Műsorújság

Műsorunk további részében hasznos nyári tippeket osztanak meg önökkel Némethy Mária és vendégei. Először Mester Ildikó farmakológus szakgyógyszerész beszél a helyes nyári bőrápolásról. A folytatásban ahhoz kaphatak tanácsot, mit és hogyan érdemes pakolni az úti csomagba. Ha nyár, akkor viszáki pajtaszínház. Szarvas József most is szélesre tárta őrségi portájának kapuját, és várja az alkotókat, illetve a közönséget.

1. Ferencz István Kossuth díjas, és számos rangos magyar építészeti valamint állami díjjal elismert építőművésszel beszélgettünk a versenyhajótervezéstől az épiészeti tervezésig ívelő pályájáról, tanítási módszereiről, közéleti tevékenységeiről. Egy jeles, és még szerencsére életében elismert alkotó ember derűs szemléletét ismerhetik meg hallgatóink. Szerkesztő: Dvorszky Hedvig. 2.Kétszer indult mézeshetekre Festetics Rudolf a Csendes óceánra, ami gyorsan földrajzi kutatóút lett. A 20. század elején élt kalandvágyó gróf kedvét a felfedező utaktól a sorozatos válások sem vették el. Emlékiratai a Monarchia idején kötelező olvasmányok voltak, gyűjteményét magyar múzeumok is örömmel fogadták. György Sándor történésszel, a NEB hivatalának kutatójával beszélgettünk.

Ez pedig – ha képesek vagyunk megérteni a rászorultság állapotát – szabadságot ad, hiszen senki sem kér attól, aki béklyóba köti és senki sem fordul az élet vágyával ahhoz, aki nem ígéri azt. Sokszor talán nem szívesen fogadjuk el vagy hallani sem akarunk arról, hogy küzdeni kell esetleg vagy az élet természetes része a szenvedés. Talán egyfajta szemléletváltásra lenne szükség, vagy csak arra, hogy megértsük mit is jelent a küzdelem, a szenvedés, a harc. Az 27. zsoltárban egy gyönyörű leírását látjuk az Istenhez forduló emberről; egy olyan imádság ez, amelyben világossá válik számunkra, hogy az ember ismeri az Istent, tudja, hogy ki Ő számára és tisztában van a realitással. Mind az élet realitásával, mind pedig az örökélet realitásával. Különböző szakaszokra osztva ezek a szavak, fogalmak jelennek meg a sorokban: ismeret, kapcsolat, bizonyosság, harc, háború, bizalom, ígéret, cél kérés… és mindezeknek váltakozása. Ha jobban belegondolunk, egy harcnak is hasonló elemei vannak. Az ember a szenvedés idején, bízik. Bízik valakiben, akit ismer, aki célt jelent számára, és ez a bizonyosság az, amely képes őt átlendíteni a nehézségeken, ez a bizonyosság az, amely reményt és jövőt ad a számára.

Nagy Lajos, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház főigazgatója Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át.

Eljött a szabadság, a kikapcsolódás és a pihenés ideje. Kinek milyen is az igazán pihentető nyaralás. Az eltérő vélemények az mutatják a jó választáshoz először is saját lehetőségeink, igényeink ismerete és azok képviselete szükséges. Tornyai Gábor plébános, Spányi Antal püspök és és Lőrincz Zsuzsanna pszichiáter gondolatai arról szólnak, szakítsunk időt saját magunkra, hogy kipihenhessük fáradságainkat. A fáradt ember ugyanis nem tud imádkozni és a kapcsolatait sem tudja szeretetben megélni.

A nyár további részére is tartalmas programsorozatot kínál a Kőszegi Várszínház. Sőt az évad hosszabb lesz, mint bármikor, őszi, téli és tavaszi rendezvényekre is várják a közönséget. Gelencsér Ildikó művészeti vezetőt és Pócza Zoltán igazgatót kérdeztem. Büki László, a vaskarika.hu kulturális és szabadidő portál tulajdonosa, főszerkesztője a karantén idején sem hagyta olvasnivaló nélkül az oldal látogatóit. Vas megye elhagyott vagy gondozatlan kastélyépületeit és eldugott természeti zugait járta be, fotókat, útleírásokat és élménybeszámolókat készített. Ezekről beszélgettem vele.

2.) Balogh Béni: Kinga királyné gyűrűje Felovassa: Jáki Béla Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Változatos technikával, sokféle anyagból születnek a kísérletező kedvű Huber Kinga ékszerei. A humort sem nélkülöző alkotásokról az ékszerkészítő műhelyében beszélgettünk egyebek mellett arról, hogyan válnak visszataszító dolgok ékké és mit üzentek a volt amerikai külügyminiszter Madeleine Albright ékszerei.

A múlt század egyik legendás énekesére Závodszky Zoltánra emlékezünk.

