Zenei kincsestár

"Brahms legszebb jellemvonásai az embereket elriasztó zord külső mögött rejtőznek" – állította a zeneszerző legbensőbb barátnője és eszményített múzsája, Clara Schumann. Kedves Hallgatóink! A ma este fölhangzó kilenc Brahms-dal Önöket is meggyőzheti e kijelentés igazságáról. Brahms, ez a tépelődő és megkeseredett férfi bensőséges dalaiban mintha egykori önmagát, a lángoló szívű és tekintetű ifjút idézné vissza a csalódások tükrében. Dietrich Fischer-Dieskau, a nagy dalénekes joggal vélte úgy, hogy Brahms dalai mindennél többet elárulnak szerzőjük személyiségéről. Ma este Christian Elsner és Burkhard Kehring ihletett előadásában hallunk kilenc dalt egyebek közt Heinrich Heine és Franz Brentano verseire. Már a nemes alapanyag kiválasztása is arra vall, hogy Brahms a dal műfaját nem egyszerűen megzenésített versnek tekintette, sokkal inkább a költészet mélységeit igyekezett kibontani a hangok és zenei gesztusok segítségével. Az elhangzó dalok: Az örök szerelemről; Régi szerelem; Honvágy; A fenyéren; A halál, e hűvös éj; Csüggedés; Ó, hűvös erdő, hogy susogsz; Azt mondod, tévedtem; A temetőben.