Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestárban ma ismét Holger Groschopp játszik Bach szerzeményeiből Ferruccio Busoni átiratában. Másfél évszázaddal Bach halála után, a romantikus zongorairodalom utánról visszanézve Busoni más szemmel nézett Bach hatalmas akkord-architektúráira, mint az eredeti barokk vagy a mai, történelmi hűségre törekvő értelmezések. Átirataiban – bár a bachi alapszövetet tiszteletben tartotta – jóval szélsőségesebb dinamikai megközelítést honosított meg, mint amiről Bach akár csak álmodni is mert volna. Mivel is érzékeltethetnénk szemléletesebben a Busoni-féle, romantikus és kissé parttalan Bach-változatok jellegét, mint a legismertebb Bach-szerzemény, a d-moll toccata és fúga átiratával?

A következő Busoni-átirat alapjául szolgáló, korai Bach-mű eredeti változatban is meglehetősen ritkán hallható. Ez a hattételes capriccio ""a legkedvesebb testvér távozására"" dedikációt viseli, és a friss kutatások szerint nem Bach vér szerinti testvérének katonazenészi hivatalba való távozását örökíti meg, hanem Bach barátját, Erdmannt tisztelhette meg vele valamiféle búcsúünnepély alkalmából.

Mai utolsó Busoni-átiratunk maga is átiratból született: Bach Nagy Frigyes porosz király témáját fejlesztette kanonikus variációsorrá, a végén fúgával.