Műsorújság

Antal Éva vagy ahogy sokan ismerik, a vászonzsákos lány, 22 éves fiatal nő, aki zero waste életet folytat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végezte tanulmányait, közben pedig egy nem megszokott életet alakított ki magának. Nem termel hulladékot, komposztál, támogatja és hangot ad az újra hasznosításnak, illetve életmódja mellett az étkezésére is figyel, vegán életmódot folytat. Csomagolásmentes üzletekbe jár, ruháit turkálókban vásárolja, saját maga állítja elő kozmetikumait és tisztítószereit, ezek mellett pedig a fiatalságát is megéli. Videós tartalmakon és blogbejegyzéseken keresztül jut el több ezer emberhez. Éva szívügyének tekinti, hogy olyan fontos témákról beszéljen, mint a globális felmelegedés, az állatok védelme, de szerinte elég lenne, ha az emberek csak kicsit tudatosabbak lennének az életüket tekintve.

1.1956. november 3-án Mecséri János ezredest, mint a magyar küldöttség kíséretének parancsnokát lefegyverezték és foglyul ejtették a tököli szovjet parancsnokságon. A Jutadombi győzelemben érintetteket Mecséri Jánost és 51 bajtársát hadbíróság elé állították. A Mecséri-per 1958-ban a megtorlások legnagyobb hadbírósági pere volt. Marossy Endre hadtörténésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. November másodika a halottak napja. Szelestei Nagy László Stephanus- és Pro Cultura Christiana díjas irodalomtörténész professzorral, a lelkiségtörténet egyik legjelentősebb hazai kutatójával, Mindenszentek ünnepe és a halottak napja kapcsán, a temetési beszédek és az elhunytakról való megemlékezés történetéről beszélget Sallai Éva. (fotó: magyarkurir.hu)

Zalaegerszeg díszpolgárává avatták Mányoki Attilát. Pro Urbe Zalaegerszeg címet kapott Horváth Attila, a Zrínyi Miklós Gimnázium címzetes igazgatója, és ezzel a díjjal ismerték el a Zala Megyei Rend­őr-főkapitányság munkáját is.

A Katolikus Karitász orvosmissziós csoportjának tartott lelki napot Spányi Antal püspök, karitászelnök Székesfehérváron, Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója és Vojcek László a Karitász Orvosmissziójának vezetője felkérésére. A 72 tagú orvosmisszió 36 hétvégén, 23 településen végzett szűrést ez elmúlt 3 évben, nagyobb gyakorisággal a teljesen elszegényedett Kárpátalján, de voltak Délvidéken, és Erdélyben is. Eredeti céljuk a fogászati, szemészeti, mozgásszervi vizsgálatok elvégzése volt a gyermekeknél, de az őket kísérő többszáz felnőttet is átvizsgálásra is sor került. A fehérvári lelkinapon, a hálaadó szentmise utána főpásztor a krisztusi szeretetből fakadó odaadásról és áldozatvállalásról beszélt, ami boldogságot jelenthet az ember életében. A helyszínen Berta Kata kérdezte a főpásztort és az orvosmisszió néhány tagját, Vojcek László főorvost, Dr. Gombos Katalin szemészorvost, Malkovits Márta fogorvost, Koroknai Andrást, az orvosmisszió helyettes vezetőjét.

Egy háború, ami nagyobb volt minden korábbinál. A tíz éves nagyhaboru.blog.hu-ról beszélgetünk. Budapest építészete. Egy tematikus útikönyvvel ismerkedünk. Programajánlónk: Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben.

Emlékülésen idézték fel a magyarországi szerzetesek 70 évvel ezelőtti internálásának körülményeit a Székesegyházban. 1950-ben, amikor betiltották a rendeket, a Szombathelyi Egyházmegyében összesen 25 közösség több mint 700 tagja kényszerült elhagyni rendházát, tevékenységüket csak 40 évvel később, a rendszerváltás után folytathatták. Ismét megszervezte a mindenszentek napi kegyeleti sétát a Szent Márton-temetőben a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja, a Szombathelyi Szépítő Egyesület és a Vasi Múzeumbarát Egylet.

