közéleti elemző műsor
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
A fővárosi parkolásról, a Lánchíd felújításáról beszélgetünk.
A kormány elfogadta a levegőszennyezés csökkentésének programját.
Online tábor a transzplantált gyermekeknek és családtagjaiknak.
70 éve kezdődtek a hortobágyi munkatáborok szovjet mintára.
Az ELTE kutatói rájöttek, hogy a madárrajok miként tudnak felülemelkedni az együttmozgás elvi nehézségein.
A radioaktív hulladékok elhelyezése, ezen problémák a világban. Hogyan lehet megoldani a kazetták elhelyezését.
A Katolikus Karitász tevékenysége a járvány ideje alatt.
szerkesztő: Gadácsi János
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Gondozás, tanácsadás, bizalom - Magyar Védőnői szolgálat
Ez az egészségügyi ellátás egyedülálló gondoskodás a világon. Stefánia főhercegnő védnöksége és gróf Apponyi Albert elnöksége alatt 1915-ben jött létre az előd, az „Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére”. Erre nagy szükség volt, mert a kor népegészségügyi helyzete sürgős lépést követelt. Magas volt a csecsemőhalandóság és az anyai halálozások száma, terjedt a TBC. Heim Pál és Madzsar József alakította ki a rendszert. Megszervezték a védőnők oktatását. A célkitűzés a nemzet számbeli gyarapodása volt. Fel kellett venniük a harcot a tudatlansággal is. Már a várandósság alatt foglalkoztak a kismamákkal, ebben az időszakban a legfontosabb feladatuk volt, hogy lehetőleg szakember vezesse le a szülést. A nővérek a családokat otthonaikban látogatták meg. Ott mérték föl az egészségügyi, higiéniai viszonyokat, és adtak hasznos tanácsokat. Ha nem volt elég teje az anyának, segítettek a pótlás megszervezésében, később ismertették a védőoltások fontosságát. Ma négyezer diplomás, modern technikát használó védőnő dolgozik hazánkban, munkájuk fontosságát soha, semmilyen politikai rendszer nem kérdőjelezte meg. Alig van ehhez fogható szerveződés a XX-XXI. század Magyarországán.
A Hungarikum Bizottság a Magyar Védőnői Szolgálatot 2015-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe emelte.
A Mi Kodályunk című zenés ismeretterjesztő filmről beszélgetünk a rendezővel, majd ellátogatunk a pécsi Modern Magyar Képtár állandó és időszaki kiállításaira, végül pedig egy olyan programot ajánlunk a figyelmükbe, mely a régi mozdonyok és a 70-es évek szerelmeseinek kedvez, egy hét múlva lesz ugyanis az északi -balatoni vonalon a MÁV második Retró hétvégéje.
Benedek Elek: Szerencsének szerencséje
Felolvassa: Gáspár Sándor
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: Varga Andrea
Mi sem jellemzőbb az európai zene aranykora, a bécsi klasszika gazdagságára és kifinomultságára, mint hogy még az egyszeri alkalmakra szerzett, szórakoztató zenének szánt alkotások is ugyanazt a zenei minőséget testesítik meg, mint a koncerttermi előadásra szánt művek. Habár a korabeli zeneértők pontosan ismerték az árnyalatnyi különbségeket, amelyek olyan rokon műfajok között, mint a szerenád, a finalmusik vagy a divertimento fennállnak, a kései hallgató a különbségek helyett a stiláris egybecsengéseket fedezi föl nagy örömmel. És hogy ne zárjuk le idő előtt a zenei műfajok fölsorolását, itt van még a szimfónia, amelynek Mozart igazán egyéni arculatot kölcsönzött. Mégis: alkalmi szerzeményei hallatán az az érzésünk támad, hogy egyik-másik salzburgi park helyett a legelőkelőbb bécsi koncertteremben is helyet foglalhatnánk egy szimfónia bemutatóján. No és ott van még a hegedűverseny műfaja. Abban az időben, amikor Mozart divertimentóinak és szerenádjainak java része keletkezett, az ifjú komponista épp a salzburgi udvari zenekarból való kitörté ábrándjait dédelgette. Így eshet meg, hogy nem egy divertimentóját afféle rejtett hegedűverseny gazdagítja a belső tételekben. Nincs ez másként a 63-as Köchel-számú, G-dúr cassazionéval sem. A mindössze 13 esztendős Mozart az egyetemi szemeszter lezárására komponálta 1769-ben. Végh Sándor és zenekara, a salzburgi Camerata Academica kristálytisztaságú fölvételén Arvid Engegard játssza a hegedűszólót.
Az elhangzott G-dúr cassazionét 1769 augusztusában hallhatta először Salzburg előkelősége, az egyetem bölcsészeinek tanévzárója alkalmával. Két nap múlva egy teljesen új szerenáddal folytatódtak az ünnepélyek. A 99-es Köchel-számú, B-dúr cassazione első előadásáról a szerző nővére, Nannerl Mozart nyújt élménybeszámolót. A frissen végzett hallgatók először este fél 9-kor a hercegérsek rezidenciája előtt, a Mirabell-parkban tisztelegtek a bevezető indulóval. Innen a professzorok székházához vonultak, majd az egész várost bejárták fáklyákkal, lampionokkal – no és az állhatatosan gyalogló zenekarral.
A két salzburgi szerenád, cassazione után Végh Sándorék egy viszonylag kései Mozart-szerzeménnyel, az eredetileg két zongorára írott, majd vonósnégyesre alkalmazott c-moll Adagio és fúgával búcsúznak.
Egyházzenei áhitat c. összeállításunkban - id. Jakab apostol tegnapi ünnepnapjához kapcsolódva - képzeletben a compostelai Szent Jakab Katedrálisba hívjuk önöket a Monteverdi Kórus és Sir John Eliot Gardiner vezetésével.
Szent Jakab apostol sírja a középkor leghíresebb búcsújáró helye volt a spanyolországi Santiago de Compostelában. 1100 körül épült az a bazilika, mely ma ott áll a zarándokok fogadására. Összeállításunkban a zarándokok énekeit hallhatjuk a reneszánsz idejéből.
(kép:wikipedia)
Nagy fába vágta fejszéjét Király Levente, amikor a 20-21. század magyar irodalmából akart egy kiegészítő kötetet összeállítani, hogy az iskolai kötelező olvasmányokból kimaradó szerzők műveiből is szemezgethessenek a diákok. A szöveggyűjtemény több mint kilencven novellát tartalmaz, rövid ismertető szövegekkel és remekül kiegészíti a ,,hivatalos" tankönyveket. Sőt, a szerkesztő titkolt vagy nem titkolt célja volt az is, a szülők is kölcsönkérjék majd a kötetet: a sok ismerős szöveg mellett biztosan lesz számukra is néhány meglepetés vagy újrafelfedezés! Király Leventével, a Nem kötelező Kortársak és kimaradók - Szöveggyűjtemény középiskolásoknak - magyar próza c. kötetről és az irodalomról beszélgetünk.
Rendhagyó portéműsorunk vendége Kovács Zsuzsa Kazinczy-díjas tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének titkára, a Szóról-szóval című műsor társszerkesztője
Vietnami diákok, egy orvos, egy ávós és egy pap a hetvenes évek közepén. Kozma Imrével beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor.
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
