Műsorújság

A műsorban bemutatott két, izgalmas francia könyvnek szomorú aktualitást adnak a Franciaországban a napokban elkövetett sorozatos iszlámista rémtettek. A szerző, Jean-Francois Chemain több mint 10 évig tanított történelmet és állampolgári ismereteket egy külvárosi iskolában Lyonban, és akárcsak a nemrég barbár módon lefejezett szegény tanár, Samuel Paty, az egyre jobban iszlamizált közegben ő is reménytelenül próbálta átadni a fiataloknak keresztény alapokra épült európai kultúránk normáit, alapértékeit. Tapasztalatait keresetlen őszinteséggel, mégis nagy empátiával és szeretettel írta meg Tarek, avagy remény Franciaországnak? című 2017-ben megjelent könyvében. A szerző másik könyve 2019-ben jelent meg. A Krisztust választották című, döbbenetes erejű kötet Franciaországban kereszténységre tért muzulmánokról szól: hogyan szólította meg őket az Isten, milyen üldöztetést kell elviselniük az övéiktől, és nemegyszer milyen elutasítást a katolikus közösségek részéről. A műsorban a szerzővel készült interjút hallhatják, könyvrészletekkel kiegészítve.

Mai műsorunkban két könyvújdonsággal jelentkezünk, az irodalmi témákat pedig gyerekzenével fűszerezzük. Mi, magyarok a századelőn Rendszeres hallgatóink emlékezhetnek Sal Endre Mi, magyarok című kötetére, mely tavaly év végén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. Még februárban ültünk le beszélgetni az Újságmúzeum alapítójával, aki beszélgetésünk végén jelezte, hogy a könyvnek folytatása érkezik. S valóban, most már a könyvesboltok polcain a Mi, magyarok a századelőn című könyv, amiben újabb 51 különleges ember különleges történetét ismerhetjük meg. Stúdiónk vendége a szerző, Sal Endre. Manó Swing Ez a neve Jéger Dorka énekes-dalszerző és Boros Gábor nagybőgős-gitáros gyerekzenekarának. Dalaik versfeldolgozások, melyek a tanéven vezetik végig a gyerekeket és szüleiket is, hiszen az alkotók nem titkolt célja, hogy közösségi oldaluk segítségével a felnőtteket is bevonják abba a világba, melyet a Manó Swing segítségével hoznak létre. A dalokat hónapról hónapra mutatják be internetes felületeiken, hiszen koncertekre a jelen helyzetben egyelőre nincs lehetőség. A zeneterapeuta végzettségű Jéger Dorkával Csuth Judit beszélget. Karinthy megmondja Megjelent a Corvina kiadó "… megmondja"-sorozatának legújabb darabja, melyben Ady, Bibó, Hofi és Ferenc pápa után Karinthy is "megmondja". A héten bemutatott kötetről Nagy György András kérdezi a Corvina szerkesztőjét, Király Leventét. Veronaki zenekar: Cifra palinta Új lemezzel jelentkezik az idén Fonogram-díjban részesült Veronaki gyerekzenekar. A Cifra palinta című albumon mindenki által ismert gyerekdalok és mondókák feldolgozása mellett saját dalok is elhangzanak. Gyarmathy Dóra telefonon érte el a zenekar alapítóit, a civilben egy párt alkotó Tarján Veronika énekesnőt és Mogyoró Kornél ütőhangszerest.

A térképekbe könnyű beleszeretni. Sokan már gyerekkorukban is képesek órákig bámulni az atlaszokat, földgömböket. Az ekkor, szinte játékosan "felszedett" tudás pedig egy életen át elkíséri az embert, tájékozottá, magabiztossá teszi. Ismerőssé válik a történelem, a földrajz, a csillagászat, a politika a sport és még számtalan területe a kultúrának. De hogy lesz valaki gyűjtője a régi térképeknek, metszeteknek? Hogyan alakul az érdeklődési köre, mi alapján választ a remekek között? Korányi G. Tamás válaszol a kérdésekre, akinek egy igazi ritkaságát, Brentán Károly jezsuita szerzetes XVIII. század elejéről való, a teljes Amazonas-medencét elsőként ábrázoló térképét a magyar Földrajzi Múzeum is bemutatta.

Műsorunk első részében Bérczessy András főszerkesztővel beszélgetünk Egerben, a Szent István Rádió új stúdiójában. Tóth Líviával, a Szabadkán megjelenő Hét Nap című hetilap főszerkesztőjével telefonon tudtunk beszélni. A műsor második felében ezt a beszélgetést hallhatják.

Gerle Éva újságíró, bloggerrel A ketogén csoda-Nem fogyókúra-gyógyító étrend című könyve kapcsán beszélgetünk.

- Fagyökerek alulnézetből - bejárjuk a világritkaságnak számító lillafüredi Anna-barlangot.. - Őszi séta a Kis-Balaton Diás szigetére – Ki volt és mit köszönhetünk Vönöczki Schenk Jakabnak?.

