Műsorújság

A 20. század utolsó nagy elméleti polihisztorára, a Nobel-díjas Harsányi Jánosra emlékezünk születésének 100. évfordulóján Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel és Simon János politológussal. Kiderül, hogy vajon miért a Párbeszéd Háza falán találjuk emléktábláját, s hogyan kapcsolódott élete a jezsuita rendházhoz? (kép: parbeszedhaza.hu)

Bár Vas azon megyék közé tartozik, amelyeket különösen sújtott az I. világháborút lezáró békediktátum, a megyeszékhelyen közterületen nincsen emlékműve az elszakított területeknek. Az idén civil szervezetek kezdeményezték, hogy Szombathelyen is legyen Nemzeti Összetartozás Emlékhely.

I/ Mivel tölti az idejét Navracsics Tibor, az Európai Unió leköszönt biztosa? Másként látja-e itthonról a brüsszeli történéseket? Mit tarta a válság során tett európai intézkedésekről? Hányszor kérte ki a véleményét a miniszterelnök európai ügyekben, mióta leköszönt a hivataláról. II/ Gazdaság a válság közben. Vagy válság után? Vagy a következő válság előtt? Műsorunk vendége Kiss Imre elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Ma már nincsen biciklis vagy autós. Aki nyeregbe pattan, az időnként a volán mögé ül. Hogyan látják a budapesti kerékpáros közlekedést a biciklisek és az autósok képviselői?

Székely János megyéspüspök megáldotta a Szent Márton Köpenye Alapítvány központját. Trianon képes levelezőlapokon és falvédőkön - kiállítás nyílt Szombathelyen Bognár Béla gyűjteményéből.

Trip Lázár Csaba Ady-estje a KŐFESZT-en

Június 4-én 16 óra 32 perckor megszólaltak a harangok a szombathelyi székesegyházban és a város többi templomában. Ezzel emlékeztek a 100 évvel ezelőtti, első világháborút lezáró békediktátumra. A 100 másodpercig tartó harangzúgás és a Himnusz eléneklése után a tömeg átvonult a Berzsenyi térre, ahol a civil szervezetek képviselői a többi emlékezővel közösen megformálták nagy Magyarországot. A nemzeti összetartozás napján délelőtt kiállítás nyílt Bognár Béla soproni gyűjtő trianoni témájú képeslapjaiból és falvédőiből. Nemény András polgármester és Melega Miklós történész, levéltár-igazgató gondoltait a tárlat megnyitóján a közösségi oldalon keresztül hallgathatták meg az érdeklők.

Akár a mesét a kisgyerek, úgy vártuk délelőttönként a számítógép előtt Huzella Pétert, hogy elénekelje nekünk újra meg újra a Somvirágot meg a Garbonciás Pétert, énekeljen nekünk tavaszról, szeretetről, napsütésről és egyéb, mindennapi dolgokról. Olyanokról is, amelyek a kényszerű bezártság miatt sokak számára váltak elérhetetlenné. Mint a mai beszélgetésből kiderül, nemcsak mi, nézők-hallgatók vártuk ezeket a szobafogság-koncerteket, hanem maga az előadó is. Hetvenhétszer játszott, verselt nekünk Huzella Péter, akit zeneszerzőként, dalszerzőként, előadóművészként mindenki jól ismer egyebek között a Zenegér című tv-műsorból, a Kaláka együttes, később a Neil Young Sétány tagjaként, de láthatott már Mácsai Pállal közös Villon-esten is. A Magyar Katolikus Rádióban több hangjátékhoz is komponált zenét, egyszemélyes interaktív, gyerekeknek szóló előadásain lassan generációk nőnek fel. A Kossuth- és Prima Primissima-díjas zeneszerző-énekes, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje 70 évesen is fáradhatatlan: a karantén alatt egy egész lemeznyi új dalt komponált, amelyeket hamarosan a színpadról is megoszt a közönséggel. (fotó forrása: jegy.hu)

Nemzetközi cikkek sora jelent meg már arról, hogy a pandémia következtében milyen tényezők lesznek meghatározóak ezentúl a turizmusban. Míg ezideáig, akár a fél világot is körbe utaztuk különösebb óvintézkedések nélkül, addig most a járvány idején nem szívesen érintkezünk másokkal. A koronavírus okozta helyzetben sokkal tudatosabbá és körültekintőbbé váltunk meggondoljuk hova és hogyan utazzunk. Az idei év első felében berobbant a világjárvány emlékeztet bennünket arra, hogy felgyorsult világunkban milyen törékeny a bizalom és milyen, ha, akár jogosan is, de megreng a biztonságérzetünk. Ahogyan a járvány lecsengése után az üzletek, gyárak újra nyitnak, úgy mi is elgondolkodunk, - már aki megteheti, - hogyan tervezzük az idei nyaralást? F. Szegő Krisztina a a székesfehérvári Turinform Iroda vezetője ajánl székesfehérvári nyári családos programokat.