Miért ne tehetné meg egy író, hogy művével mást is akart, mint szöveget generálni, hogy nem csak alanyban, állítmányban vagy szépségben, újszerűségben, önkifejezésben gondolkodik? És miért ne tehetné meg egy közéletiségben, politikában, nemzetstratégiában gondolkodó ember, hogy irodalmi formában akarja szolgálni céljait? Teszi fel a kérdéseket Szabó Dezsőről szóló 2020-ban megjelent könyvében Gróh Gáspár. A szerző korábban maga is vállalt közéleti szerepet (például a köztársasági elnöki hivatalban), ismerik közíróként, szerkesztőként, kritikusként, de jelenleg talán az irodalomtörténet áll a legközelebb hozzá. Mostani kötet terjedelmű tanulmányában (amely a Magyar Művészeti Akadémia Művészetszemléleti Tagozatának megbízásából készült) nem volt célja, hogy mérlegre tegye az Elsodort falu megalkotójának munkásságát, csak egy kalandba vágott bele, hogy megpróbálja követni egy nem-író író és az irodalom kapcsolatát. Kép: Könyvek Szabó Dezsőtől és a róla szóló kötet

Ez a műsor a 72 Tanítvány Mozgalom Részigazság Klubjával együttműködésben készül. Téma: Globalizáció és nemzettudat -- Hol vannak felelősségünk határai? Vendégek: Lukács László piarista szerzetes, teológus Csák János volt londoni nagykövet, a Mol egykori elnöke, a Széll Kálmán Társaság alapítója A beszélgetést vezeti: Szikora József és Török Bernát

"A magyarságtudatom személyiségem lényege. Én keresztény magyar vagyok, a Szent István király alapította 1000 éves keresztény Magyarország polgára. Gyökereim, szeretett nemzetemmel együtt még régebbiek, vagyis még mélyebbről táplálkoznak, az őseink egyistenhitéből, a Nagyasszony-kultuszból." Prokopp Mária professor emerita vallomása a régi tündér - Magyarországot idézi meg. A róla megjelent interjúkötet, a "Perpetuum mobile" kapcsán beszélgettünk a művészettörténet nagyasszonyával.

Nádasdy Ádám: Milyen kertem lesz?

Egy háború, ami nagyobb volt minden korábbinál. A tíz éves nagyhaboru.blog.hu-ról beszélgetünk. Budapest építészete. Egy tematikus útikönyvvel ismerkedünk. Programajánlónk: Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben.

Mi lett volna, ha Istvánt legyőzi Koppány? Egyáltalán, létezett ez a dunántúli Árpád leszármazott? Megmaradt volna a magyarságunk, meddig lehetett volna pogány a Kárpát medence és vajon beszélnénk-e egyáltalán magyarul? A kevés középkori forrás miatt merész gondolatmenetbe vágtunk Kanyó Ferenc történésszel.

Ez a műsor a 72 Tanítvány Mozgalom Részigazság Klubjával együttműködésben készül. Téma: Globalizáció és nemzettudat -- Hol vannak felelősségünk határai? Vendégek: Lukács László piarista szerzetes, teológus Csák János volt londoni nagykövet, a Mol egykori elnöke, a Széll Kálmán Társaság alapítója A beszélgetést vezeti: Szikora József és Török Bernát

1956-os nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk leverésének emlékére ma az azt megelőző, ugyancsak idegen hatalom, orosz haderők által, igazságtalanul eltiport szabadságharcunk nagy szószólója, Liszt Ferenc zongoraművei hangoznak föl Krystian Zimerman ihletett előadásában. Mindamellett, hogy a hazaszeretet és a szabadság eszméje egész nemzedékének szemében meghatározó értéknek számított, Liszt számára a levert magyar szabadságharc és az azt követő brutális megtorlás életre szóló, fölkavaró élményt jelentett. Forradalmár barátai és a névtelen hősök sorsában többet látott puszta történelmi események résztvevőinél: szemében a lángoló eszmék halhatatlan mártírjaivá váltak. A forradalom és szabadságharc közvetlen hatása alatt írott szerzeményein túl Lisztet élete végéig kísérte és kísértette a történelem orvosolhatatlan igazságtalansága, az egyén és a nemzet kudarcainak sajgó emléke. Bizonyos, hogy ezek a keserű tapasztalatok is visszacsengenek olyan, kései zongoradarabjaiban, mint az 1882-ben keletkezett Gyászgondola. Az 1886-ban keletkezett La notte, Az éjszaka – megfelelően a romantikus kánonnak – ugyancsak inkább a lélek, az emberi sors sötétségét foglalja hangokba, mintsem természeti tanulmányt fogalmazna meg. A figyelmes hallgató megejtő verbunkos-ütemeket hallhat meg a műben, amelyek nemzeti Himnuszunk és Szózatunk révén a magyar sors rejtjelezett foglalatai is lehetnek. A Szürke felhők Liszt kései, Debussyt előrevetítő zongorastílusának ékes példája 1881-ből.