Műsorújság

Augusztus 20. Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja. Nehéz körülmények között élő családok számára az iskolakezdés megkönnyítéséhez nyújt segítséget a Mozgássérültek Zala megyei Egyesülete. Augusztus első hetében az anyatejes táplálás fontosságára irányítják a figyelmet a szakemberk. Bár a járványhelyzet miatt elmaradtak az ehhez kapcsolódó szokásos rendezvények Zalaegerrszegen, az üzenet most is ugyanolyan aktuális.

1. 2019 januárjában nevezte ki a kulturális tárca a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatóját, Demeter Szilárd írót, újságírót, szerkesztőt. A székely származású, magánemberként blues-rock zenekarban is fellépő fiatal ember kinevezését hangos viták övezték, amelyekre frappáns válaszként közzétette a PIM honlapján teljes pályázatát, majd fél év alatt határozott nyíltsággal és nagy tempóval cselekedett is. Biztosította a PIM intézményeinek dolgozói számára a gazdag munkalehetőségeket, együttműködési szerződést kötött határon kívüli irodalmi szervezetekkel, műfordítókkal, menedzselő irodalmi ügynökséget szervezett, új informatikai kapcsolatokat épít ki, a Bajza utcai Írók Házát a PIM hatáskörébe vonta, az A38-as hajó menedzsmentjével kötött megállapodás szerint ott a kortárs irodalom és a zene összekapcsolásával népszerűsíti az igényes irodalom műfajait, stb. Beszélgetésünkből az ambiciózus főigazgatói tervek mellett egy nagy teherbírású fiatalember kellemesen ironikus portréja is kirajzolódik. Szerkesztő: Dvorszky Hedvig 2. A Milánói Világkiállítás pavilonja, a Velencei Biennálé Pavilonja, Detroit felhőkarcolóinak csodás épületszobrai, a Mexikói Szépművészeti Múzeum lenyűgöző belsőépítészete - mind egy világhírű, ám élete alkonyán elfeledett alkotó műve.Maróti Gézáról Ács Piroska művészettörténésszel beszélgetett Pál Amanda.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. A múlt héten buszra szálltam és elindultam – palóc lévén – mondhatni haza, Palócföld és Magyarország nemzeti kegyhelyére, Mátraverebély-Szentkútra. Akaratlanul is elfogott egy érzés, hogy most egyfajta zarándoklatra indultam. Zarándokhelyre tartok, a Szűzanyához igyekszem, szándékokkal, emberekkel a szívemben és mindezek mellett még egy célt is hordoztam, ami utazásom valódi indoka: a kegyhely, Szűz Mária és Jézus szobrának öltöztetőjével, Varga Ottónéval készültem egy beszélgetésre a mai műsorhoz. Együtt érkeztünk meg Szentkútra és elkezdődött az a történet, amelybe most a műsor által a kedves Hallgatók is bekapcsolódhatnak.

Már hétévesen eldöntötte, hogy a papi hivatást választja. 2017 óta vezeti a Szombathelyi Egyázmegyét, nagy elhivatottsággal dolgozik a szegényekért és szolgálja a nélkülözőket, segíti a hívek lelki életét. Portrébeszélgetés Székely János megyéspüspökkel. Megtartotta a 2019-es évet értékelő küldöttgyűlését a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Sikeres volt az esztendő, a horgászlétszámot 10 ezer fölé sikerült növelni, megvalósult több fejlesztés, számos közösségi program és verseny.

Amikor a szombathelyi Kioszkról beszélünk, nem is egy, hanem három ilyen néven emlegetett műintézményre is gondolhatunk. Amikor 1898-ban befejeződött a Szent István park fásítása és kialakult a dualizmus dinamikusan fejlődő Szombathelyének kiránduló-övezete, azonnal felvetődött, hogy célszerű lenne a kikapcsolódni vágyó polgárság fogyasztását és szórakoztatását méltó színvonalú vendéglátó egységgel teljessé tenni. Az első Kioszkot Pollák Ármin városi kávézó-tulajdonos építette fel, és 1900 júniusában kezdte meg működését. A Kioszk történetéről Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő tartott előadást.

A fény és a hang párbeszéde is megelevenedik Boruzs Ádám műveiben. Festményeiben a fény analizálhatósága, videóiban pedig olyat próbál láttatni, amit a hétköznapokban nem vagyunk képesek érzékelni. Az emberi szem érzékelésének határairól, a formai és filozófiai analógiák átültetéséről is beszélgettünk a képzőművésszel.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. A múlt héten buszra szálltam és elindultam – palóc lévén – mondhatni haza, Palócföld és Magyarország nemzeti kegyhelyére, Mátraverebély-Szentkútra. Akaratlanul is elfogott egy érzés, hogy most egyfajta zarándoklatra indultam. Zarándokhelyre tartok, a Szűzanyához igyekszem, szándékokkal, emberekkel a szívemben és mindezek mellett még egy célt is hordoztam, ami utazásom valódi indoka: a kegyhely, Szűz Mária és Jézus szobrának öltöztetőjével, Varga Ottónéval készültem egy beszélgetésre a mai műsorhoz. Együtt érkeztünk meg Szentkútra és elkezdődött az a történet, amelybe most a műsor által a kedves Hallgatók is bekapcsolódhatnak.

