Műsorújság

A noviciátusi idő befejeztével ideiglenes fogadalmat tett augusztus 6-án Kőszegen Eszter nővér, Jácinta nővér, Johanna nővér. Egy nagyméretű, 80 centiméteres átmérőjű távcsővel is vizsgálják az égitesteket a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban.

1.Európa felszámolásának fő tényezői címmel jelent meg Győrfi Károly új könyve. A szerzővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Babai Dániel etnoökológussal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársával folytatjuk múlt heti beszélgetésünket a Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében című kutatási témájáról, amellyel az MTA Lendület program kiválósági pályázatának egyik nyertese lett. A kutatás és a kutatócsoport célja, hogy a helyi közösségekkel együtt gondolkodva, a helyi ökológiai tudást és a tudományos megismerés eredményeit egyesítve alakítsanak ki olyan tájhasználati formákat, amelyek segíthetik a lokális közösség és a természeti környezet fenntartható, az ökológiai, társadalmi, politikai változások hatásaira is megfelelő módon reagáló komplex társadalmi-ökológiai rendszereinek kialakítását. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.(fotó: nti.btk.mta.hu)

A nemrég megtalált 6500 éves zalaegerszegi Vénusz-szoborról beszélgetünk Simmer Lívia régésszel. A folytatásban a ZTE FC új vezetőedzőjét, Boér Gábort és a klub kommunikációs vezetőjét, Óházi Bálintot kérdezzük.

Lendvai Zalán ferencessel, Margit körúti plébánossal Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Gulyás Lóránt összeállítása.

Az út a gyermekszívekhez mindig az élményeken át vezet, A nemzeti hagyományok, a történelem, a hazaszeretet, mindez utat talál hozzájuk, ha maguk is átélhetik kicsiben, mi a szablyaküzdelem, a vágta mámora, a ló ápolása, szeretete, a vitézség büszke érzése. Erről beszélgetünk, gondolkodunk együtt a sümegi Váristállóban, a nemzet jövőjéért nem csak aggódó, de tenni is akaró vendégeinkkel.

A fák titkos szíve

1849-ben a szabadságharcot fényes győzelemmel zárja a magyar hadsereg, a trónját vesztett Ferenc József Európában keres segítséget birodalma visszaszerzéséhez. Pintér Bence és Pintér Máté alternatív történelmi regénye - A szivarhajó utolsó utazása című kötet - ebben az akár meg is történhetett volna univerzumban játszódik. Egy 19. századi csodafegyverről, a Dunamenti Konföderáció életképességéről és egy ilyen helyzetben bekövetkezett trianoni döntés hatásairól is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

Elengedhetetlen, hogy a mai Zenei Kincsestár élén föltegyünk pár különös kérdést. Bach? Busoni? Bach és Busoni? Kérdésünkhöz aligha szükséges részletesebb magyarázatot fűzni, hisz néhány pillanat múlva Önök is átélhetik azt a különös érzést, amelyet a jól ismert Bach-szerzemények és a hozzájuk társított, szokatlan kifejezésmód kettőssége vált ki a hallgatóból. A furcsa benyomás oka, hogy Holger Groschopp ma Ferruccio Busoni átiratában játssza Johann Sebastian Bach szerzeményeit. Túl azon, hogy Bach billentyűs muzsikája csembalóra illetve barokk orgonára íródott, és sem a romantikus hangversenyzongora telt és nagy zengésű hangzása, sem a romantikus játékmodor patetikus, néhol dagályos szenvedélye nem volt ismert Bach idejében, ezek a Liszt és Schumann szellemében készült, virtuóz átiratok nem Bach kristálytiszta zenei szerkezeteit, inkább monumentalitását helyezik előtérbe. Minthogy az 1866 és 1924 között élt Busoni egyaránt híres volt virtuóz technikájáról és roppant intellektuális interpretációjáról, látványos átiratainak minden akkordján átsugárzik azért Bach szigorú logikája és a belőle fakadó metafizikus bizonyosság is. Elsőként az orgonára írott, 532-es jegyzékszámú D-dúr prelúdium és fúga koncertátiratát halljuk. A következő Bach-átiratok alapja öt, eredetileg orgonára szerzett korálelőjáték, amelyeket Ferruccio Busoni ""kamarastílusban"" dolgozott föl. Más szóval úgy fogalmazhatnánk: zongoraetűdöket alkotott belőlük.