Műsorújság

Ezúttal Madocsai Beát kérdezi Pozsgai Nóra.

Augusztus 15-én megáldotta Székely János megyéspüspök az új nardai óvodát. Az intézmény a szombathelyi Boldog Brenner János Óvoda tagintézményeként működik. Folytatták az ásatást Türjén – az eredményekről Orha Zoltán régésszel beszélgetünk. Nem a tervei szerint alakult a Városfejlesztő Zrt. 2019-es üzleti éve, amelyek több, a cégen kívülálló oka van. A társaság egyik fő tevékenysége és bevételi forrása a projektmenedzsmenti tevékenysége mellett, a saját és önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése, bérbeadása.

1. A 125 éves Eötvös József Collegium az ELTE legrégebbi szakkollégiuma. Az intézményről Horváth Lászlóval, a kollégium igazgatójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Sára Sándor (1933-2019), a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező mindig a magyarságért, a szegény sorsú emberekért aggódó művész volt. Halála nagy vesztesége a társadalomnak. Emlékére vaskos mű látott napvilágot az MMA Kiadó jóvoltából Sára Sándor címmel, amelyben pályatársak, barátok írnak róla. A kötet szerkesztőjével, Pintér Judit filmkritikussal, a Duna Televízió korábbi filmszerkesztőjével Sallai Éva beszélget.

Helyt álltak a járvány idején a zalaegerszegi Rendért Közbiztonsági és Polgárőr Egyesület tagjai. Hogyan lehet a települési zöldhulladékokból energiát nyerni, illetve az mire hasznosítható? Városszerte a legkorszerűbb a Szombathelyi Távhő Mikes Kelemen utcai biofűtőműve. Ennek működését öko-címkével minősítette a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége.

Kenyeresné Papp Kingával a ferences világi rendiek káptalanján Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Megújult Pusztavám köztéri szobra és plébániája

KULTEÁTRUM Szeptember közepén indul Óbudán a KULTEÁTRUM elnevezésű befogadószínház, melynek előadásait a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum különleges épületében tekinthetjük majd meg. Műsorunkban Kiss Imre, az MKVM igazgatója, valamint Borbély Sándor, a KULTEÁTRUM művészeti vezetője is megszólal. A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk augusztus 28-i, azaz e hét pénteken adásba kerülő Színházi disputa című műsorunkat, ahol bővebben is beszélünk az új, óbudai játszóhelyről! Az élet értelme Ez a címe Mácsai Pál színművész és Lukács Miklós cimbalomművész közös előadói estjének. A felolvasószínházi esten Mácsai mondja az általa válogatott Örkény-egyperceseket, Lukács Miklós pedig cimbalmon kíséri. Másfél éve járják a műsorral az országot, most legutóbb a Zempléni Fesztiválon adták elő, itt kérdezte az alkotókat kollégám, Farkas Éva.

2.) Liza királylány és a cigányok fejedelme cigány mese Felolvassa: Németh Erzsébet Miranda Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Kép: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia Program

I/ Fehéroroszország Mi történik, mi zajlik a háttérben? Mit hoznak az elkövetkező hetek-hónapok – vagy mit hoz a holnap? Fehéroroszok és oroszok: testvérek, rokonok, barátok? Lehet-e szerepe az ukrán példának? Tényező lehet-e az egyház – bármilyen értelemben? II/ Mi a koncepció a budapesti közlekedéssel kapcsolatban? Hogyan fogadják a kerékpáros (biciklis) közlekedés preferálását a közlekedés résztvevői – persze, főleg az autóval közlekedők?

2.) Liza királylány és a cigányok fejedelme cigány mese Felolvassa: Németh Erzsébet Miranda Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Rakovszky Zsuzsa: Célia

KULTEÁTRUM Szeptember közepén indul Óbudán a KULTEÁTRUM elnevezésű befogadószínház, melynek előadásait a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum különleges épületében tekinthetjük majd meg. Műsorunkban Kiss Imre, az MKVM igazgatója, valamint Borbély Sándor, a KULTEÁTRUM művészeti vezetője is megszólal. A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk augusztus 28-i, azaz e hét pénteken adásba kerülő Színházi disputa című műsorunkat, ahol bővebben is beszélünk az új, óbudai játszóhelyről! Az élet értelme Ez a címe Mácsai Pál színművész és Lukács Miklós cimbalomművész közös előadói estjének. A felolvasószínházi esten Mácsai mondja az általa válogatott Örkény-egyperceseket, Lukács Miklós pedig cimbalmon kíséri. Másfél éve járják a műsorral az országot, most legutóbb a Zempléni Fesztiválon adták elő, itt kérdezte az alkotókat kollégám, Farkas Éva.

Indulót írt Hoover elnöknek és Horthy Miklósnak, végig harcolta a Nagy Háborút, a revíziós célokért is síkra szált. A 20. század egyik méltatlanul elfeledett cigányprímásáról, a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének egyik ügyvezetőjéről Bura Károlyról beszélgettünk.

I/ Fehéroroszország Mi történik, mi zajlik a háttérben? Mit hoznak az elkövetkező hetek-hónapok – vagy mit hoz a holnap? Fehéroroszok és oroszok: testvérek, rokonok, barátok? Lehet-e szerepe az ukrán példának? Tényező lehet-e az egyház – bármilyen értelemben? II/ Mi a koncepció a budapesti közlekedéssel kapcsolatban? Hogyan fogadják a kerékpáros (biciklis) közlekedés preferálását a közlekedés résztvevői – persze, főleg az autóval közlekedők?

A Zenei Kincsestárban ma ismét Holger Groschopp játszik Bach szerzeményeiből Ferruccio Busoni átiratában. Másfél évszázaddal Bach halála után, a romantikus zongorairodalom utánról visszanézve Busoni más szemmel nézett Bach hatalmas akkord-architektúráira, mint az eredeti barokk vagy a mai, történelmi hűségre törekvő értelmezések. Átirataiban – bár a bachi alapszövetet tiszteletben tartotta – jóval szélsőségesebb dinamikai megközelítést honosított meg, mint amiről Bach akár csak álmodni is mert volna. Mivel is érzékeltethetnénk szemléletesebben a Busoni-féle, romantikus és kissé parttalan Bach-változatok jellegét, mint a legismertebb Bach-szerzemény, a d-moll toccata és fúga átiratával? A következő Busoni-átirat alapjául szolgáló, korai Bach-mű eredeti változatban is meglehetősen ritkán hallható. Ez a hattételes capriccio ""a legkedvesebb testvér távozására"" dedikációt viseli, és a friss kutatások szerint nem Bach vér szerinti testvérének katonazenészi hivatalba való távozását örökíti meg, hanem Bach barátját, Erdmannt tisztelhette meg vele valamiféle búcsúünnepély alkalmából. Mai utolsó Busoni-átiratunk maga is átiratból született: Bach Nagy Frigyes porosz király témáját fejlesztette kanonikus variációsorrá, a végén fúgával.