Motívumvándorlás

Trip Lázár Csaba Ady-estje a KŐFESZT-en

A mai Őrtüzekben egy távolinak tűnő világba fogunk utazni az irodalom segítségével. Narniába indulunk, de most nem egy szekrényen keresztül, hanem a fülünkön át, hogy halljuk az irodalom által Őt, aki a szívünkhöz szól. Együtt gondolkozunk az önsajnálat peremvidékéről. A félelem kezdő dinamikájáról, arról, hogy az milyen irányba képes elmozdítani minket. Az Atya pedagógiájáról, amelyben a párbeszéd természete alapvető és amelyben a szív és az értelem, az érzések és a bizonyosság kézen fogva jár egymással és az igazság szemléléséről, amely nem egy passzív részvétel valami élettelen dolog előtt, hanem az Atya pedagógiájának azon szakasza, amikor Vele együtt, közösen tekintünk rá az adott helyzetre, egy kérdésre, egy problémára, egy ismeretlen szituációra, önmagunkra.

Akár a mesét a kisgyerek, úgy vártuk délelőttönként a számítógép előtt Huzella Pétert, hogy elénekelje nekünk újra meg újra a Somvirágot meg a Garbonciás Pétert, énekeljen nekünk tavaszról, szeretetről, napsütésről és egyéb, mindennapi dolgokról. Olyanokról is, amelyek a kényszerű bezártság miatt sokak számára váltak elérhetetlenné. Mint a mai beszélgetésből kiderül, nemcsak mi, nézők-hallgatók vártuk ezeket a szobafogság-koncerteket, hanem maga az előadó is. Hetvenhétszer játszott, verselt nekünk Huzella Péter, akit zeneszerzőként, dalszerzőként, előadóművészként mindenki jól ismer egyebek között a Zenegér című tv-műsorból, a Kaláka együttes, később a Neil Young Sétány tagjaként, de láthatott már Mácsai Pállal közös Villon-esten is. A Magyar Katolikus Rádióban több hangjátékhoz is komponált zenét, egyszemélyes interaktív, gyerekeknek szóló előadásain lassan generációk nőnek fel. A Kossuth- és Prima Primissima-díjas zeneszerző-énekes, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje 70 évesen is fáradhatatlan: a karantén alatt egy egész lemeznyi új dalt komponált, amelyeket hamarosan a színpadról is megoszt a közönséggel. (fotó forrása: jegy.hu)

"Brahms legszebb jellemvonásai az embereket elriasztó zord külső mögött rejtőznek" – állította a zeneszerző legbensőbb barátnője és eszményített múzsája, Clara Schumann. Kedves Hallgatóink! A ma este fölhangzó kilenc Brahms-dal Önöket is meggyőzheti e kijelentés igazságáról. Brahms, ez a tépelődő és megkeseredett férfi bensőséges dalaiban mintha egykori önmagát, a lángoló szívű és tekintetű ifjút idézné vissza a csalódások tükrében. Dietrich Fischer-Dieskau, a nagy dalénekes joggal vélte úgy, hogy Brahms dalai mindennél többet elárulnak szerzőjük személyiségéről. Ma este Christian Elsner és Burkhard Kehring ihletett előadásában hallunk kilenc dalt egyebek közt Heinrich Heine és Franz Brentano verseire. Már a nemes alapanyag kiválasztása is arra vall, hogy Brahms a dal műfaját nem egyszerűen megzenésített versnek tekintette, sokkal inkább a költészet mélységeit igyekezett kibontani a hangok és zenei gesztusok segítségével. Az elhangzó dalok: Az örök szerelemről; Régi szerelem; Honvágy; A fenyéren; A halál, e hűvös éj; Csüggedés; Ó, hűvös erdő, hogy susogsz; Azt mondod, tévedtem; A temetőben.