Mai magazinunkban amellett, hogy egy Dél-dunántúli úszóversenyről tudósítunk, bemutatunk Önöknek egy ízig-vérig természetbarát vasi vadászembert is. Első összeállításunk pedig arról szól, hogy a napokban együttműködési megállapodást írt alá az Óbudai Egyetem és a Kaposvári Szakképzési Centrum.

A mai Vidékjáróban nagybajomi fejlesztésekkel, a tudomány ünnepével és a magyarok olvasási szokásaival foglalkozunk.

A műsorban Szent Imréhez kapcsolódó gregorián és többszólamú énekek hangzanak el

A "csend" időszaka és a Missa Solemnis. Műsorvezető: Lázár Csaba

Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban. ezzel kapcsolatban Nógrádi Györgynek, a Corvinus Egyetem tanárának véleményét kértük. Az amerikai elnökválasztási rendszer elég bonyolult. A választók többsége sincs tisztában azzal, hogy miként is működik. A szabályokról beszélgetünk Szalai Kornél Géza jogásszal. A koronavírus járvánnyal kapcsolatban az országgyűlés rendkívüli jogrendet hirdetett. Ez mennyiben különbözi a vészhelyzettől? Lesti Árpád politológus válaszol. A Központi Statisztikai Hivatal a népességre, a népesedésre vonatkozó információit teszi közzé a Demográfiai évkönyv, 2019 című kiadványában. A most megjelent kötetről Branyiczkiné Géczy Gabriellával, a népesedési és statisztikai osztály vezetőjével beszélgetünk. Kutatások a nevelés és a tanulás kultúrájának megújításához kora gyermekkorban, valamint a felsőoktatásban. Ezt a címet viseli az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar kiadásában megújult formában megjelent Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat legújabb száma. Lénárd András egyetemi docenssel, a Digitális Pedagógia Tanszék vezetőjével beszélgetünk. Az 1956 november negyedikén megindult Forgószél hadművelettel verték le a szovjetek csapatok az 1956-os forradalmat. Mecséri János ezredes és 51 katonájának hadbírósági pere 1958-ban a megtorlások legnagyobb hadbírósági pere volt. Erről írt könyvet Marossy Endre hadtörténész. Vele beszélgetünk. Még az idén megalakul az ELTE Űrtudományi Centruma. Elsőként erről számol be Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója. A Magyar Tudomány Napján jelentette be új, országos gabonafajtateszt-hálózat indítását az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Drexler Dóra ügyvezetővel beszélgetünk.

Ha valakinek megfőzték a torkásáját – ahogy a régi magyar szólás fogalmaz – annak legalábbis földi sorsa már beteljesedett. Szokásrendtől függően azonban elkészülhet még a valójában neki szánt mindenszentek napi kalács, azonban azt más fogyasztja el. Hagyományainkban - mindegyik a saját szerepét megtartva - mégiscsak különös egységet alkotott a komatál, a lakodalom és a tor. A közmondás szerint van, aki az utóbbiban énekel, a vendégségben pedig sír. Ám még ez az ellentmondás is feloldható; akár van, akár nincs egy terítékkel több az asztalon. Az Édesanyám főztje mai vendége Báti Anikó, aki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában a Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kép: Thurzó Imre 1888-ban megjelent életrajzának egy lapja, adatokkal apja 1617-ben tartott gyászlakomájáról

Látjátok feleim… - évszázadok mélyéről üzen a Halotti beszéd. Szinte mindenkiben felidéződnek a sorok, és a helyzet, ahogy a nyitott sírnál állunk. Tudjuk, hogy vétettünk, s hogy miből vétettünk. A búcsú fájdalom, még Jézus is könnyekre fakadt, mikor biztos volt Lázár sorsában. A viszontlátás remény, amit egy másik nyitott sír ad. Amely elől elgördült a kő. Hogy ami elveszett az hazatalált, hogy ami hiány, az lehet maga a teljesség. Sok költőt megihletett mindez. Szakértő: Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár – a beszélgetést időnként verssorok teszik kerekebbé. Kép 1: A Halotti beszéd átirata nyomtatásban 1838-ból (in: Régi magyar nyelvemlékek; szerk.: Döbrentei Gábor; Országos Széchényi Könyvtár) Kép 2: A műsorban idézett költők kéziratai (Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Reményik Sándor)

"A fenségestől kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig mindent feltalálunk eszményítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait, míg magyar él, míg a magyar haza áll." - így vélekedik nemzeti operánk megteremtőjéről Jókai Mór. A műsorban a Hunyadi László és a Bánk bán jeleneteit idézzük fel. Közreműködik: Udvardy Tibor, Faragó András, Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Ének-, és Zenekara, valamint a Kölni Operazenekar. Vezényel: Kovács János, Komor Vilmos és Georg Fischer.