Műsorújság

A monoteista vallások kialakulásának történetét tekinti át mai műsorunkban Sümegi István, kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutató munkatársa.

Hungarikummá nyilvánította május 21-i ülésén a csíksomlyói pünkösdi búcsút és a csíksomlyói kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Az erdélyi ferencesek arra kérik a híveket, hogy idén szívük zarándoklatával kapcsolódjanak be az ünnepi szentmisébe és az egyéb liturgikus programokba. Veres András megyéspüspököt, az MKPK elnökét hallják: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt a pénteki Délutáni találkozás vendége. A beszélgetésből közlünk egy részletet. Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését. A törvényjavaslatról beszélgetünk Lesti Árpád politikai elemzővel. A határtalan tudás című rendezvénysorozat legutóbbi összejövetelén is a koronavírus adta kérdésekről volt szó. Az egyik előadóval, Falus András Széchenyi-díjas akadémikussal elsőként arról beszélgetünk, mennyire biztonságos az újranyítás: Mit jelentett az ügyvédeknek a vészhelyzet? Szalai Kornél Géza véleményét hallják: Petíció az életigenlő társadalomért és gazdaságért. Az aláírásgyűjtést a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezte. Éger Ákos ügyvezető elnökkel beszélgetünk. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megkezdte az újranyitás előkészítését, amely fokozatosan valósul meg. Fodor Péter főigazgatót hallják: Négy családszervezet fogott össze az édesanyákért: „Anyukák, a (szuper)hősök“ címmel felhívást és nyereményjátékot indítottak az édesanyák számára. Király Nórával, a Ficsak alapítójával beszélgetünk.

Kapuvárról indult, szülővárosában és a Rábaközben van igazán otthon. A hétköznapokat Budapesten tölti a Magyar Kurír vezető szerkesztőjeként. Kedves rovata "A hét verse", amelyben néhány mondatból kötött masnival díszítve adja át olvasóinak az évszakhoz, ünnephez, jeles naphoz választott verset. Templomi scholában énekel, de életének amúgy is fontos része a zene. A Kép a tükörben vendége Borsodi Henrietta.

A gyereknap alkalmából Berg Judit ifjúsági- és gyerekíróval beszélgetünk, szó lesz Harisnyás Pippiről, aki már 75 éve szórakoztatja a gyerkőcöket, de az Eszter-lánc mesezenekar 3. lemezét is a figyelmükbe ajánljuk, mely az elmúlt év végén jelent meg. Műsorunk második felében a táncosok, táncművészek jelenlegi helyzetéről, és a táncelőadások újraindulásának lehetőségeiről ejtünk szót Pirók Zsófia táncművésszel.

2.) Móricz Zsigmond: Piros pünkösd örömei Felolvassa: Borbiczki Ferenc Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Tzimon Barto és a Christoph Eschenbach vezényelte Német Szimfonikusok ma ismét Brahmsot játszanak. Elsőként a 83-as opusszámú, 2., B-dúr zongoraversenyből halljuk az első hármat. A mű négytételes volta meglehetősen ritka a műfajban. Mint ismeretes, Brahms az utolsó percig változtatott szerzeményei tételrendjén. Ebbe a műbe a második tételt illesztette utolsóként, így alakult ki a rendhagyó forma. Ami ennél is izgalmasabb jelenség: közel negyed évszázaddal első zongoraversenye után Brahms teljesen más hangot üt meg. Ott az elfojtott szenvedélyek keltettek drámai hatást. A B-dúr koncert négy tétele akár egy Verdi-opera négy felvonása is lehetne a nyílt színen egymásnak feszülő indulatokkal: hősi érzésekkel, pátosszal és az esendőség lírai szólamaival. A harmadik tétel szinte kamarazenei intimitású. És amire külön felhívjuk Kedves Hallgatóink figyelmét: Tzimon Barto zongoráján e képzeletbeli opera minden alakja más-más akusztikai karaktert nyer. A művet a pesti közönség hallhatta első ízben: 1881-ben a szerző ült a zongoránál, és Erkel Sándor vezényelt. Kívánunk Önöknek élményteli zenehallgatást Brahms 2., B-dúr koncertjének első három tételéhez – ha tetszik: ""fölvonásához""! A B-dúr zongoraverseny első három tétele után Tzimon Barto az Opus 10-es Négy ballada közül játssza a 2., D-dúr szerzeményt. Habár a sorozat a huszonéves Brahms műve, döbbenetes, mennyi lemondás, csalódás és szótlan férfikönny tükröződik a darabokban.

Lépésenként járunk mindnyájan az úton. Olykor azonban még szebbet teszünk: nem csupán lépünk, de táncot járunk. Sőt figurázunk, pontozunk, dobbantunk, kanyart írunk le. A lépéseknek mesterei legfőképpen a táncosok. Három táncossal beszélgetünk a műsorban: Boldog László, Hegyesi Aranka és Lukács Annamária vall a táncosok életéről.

"Az Oroszlános lovagban -- a középkorban egyedülálló módon -- Chrétien de Troyes a keresztény házasság problémájával foglalkozik. Amit ő ott modellül állít, az nem más, mint a keresztény házaságnak egy olyan ideálja, ahol összhangba kerül egymással a szív és az ész". - Beszélgetőtársam Horváth Krisztina, az ELTE dékánhelyettese, intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár.

„Doktor Úr”! Így emlegettük egymás közt a rádióban, és így is szólítottuk. Minden második kedden jött, ez volt a rendelési idő. Ilyenkor néhányan már vártak rá közülünk. Telve volt vitalitással, energiával - tizenöt évet letagadhatott volna a korából. Jókedvű volt, empatikus és segítőkész. Dr Lövey György, rádiónk orvosa már nem nálunk rendel. Nyolcvanöt éves volt. Őrá emlékezünk egy korábbi műsorunkkal.

A teremtett világ védelme.

Mozart versenyműveinek ellenállhatatlan szépségű lassú tételeiből készült a mai összeállítás.

Lehár 150. 2.rész A mosoly országa, A cárevics

Jegyzetíró: H. Tóth Tibor

1. Ave Maria 2.Három korálelőjáték 3. Pünkösdölő Előadja: Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Perényi Miklós, Várjon Dénes, Nyíregyházi Cantemus kórus. Vezényel:Szebellédi Valéria és Szabó Dénes