Műsorújság

Rengeteget panasz éri a magyar oktatási rendszert. Sokan úgy érzik, a hazánkban jellemző frontális tanítás, a felesleges adatok biflázása, a rengeteg számonkérés és házi feladat megöli a gyerekek kreativitását, alkotókedvét, nem tudnak csapatban dolgozni, és kritikai gondolkodásra sem képesek. Pedig lehet másként is! Várnainé Balogh Beáta példaértékű munkát végez a történelemórákon.

Amikor a szombathelyi Kioszkról beszélünk, nem is egy, hanem három ilyen néven emlegetett műintézményre is gondolhatunk. Amikor 1898-ban befejeződött a Szent István park fásítása és kialakult a dualizmus dinamikusan fejlődő Szombathelyének kiránduló-övezete, azonnal felvetődött, hogy célszerű lenne a kikapcsolódni vágyó polgárság fogyasztását és szórakoztatását méltó színvonalú vendéglátó egységgel teljessé tenni. Az első Kioszkot Pollák Ármin városi kávézó-tulajdonos építette fel, és 1900 júniusában kezdte meg működését. A Kioszk történetéről Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő tartott előadást.

Hazánkban augusztus 20-a az államalapítás és államalapító Szent István király emlékének nemzeti ünnepe. Szent István egyházszervező munkájáról beszélgetünk Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével. Szent István király külpolitikáját Marossy Endre történész értékeli. A magyar püspöki kar 1919. augusztus 22-i értekezletén elfogadott egy közös pásztorlevelet: a körlevél leírja a Tanácsköztársaság pusztításait, majd megjelöli a teendőket a jobb jövő építéséhez. Salamon Konrád történésszel beszélgetünk. A trianoni döntés 100. évfordulóján Kárpátalján is sok elsőst támogat a Katolikus Karitász. A személyes átadás idén elmarad, de a segítséget eljuttatja a szervezet még a tanév megkezdése előtt. Écsy Gábor országos igazgatót kérdeztük a részletekről. Roma társadalomismeret képzés indul a Sapientia Főiskolán. A részleteket Szabóné Dr. Kármán Judit, a továbbképzés szakfelelőse mondja el. Idén 22. alkalommal – még a humánjárvány Magyarországra történő begyűrűzése előtt – került sor a Menhely Alapítvány és az ország hajléktalan-ellátó szervezeteinek közös, éves adatfelvételére. Az eredményeket most hozták nyilvánosságra. Gurály Zoltán szociológussal, a Menhely Alapítvány munkatársával beszélgetünk. Egy hónapja megnyíltak a könyvtárak. A tapasztalatokról Fodor Pétert, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját kérdeztük. Melegben fokozottan ügyeljünk az ételek frissen tartására! Ezzel kapcsolatban Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense nyilatkozik.

A tiszavirágzás néhány évtizeddel ezelőtt még nem lehetett volna Hungarikum. Nem csak azért, mert 2012-óta létezik ez a törvény által védett fogalom, hanem azért is, mert korábban Európa számtalan folyóján zajlott le évente a kérészek rövid násztánca. Már az ókorban leírták ezeknek a rovaroknak a páratlan rajzását. A féktelen folyószabályozások azonban tönkre tették a természetes élőhelyeket az iszapban, így csak nekünk és csak a Tiszán maradt meg ez a csodálatos jelenség. Ezek után méltán lehetünk büszkék azokra a mesebeli órákra, amíg „virágzik” a Tisza. A téma kutatója, Lenner Ádám természetvédelmi tájgazdálkodási mérnök műsorunk vendége, aki gyerekkora óta rajong a tiszavirágzásért.

Már hétévesen eldöntötte, hogy a papi hivatást választja. 2017 óta vezeti a Szombathelyi Egyázmegyét, nagy elhivatottsággal dolgozik a szegényekért és szolgálja a nélkülözőket, segíti a hívek lelki életét. Portrébeszélgetés Székely János megyéspüspökkel. Megtartotta a 2019-es évet értékelő küldöttgyűlését a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Sikeres volt az esztendő, a horgászlétszámot 10 ezer fölé sikerült növelni, megvalósult több fejlesztés, számos közösségi program és verseny.

Megkezdődött a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja - a határon inneni és túli társulatok előadásait augusztus 29-ig élvezhetjük. A fesztiválon a Soproni Petőfi Színház két koprodukciós előadással is szerepel. Műsorunkban Pataki András igazgatót Ungvári Judit a teátrum következő évadáról is kérdezi. A szlovéniai Lendván a Giorgio de Chirico olasz szürrealista festőművész munkáiból nyílt kiállításon teszünk látogatást. A várgalériában Pisnjak Atilla, a kiállítás kurátora kalauzol bennünket. Végül Cserna-Szabó Andrással beszélgetünk a Teremtés koronája című válogatáskötet kapcsán, melynek szerzői remélik, hogy ez a világ első és utolsó karantén antológiája.

