt táncpedagógiai módszere és felesége Timár Böske hatalmas szervezői és művészeti munkája, gyermekszeretete hozta létre a magyar néptánc legnagyobb társulatát, a Csillagszeműek óriáscsaládját. Vendégünk Tímár Böske most a karanténban is őrzi a lángot, tartja a kapcsolatot a társulat tagjaival.

2.) Mamin-Szibirjak: Mese a bátor nyúlról Felolvassa: Margittay Ági Szerkesztő: Varga Andrea

Alessandro Baricco: Emmaus

Ha nem jönnek be a magyarok a Kárpát-medencébe, máshol is megtörtént volna az államalapítás? Vajon megmaradtunk volna a kelet-európai síkságon vagy a tatárjárás rohama minket is elsöpört volna? Jelenlegi tudományos eredmények alapján álló, akár scifi-be illő következtetésekről beszélgetünk Kanyó Ferenc történésszel.

I/ Azt mondják a hozzáértők, hogy a koronavírus járvány elvonulta után semmi nem lesz ugyanolyan, mint annak előtte. A gazdaságban sem… De: ugyanoda kell visszatérni, vagy éppen a tanulságokat leszűrve, most kell ugrani egyet? Műsorunk vendége Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. II/ A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott a világban. Talán az egyéni szabadságról alkotott véleményünket is? Képzeljék csak el: ülnek a villamoson, és egyszercsak megszólal a mobiltelefon, és benne egy hang azt mondja: „Túl közel ülnek a másik emberhez. Ez veszélyes az egészségük szempontjából egy járványveszélyes helyzetben.” A technológia lehetőségei versus emberi szabadság. Műsorunk vendége Keleti Arthur, Az informatika biztonság napja alapítója.

Mától fogva néhány héten keresztül szerda esténként Beethoven szonátáit hallhatják műsorunkban az utóbbi évtizedek legjelesebb orosz zongoraművészeivel. A válogatás nemcsak arra ad módot, hogy meggyőződjünk: a legendás orosz zongorista-tradíció szelleme elevenen él, de a zongoraszonáta műfajának fejlődését is nyomon követhetjük Beethoven munkásságában. 7., D-dúr szonátáját Beethoven 10-es opusszámú füzetének harmadik darabja gyanánt tette közzé. Mind a négytételes forma, mind a nyitótétel hangvétele a mozarti előzmények ismeretére vall. A szerzemény súlypontját képező, panaszos tónusú második tétel azonban Beethoven melankolikus hajlamainak, egyúttal öntörvényű formaművészetének korai példája. A D-dúr szonátát az 1954-ben született, lengyel származású Vladimir Shakint játssza, aki szentpétervári tanulmányai óta az orosz iskola jeles képviselője. 1986-ban ő nyerte meg a Liszt Zongoraversenyt Budapesten. A 7., D-dúr szonáta után Beethoven 9., E-dúr szonátájából halljuk az Allegretto második tételt. A zongoránál Valerij Visnyevszkij.