1.Szent István királyra emlékezünk mai műsorunkban. Marossy Endre és Gecsényi Lajos történészekkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Ulman István várhosszúréti fafaragó és barátai több mint 20 éve határozták el, hogy vésővel, kalapáccsal emléket állítanak a Felvidéken a magyar múltnak a történelmi emlékhelyek megjelölésével. Tevékenységük és létszámuk hamarosan bővült, egyedi művészi formavilágot teremtettek meg a történelmi Gömör keleti csücskében. A Gömöri Kézművesek Társulása céljáról, a hagyományos mesterségek őrzéséről, újjáélesztéséről és oktatásáról Ulmann István Magyar Örökség-díjas nemzetfaragóval Sallai Éva Várhosszúréten beszélgetett. (fotók: http://www.gomorikezmuvesek.sk, http://www.ulman-baffy.sk)

Mai magazinunkban amellett, hogy az idei Balaton-átevezésről és egy különleges éjszakai focitornáról is beszámolunk Önöknek, megtudhatják azt is, ki volt az ecsedi boszorkány. Első tudósításunk pedig egy országos esélyteremtő programról szól.

(kortárs visszaemlékezés a történelmi időben az utódok számára)

A mai ZéGenerációban az elköteleződésről beszélgetünk és próbáljuk több, különböző oldalról megközelíteni a témát. A Kerekasztal körül három generáció is jelen lesz. A Kitekintőben meg sem állunk, egészen Münchenig. Az Egy halasztó egyetemista naplójában a szerelem idővarázsló tulajdonságára derül fény, de megtudhatjuk, hogy mi a kapcsolat a sport és az elköteleződés között és, hogy a generációs szakadék vajon a generációk gondolatai között is távolságot jelent-e. Továbbá Zenesarok rovatunkban egy Macklemore számot is ajánlunk a témában való elmélyüléshez. Meghívott vendégünk, a ZéGeneráció megálmodója Csuth Judit. A diákszerkesztőség tagjai voltak: Badics Natasa Barcsák Ágnes Binder Barnabás Körmendy Dorka Végh János

1.Szent István királyra emlékezünk mai műsorunkban. Marossy Endre és Gecsényi Lajos történészekkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Ulman István várhosszúréti fafaragó és barátai több mint 20 éve határozták el, hogy vésővel, kalapáccsal emléket állítanak a Felvidéken a magyar múltnak a történelmi emlékhelyek megjelölésével. Tevékenységük és létszámuk hamarosan bővült, egyedi művészi formavilágot teremtettek meg a történelmi Gömör keleti csücskében. A Gömöri Kézművesek Társulása céljáról, a hagyományos mesterségek őrzéséről, újjáélesztéséről és oktatásáról Ulmann István Magyar Örökség-díjas nemzetfaragóval Sallai Éva Várhosszúréten beszélgetett. (fotók: http://www.gomorikezmuvesek.sk, http://www.ulman-baffy.sk)

Különös fölismerésre juthatunk, ha futólag végigtekintünk a művészetek történetén. Noha a nyugati művészet történetét az egymást követő, egységes korstílusok fejlődéseként, folyamataképpen szokás szemlélni, az egyes műfajok fejlődéstörténete meghökkentő eltéréseket mutat. Míg a szobrászat például már a romanikában és a gótikában is lenyűgöző remeklésekkel áll előttünk, a festészet némi lépéshátránnyal indul neki, hogy a XV.-XVI. századra a magáénak szerezze meg a vezető szerepet a művészetek között. Míg azonban az olasz reneszánsz festészete mindent elér, amit festészet elérhet, egészen mást látunk a zeneművészet terén. A gregorián és a reneszánsz kóruspolifónia lenyűgöző remeklései mellett a hangszeres muzsika meglehetősen szerény eredményekkel büszkélkedhet. Hogy ennek nem a zenei gondolkodás elmaradottsága az oka, arra épp az iménti két példa a bizonyíték. Csakhogy – mint a művészetek történetében oly sok esetben – a rendelkezésre álló technikai lehetőségek mindeddig gátat szabtak a hangszeres muzsika szabad fejlődésének. A XV.- XVI. század kezdetleges hangszerei legjobb esetben is csupán arra voltak alkalmasak, hogy talpalávalót szolgáltassanak a táncvigalmakhoz, netán szerény melódiákkal keltsék az énekelt hang illúzióját. Ezen a téren is a fúvós hangszerek jártak az élen, amelyekből Praetorius már az 1500-as évek legelején bámulatos listát állított össze. Giovanni Antonini és együttese, az Il Giardino Armonico nemrégiben megjelent lemeze a XV.-től a XVII. századig ívelő időszakot fogja át. A felhangzó szerzemények folyamatában magunk is szemrevételezhetjük a hangszerek és hangszínek gyarapodását, vele együtt pedig a zenei fantázia fölszabadulását, a formák mind összetettebbé válását.