Műsorújság

A nemzetközi helyzet – mint Virág elvtárs örökbecsűen leszögezte a Tanu c. filmben: bizony fokozódik. Amerikában a black lives (vagy lies) matter, és az Antifa – olyan jelenségek, amelyek működéséről 1919-20-ból a mi déd- és nagyszüleinknek bőségesen volt elmondani való tapasztalatuk. Csakhogy az eltelt félévszázados időszakban az a mondanivaló hallgatásra volt ítélve. Történelmi kalauzunktól, Márai Sándortól ezúttal egy prózaverset idézek fel. 1920-ban írta – némileg hasonó világhelyzetben mint a mai -, egy baloldali diktatúra után, amelynek következményeiről még ejtünk szót, mert most volt a trianoni békediktátum centenáriuma is. Teljes egészében a trianoni békediktátum évfordulójának szentelték az összmagyar irodalom képviseletét lassan 20 éve vállaló, aradi Irodalmi Jelen folyóirat júniusi számát.

Júniustól újraindulnak a népegészségügyi szervezett emlő-, méhnyak-, vastagbél- és végbél- szűrővizsgálatok.

Az Alba Fehérvár KC valamennyi játékosa hisz abban hogy a szeptember 6-án kezdődő új szezonban eredményesebb játékot produkálnak. Fotó: kezilabda-live.hu

Elkészült a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep online galériája. Költözéssel járó megpróbáltatások, vegyszeres szúnyogirtás, kiürült istállók, levert fészkek. Csak néhány ok azok közül, melyek alapvetően előidézték a fecskék rohamos fogyását. Magyarországon utoljára 2010-ben volt egy átfogó felmérés, ami a fecskekpopulációt célozta, s ennek tükrében elmondható: mára a helyzet aggasztóvá vált. A témáról Zalai Béla biológussal, Darázsi Zsolttal, a madártani egyesület Zala megyei titkárával, Szabó Hidvégi Orsolya pegagógussal és Illyés Zoltán biológussal Vörös Nándor beszélgetett.

A műsorszám támogatója a Generali Alapkezelő Zrt.

Más előadások mellett A kassai polgárok, a Rómeó és Júlia, Csehov darabja, az Ivanov és Szabó Magdától Az ajtó is szerepel a Nemzeti Színház következő évadának műsorában. A teátrum május végén hirdette meg programját, a sajtótájékoztatón azt is közölték, a biztonságra törekedve, végül is egy évvel halasztották el az eredetileg 2020 tavaszára tervezett nemzetközi színházi találkozót, a MITEM-et. Az Akvarell mai műsorában a Nemzeti Színház következő szezonjától hallanak összeállítást. A terveket Vidnyánszky Attila főigazgató ismerteti, az összeállításban hallhatják még Szabó K. István és Szász János rendezőket, Trill Zsoltot és Udvaros Dorottyát, akik egy-egy főszerepet játszanak a következő évadban, és megszólalnak a Rómeó és Júlia fiatal főszereplői, Szász Júlia és Hercegh Péter is.

- Stresszkezelés az online világban? - hogyan folytatódik és milyen lehetőségei vannak a "Sulinyugi" programnak? - Mit takar az "Erdőmerülés - erdőfürdőzés"? - miként oldhatja a szorongást egy tudatos, természetes környezetben tett séta? - "Rabul ejt az erdő" - kalandos szabadulójáték a Gyenesdiás környéki rengetegben.

Új technikai eszközökkel, színpadi fejlesztésekkel várja a 39. évadját kezdő Kőszegi Várszínház a közönséget. A kötelező óvintézkedéseket betartva már a próbák is zajlanak a teátrumban. Pócza Zoltán igazgatóval Perlaki Nóra beszélgetett.

A Mars-járótól a csontpótlásig. Kihirdették az Országos ifjúsági innovációs verseny győzteseit.

1. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A napokban jelent meg a Várvédő - Erdélyi Helikon Irodalmi Füzetek 9. száma, amelynek előszavában olvashatjuk: "Anyagválogatás, kutatás során mi magunk is sokszor megdöbbenünk: mennyi kincset rejt még ez a csodálatos "sziget", amit Erdélyi Helikonnak nevezünk." Vendégünk Kemény Endre, az Erdélyi Helikon Marosvécsi Kemény Alapítvány elnöke, akivel nagyapja, Kemény János báró Trianon utáni erdélyi irodalomszervező tevékenységéről és a marosvécsi várban tartott Helikon-találkozók jelentőségéről beszélget Sallai Éva.