Ez pedig – ha képesek vagyunk megérteni a rászorultság állapotát – szabadságot ad, hiszen senki sem kér attól, aki béklyóba köti és senki sem fordul az élet vágyával ahhoz, aki nem ígéri azt. Sokszor talán nem szívesen fogadjuk el vagy hallani sem akarunk arról, hogy küzdeni kell esetleg vagy az élet természetes része a szenvedés. Talán egyfajta szemléletváltásra lenne szükség, vagy csak arra, hogy megértsük mit is jelent a küzdelem, a szenvedés, a harc. Az 27. zsoltárban egy gyönyörű leírását látjuk az Istenhez forduló emberről; egy olyan imádság ez, amelyben világossá válik számunkra, hogy az ember ismeri az Istent, tudja, hogy ki Ő számára és tisztában van a realitással. Mind az élet realitásával, mind pedig az örökélet realitásával. Különböző szakaszokra osztva ezek a szavak, fogalmak jelennek meg a sorokban: ismeret, kapcsolat, bizonyosság, harc, háború, bizalom, ígéret, cél kérés… és mindezeknek váltakozása. Ha jobban belegondolunk, egy harcnak is hasonló elemei vannak. Az ember a szenvedés idején, bízik. Bízik valakiben, akit ismer, aki célt jelent számára, és ez a bizonyosság az, amely képes őt átlendíteni a nehézségeken, ez a bizonyosság az, amely reményt és jövőt ad a számára.

Szalafőn, a Csörgőszeren járunk Gergócs Miklóssal, aki nagyapja, dédapja birtokán ősei nyomdokában tökmagolajat készít. Műsorunkban ennek a mesterségnek a megismerése mellett körbejárjuk a szalafői portát, és beszélgetünk arról is, hogyan éltek néhány évtizeddel ezelőtt a településen.

1.Az 5. század második felében a Kárpát-medencében élő keresztény közösségekre utaló régészeti emlékek egyik legérdekesebb darabja, a Keresztény amulett, véletlenül, szakember felügyelete nélkül zajló földmunkák során került napvilágra. A hácsi temető „5. sírja” kapcsán Bollók Ádámmal, a Bölcsészettudományi Kutató Központ Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársával Pécsi Krisztina beszélget. 2.Józsa Judit kerámiaszobrász-művészettörténésszel és Orient Enikő textilművésszel folytatjuk a Délutáni találkozásban az "Összetoborző" című közös kiállításuk kapcsán, július 21-én elkezdett beszélgetésünket a hit, a magyarság összetartozása, a hazaszeretet és a hagyományőrzés jelentőségéről és szerepéről alkotómunkájukban. Szerkesztő-műsorvezető:Sallai Éva. (fotók: www.jozsajudit.hu, http://orihun.homoludens.hu)

A balatonszárszói versutcáról, biztos kezdet gyermekházakról és a kaposvári teátrum keltetőjéről szól mai műsorunk. Első összeállításunk pedig a közszolgálati tisztviselőket köszönti, ahogy a közelmúltban az ország is köszöntötte őket.

2.) Balogh Béni: Kinga királyné gyűrűje Felovassa: Jáki Béla Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

A felidézés sos-sok ismerős helyet, helyzetet, a történelmet állítja elénk...

A Diákszerkesztőség tagjai: Barcsák Ági Szuromi Benedek Végh János

1.Az 5. század második felében a Kárpát-medencében élő keresztény közösségekre utaló régészeti emlékek egyik legérdekesebb darabja, a Keresztény amulett, véletlenül, szakember felügyelete nélkül zajló földmunkák során került napvilágra. A hácsi temető „5. sírja” kapcsán Bollók Ádámmal, a Bölcsészettudományi Kutató Központ Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársával Pécsi Krisztina beszélget. 2.Józsa Judit kerámiaszobrász-művészettörténésszel és Orient Enikő textilművésszel folytatjuk a Délutáni találkozásban az "Összetoborző" című közös kiállításuk kapcsán, július 21-én elkezdett beszélgetésünket a hit, a magyarság összetartozása, a hazaszeretet és a hagyományőrzés jelentőségéről és szerepéről alkotómunkájukban. Szerkesztő-műsorvezető:Sallai Éva. (fotók: www.jozsajudit.hu, http://orihun.homoludens.hu)

Ha a pillanatokon belül fölcsendülő operarészleteket először hallja valaki, egykönnyen azt hiheti, a romantika idejében járunk. Sodró érzelmek, élettel telített szereplők, hömpölygő drámai cselekmény. Pedig a mű 1780-ból való, és ezen az sem változtat, hogy a most fölhangzó változatban átesett némi kései fazonigazításon. Mozart müncheni megrendelésre szerzett operája, az Idomeneo, Kréta királya annyira kedves volt Richard Straussnak, hogy alaposan átdolgozta az akkoriban már másfél évszázada Csipkerózsika-álmát alvó darabot. Strauss joggal érezhette úgy, hogy – bár későbbi, nevesebb operáiban nem ezt az utat követte -, Mozart az Idomeneóban megelőlegezte a romantikus opera kifejezésmódját. Átdolgozásával heves vitákat váltott ki – egy kritikus azzal vádolta: tejszínhabbal öntötte le Mozart zenéjét –, a francia komolyzenei rádió 1960-ban készült fölvétele mégis arra vall: Strauss inkább föltárta az eredeti romantikus mélységeit. Az opera cselekménye egyébként szinte kiált a romantikus megzenésítéséért. Középpontjában egy átok áll: az uralkodónak, hogy elnyerje a tengeristen bocsánatát, emberáldozatot kell bemutatnia. A sors – romantikus módon – úgy hozza, hogy az áldozat saját fia legyen. A kiváló énekesek: Idomeneo szerepében Rémy Corazza, fia, Idamante Jacqueline Sellier, Ilia trójai hercegleány Janine Micheau, Isméne Berthe Monmart. A Radio-Lyrique Ének- és Zenekarának élén Gustave Cloéz.