Elemzéseikben a kultúrszociológusok megkülönböztetik az úgynevezett magas- illetve a tömegkultúrát. Előbbi körbe tartoznak a magasabb műveltségi hátteret igénylő, elmélyült befogadói attitűdöt föltételező, irodalmi rangot képviselő művek. Utóbbi csoportot gyarapítják a szélesebb befogadói réteget szórakoztató produktumok. Napjainkra a két terület között szinte áthidalhatatlan szakadék tátong. Panaszkodnak is az úgynevezett magaskultúra fölkent képviselői, amiért működésük elszakadt a szélesebb nyilvánosság érdeklődésétől, és csak alig vált ki visszhangot, a társadalom kulturális identitására pedig vajmi szerény hatással van. Nem mindig volt ez így. A műveltség nem jelentett föltétlenül társadalmi előjogot, és ha a különféle társadalmi rétegek kulturális nyelvezetében mutatkoztak is különbségek, a kultúra különféle szintjein elhelyezkedő társadalmi rétegek mégiscsak egyazon nyelvet beszélték. Az elmondottakra aligha lehetne jobb példát találni a XVIII. század szórakoztató zenéjénél, amely – bár elsődleges színtere az arisztokrata paloták és nagypolgári zeneszalonok világa volt -, azon hallgatók számára is felüdülést jelentett, akik egy-egy társadalmi esemény, fáklyásmenet vagy térzene alkalmával jutottak csak a komolyzene közelségébe. Mozart kifinomult és megejtő szórakoztató muzsikái – divertimentói és szerenádjai – éppúgy földerítették az alkalmi hallgatóság, mint az ínyenc zenefogyasztók lelkét. Végh Sándor és a salzburgi Camerata Academica zenekar elsőként a salzburgi évek terméséből való, fafúvósokkal kedélyessé varázsolt, 131-es Köchel-számú, D-dúr divertimentót játssza, megtoldva a 122-es jegyzékszámú, Esz-dúr menüettel. A salzburgi kancellár, Johann Ernst von Andretter családját Mozart két ízben is megtisztelte egy-egy nekik dedikált szerzeménnyel. A 205-ös Köchel-számú, D-dúr divertimento egyes föltételezések szerint az egyik Andretter-kisasszony névünnepére, más források szerint a szülői pár ezüstlakodalmának emlékezetessé tételére keletkezett. A szerzeményben fontos szerep jut a vadászkürtnek, ami a családfő vadászszenvedélyére utal.

Remeteként olykor el kell veszítsük magunkat, hogy aztán ismét megtaláljuk a kifelé vezető utat. Elveszett, vándorló és utat kereső, kérdező és mindent megkérdőjelező versekről beszélgetünk vendégeinkkel. Barukh (Hidvégi András) egyszerre eltávolodó és közeljövő szabad versei a pusztai lelkületben születtek. A költemények megdöbbentőek, olykor zavaróak és idegenek. Az őszinteségük nagyon szubjektív, megsebez, fáj és elgondolkodtat: erről is gondolkodunk a szerzővel. A sivatag után átlépünk a mérsékelt égöv erdeibe, hiszen itt is lehet remete-lélekkel megszülni csendből, fák susogásából, lélekből forrásozó szövegeket. Egy rendhagyó könyvről beszélgetünk. A Rengeteg ugyanis nem nyomtatott könyv, hanem egyfajta hangzó verseskötetnek nevezhetjük. Kollár-Klemencz László egy olyan zenékkel, szövegekkel kacskaringózó alkotást mutat be, amely valóban bevisz minket az erdő mélyébe.

Az ünnepkör - Nagyboldogasszony, Szent István.nap és még sok minden - kerül szóba az ország egyik legnépszerűbb színészével, "Szamócával" - ahogy oly sokan becézik Eperjes Károlyt., - a vele folytatott beszélgetésben. Különleges alkalom, hogy ebben az időszakban jött hozzánk a Zeneközelben műsorba, melyben gyönyörű zenék ölelésében hallunk tőle hitről, magyarságról..valló hiteles gondolatokat..

Lehár gála - Operaénekesek Lehár felvételeiből válogatunk

Jegyzetíró: H. Tóth Tibor

Philipp Emanuel Bach Esz-dúr versenyművét és Joseph Haydn C-dúr divertimentóját idézzük fel a kiváló oboaművész és a Liszt Ferenc Kamarazenekar játékában.