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

Más előadások mellett A kassai polgárok, a Rómeó és Júlia, Csehov darabja, az Ivanov és Szabó Magdától Az ajtó is szerepel a Nemzeti Színház következő évadának műsorában. A teátrum május végén hirdette meg programját, a sajtótájékoztatón azt is közölték, a biztonságra törekedve, végül is egy évvel halasztották el az eredetileg 2020 tavaszára tervezett nemzetközi színházi találkozót, a MITEM-et. Az Akvarell mai műsorában a Nemzeti Színház következő szezonjától hallanak összeállítást. A terveket Vidnyánszky Attila főigazgató ismerteti, az összeállításban hallhatják még Szabó K. István és Szász János rendezőket, Trill Zsoltot és Udvaros Dorottyát, akik egy-egy főszerepet játszanak a következő évadban, és megszólalnak a Rómeó és Júlia fiatal főszereplői, Szász Júlia és Hercegh Péter is.

1. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A napokban jelent meg a Várvédő - Erdélyi Helikon Irodalmi Füzetek 9. száma, amelynek előszavában olvashatjuk: "Anyagválogatás, kutatás során mi magunk is sokszor megdöbbenünk: mennyi kincset rejt még ez a csodálatos "sziget", amit Erdélyi Helikonnak nevezünk." Vendégünk Kemény Endre, az Erdélyi Helikon Marosvécsi Kemény Alapítvány elnöke, akivel nagyapja, Kemény János báró Trianon utáni erdélyi irodalomszervező tevékenységéről és a marosvécsi várban tartott Helikon-találkozók jelentőségéről beszélget Sallai Éva.

Formabontó zseni vagy polgárpukkasztó fenegyerek? Kedves Hallgatóink! Ha efféle kérdés vetődik föl, sejthető, hogy a huszadik század elején kell keresnünk a választ, legyen szó a művészet bármely ágáról. A hosszúra nyúlt XIX. század, amely tanúja lehetett a romantika kifejlődésének, a későromantika szélsőséges irányzatainak és a középkori stílusok újrafölfedezésének, nem csak a világtörténelem színpadán torkollt mindent fölforgató kataklizmába. Amint a megcsontosodott társadalmi struktúrák radikális válaszreakciókat váltottak ki, a művészetet is feszegette a megújulás sürgető kényszere. A hivatalos, akadémikus esztétika, akárcsak az alkotmányos monarchiák idejétmúlt rendszere, eresztékeiben recsegett-ropogott, és összeomlással fenyegetett. Nem véletlen, hogy a huszadik század elejének forrongó világa egyszerre hozott a felszínre valóban formabontó, a megújulás útjait kijelölő törekvéseket és az öncélú szemfényvesztés bámulatos szüleményeit. Az izmusok kora ez, amikor a művészet értékéről szóló eszmefuttatások szinte előbbre valónak bizonyultak magánál a műalkotásnál. A hagyományos keretek között csak üggyel-bajjal értelmezhető alkotások zavarba ejtették a befogadót, és alkalmat adtak a magukat fölkent prófétának kikiáltó műítészeknek, hogy hangzatos magyarázatokkal tegyék szalonképessé a néha bizony meghökkentő alkotásokat. Ami a zsenialitás és a polgárpukkasztás kérdését illeti, ma esti zeneszerzőnk, Erik Satie esetében talán sohasem lehet majd igazságot tenni. Talán maga a szerző sem szerette volna ezt másképp. Szerzeményei néhol alig többek gegnél, gesztusművészetnél. Melléjük pedig ő maga társít leleményes magyarázatokat, olykor terjedelmes értekezéseket. Megesik, hogy a mű címe hosszabb, mint maga a kompozíció. Máskor egyetlen szerény motívum ismétlődik 19 órán keresztül. Ez az alulképzett montmartre-i zongorista azonban néhol megjövendöli a korszakos újítók, Sztravinszkij és Bartók egyes eszközeit. Egy biztos: szerzeményei a leghűségesebb képet nyújtják az identitásában elbizonytalanodott előző századelőről, amikor semmin sem csodálkozott már senki. De hisz ez egyebek közt a szürrealizmus időszaka is – márpedig Satie egyebek közt René Clair szürrealista filmjeihez is komponált. Ebből és Satie más zenekari műveiből az Ars Nova Együttes ad ízelítőt, Marius Constant vezényletével.