Műsorújság

Veres András megyéspüspök, az MKPK elnöke ünnepi szentmisét mutat be mindenszentek ünnepén 10 órai kezdettel a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. „Egészséges munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” címmel kétéves tájékoztató kampányt indított az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélgetünk. Új szakmai együttműködési megállapodás született az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. között. Erről számol be Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja. November 3-án rendezik az elnökválasztást az Amerikai Egyesült Államokban. A kiélezett hangulatú kampányról és az elnökválasztás fejleményeiről Nógrádi Györgyöt, a Corvinus Egyetem tanárát kérdezzük: Budapest is a légszennyezettség miatt leginkább károsult európai városok közé tartozik. Ezzel kapcsolatban Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője nyilatkozik. 75 éves az ENSZ Alapokmánya, amely 1945 októberében lépett hatályba. Simai Mihály akadémikussal beszélgetünk, aki több évig az ENSSZ főtitkár-helyettesi pozíciót töltötte be. Elhunyt Bolberitz Pál katolikus pap, filozófus professzor. Rá emlékezünk elsőként Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével. Mekkora a szerepe a genetikának és mekkora a környezeti tényezőknek az ember életében. Többek között erről volt szó a CEU Határtalan Tudás sorozatában. Az egyik előadó Falus András immunológus volt. Vele beszélgetünk. Székelyföld autonómiájának napja október utolsó vasárnapja. Még csaknem egy hét áll a rendelkezésre ahhoz, hogy az európai országokban élők támogassák a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

Hazaszeretete, a haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, s nem utolsósorban gyakorlati alkotásai a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatták. Széchenyi István a külhoni és a hazai közállapotok közötti gazdasági és kulturális különbségeket elemezve ráébredt, hogy a külföldön már működő és bevált közintézmények hazai életre hívásán kell munkálkodnia. Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, majd anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót megfelelő színteret biztosítva ezzel a hazai arisztokrácia társas életének. 1830-ban megjelent Hitel című munkája, amelyben Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját. Nevéhez fűződik 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása és nem utolsósorban a Lánchíd megépítése. Vendégünk Szemereki Zoltán, a Széchenyi társaság alelnöke és Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke.

„Közel egymáshoz” mottóval a Visegrádi Négyek meghatározó, nemzetközi hírű gitárművészeivel, valamint fiatal tehetségeivel rendezik meg az online térben november 2-7-ig a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivált; Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus hagyatékából válogatott a Petőfi Irodalmi Múzeum Új vizeken… Írók és művészek Székely Aladár műtermében címmel a művész születésének 150. évfordulója alkalmából összeállított kiállításán; A D 18 Keresztény könyvesbolt és közösségi klub jövő pénteken, november 6-án tartja a Jézus barátai című kötet bemutatóját. A gyerekeknek készített szívmelengető és mély üzenetet hordozó könyv immár a harmadik abban a sorban, ami a Magyar szentek élete című kötettel kezdődött, majd A keresztény Európa szentjeivel folytatódott. A szerző, Bethlenfalvy Gábor és az illusztrátor, Kállai Nagy Krisztina gyermekközönségre is számít könyvének bemutatásán, melynek meghívott vendégei Székely János megyéspüspök és Gryllus Vilmos zenész.

Mindenszentek napját Franz Schubert monumentális Esz-dúr miséjével ünnepeljük. A lenyűgöző művet Schubert 1828 júniusa és ősze között komponálta, de néhány héttel később bekövetkezett halála miatt sohasem hallhatta. Az ünnepi vasárnap muzsikusai Helen Donath, Brigitte Fassbaender, Francisco Araiza, Dietrich Fischer-Dieskau továbbá a Bajor Rádió énekkara és Szimfonikus Zenekara Wolfgang Sawallisch vezényletével.

Ha valakinek megfőzték a torkásáját – ahogy a régi magyar szólás fogalmaz – annak legalábbis földi sorsa már beteljesedett. Szokásrendtől függően azonban elkészülhet még a valójában neki szánt mindenszentek napi kalács, azonban azt más fogyasztja el. Hagyományainkban - mindegyik a saját szerepét megtartva - mégiscsak különös egységet alkotott a komatál, a lakodalom és a tor. A közmondás szerint van, aki az utóbbiban énekel, a vendégségben pedig sír. Ám még ez az ellentmondás is feloldható; akár van, akár nincs egy terítékkel több az asztalon. Az Édesanyám főztje mai vendége Báti Anikó, aki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kép: Thurzó Imre 1888-ban megjelent életrajzának egy lapja, adatokkal apja 1617-ben tartott gyászlakomájáról

A képek forrás: https://www.facebook.com/palocmuzeum/photos/2843947215697059 https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1552446448261401&set=pb.100004881816379.-2207520000..&type=3

A műsorban bemutatott két, izgalmas francia könyvnek szomorú aktualitást adnak a Franciaországban a napokban elkövetett sorozatos iszlámista rémtettek. A szerző, Jean-Francois Chemain több mint 10 évig tanított történelmet és állampolgári ismereteket egy külvárosi iskolában Lyonban, és akárcsak a nemrég barbár módon lefejezett szegény tanár, Samuel Paty, az egyre jobban iszlamizált közegben ő is reménytelenül próbálta átadni a fiataloknak keresztény alapokra épült európai kultúránk normáit, alapértékeit. Tapasztalatait keresetlen őszinteséggel, mégis nagy empátiával és szeretettel írta meg Tarek, avagy remény Franciaországnak? című 2017-ben megjelent könyvében. A szerzőnek másik könyve 2019-ben jelent meg. A Krisztust választották című, döbbenetes erejű kötet Franciaországban kereszténységre tért muzulmánokról szól: hogyan szólította meg őket az Isten, milyen üldöztetést kell elviselniük az övéiktől, és nemegyszer milyen elutasítást a katolikus közösségek részéről. A műsorban a szerzővel készült interjút hallhatják, könyvrészletekkel kiegészítve.

Látjátok feleim… - évszázadok mélyéről üzen a Halotti beszéd. Szinte mindenkiben felidéződnek a sorok, és a helyzet, ahogy a nyitott sírnál állunk. Tudjuk, hogy vétettünk, s hogy miből vétettünk. A búcsú fájdalom, még Jézus is könnyekre fakadt, mikor biztos volt Lázár sorsában. A viszontlátás remény, amit egy másik nyitott sír ad. Amely elől elgördült a kő. Hogy ami elveszett az hazatalált, hogy ami hiány, az lehet maga a teljesség. Sok költőt megihletett mindez. Szakértő: Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár – a beszélgetést időnként verssorok teszik kerekebbé. Kép 1: A Halotti beszéd átirata nyomtatásban 1838-ból (in: Régi magyar nyelvemlékek; szerk.: Döbrentei Gábor; Országos Széchényi Könyvtár) Kép 2: A műsorban idézett költők kéziratai (Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Reményik Sándor)

A kiváló zongoraművész-tanár november 2-án ünnepli 95. születésnapját. A vele folytatott visszatekintő beszélgetéssel, és természetesen saját felvételeivel köszöntjük.

Jegyzetíró: Gertsner Károly

Előadja: Kalmár Magda,Takács Klára, Korondy György, Gregor József, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével