Műsorújság

Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban. ezzel kapcsolatban Nógrádi Györgynek, a Corvinus Egyetem tanárának véleményét kértük. Az amerikai elnökválasztási rendszer elég bonyolult. A választók többsége sincs tisztában azzal, hogy miként is működik. A szabályokról beszélgetünk Szalai Kornél Géza jogásszal. A koronavírus járvánnyal kapcsolatban az országgyűlés rendkívüli jogrendet hirdetett. Ez mennyiben különbözi a vészhelyzettől? Lesti Árpád politológus válaszol. A Központi Statisztikai Hivatal a népességre, a népesedésre vonatkozó információit teszi közzé a Demográfiai évkönyv, 2019 című kiadványában. A most megjelent kötetről Branyiczkiné Géczy Gabriellával, a népesedési és statisztikai osztály vezetőjével beszélgetünk. Kutatások a nevelés és a tanulás kultúrájának megújításához kora gyermekkorban, valamint a felsőoktatásban. Ezt a címet viseli az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar kiadásában megújult formában megjelent Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat legújabb száma. Lénárd András egyetemi docenssel, a Digitális Pedagógia Tanszék vezetőjével beszélgetünk. Az 1956 november negyedikén megindult Forgószél hadművelettel verték le a szovjetek csapatok az 1956-os forradalmat. Mecséri János ezredes és 51 katonájának hadbírósági pere 1958-ban a megtorlások legnagyobb hadbírósági pere volt. Erről írt könyvet Marossy Endre hadtörténész. Vele beszélgetünk. Még az idén megalakul az ELTE Űrtudományi Centruma. Elsőként erről számol be Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója. A Magyar Tudomány Napján jelentette be új, országos gabonafajtateszt-hálózat indítását az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Drexler Dóra ügyvezetővel beszélgetünk.

A térképekbe könnyű beleszeretni. Sokan már gyerekkorukban is képesek órákig bámulni az atlaszokat, földgömböket. Az ekkor, szinte játékosan "felszedett" tudás pedig egy életen át elkíséri az embert, tájékozottá, magabiztossá teszi. Ismerőssé válik a történelem, a földrajz, a csillagászat, a politika a sport és még számtalan területe a kultúrának. De hogy lesz valaki gyűjtője a régi térképeknek, metszeteknek? Hogyan alakul az érdeklődési köre, mi alapján választ a remekek között? Korányi G. Tamás válaszol a kérdésekre, akinek egy igazi ritkaságát, Brentán Károly jezsuita szerzetes XVIII. század elejéről való, a teljes Amazonas-medencét elsőként ábrázoló térképét a magyar Földrajzi Múzeum is bemutatta.

Mai műsorunkban két könyvújdonsággal jelentkezünk, az irodalmi témákat pedig gyerekzenével fűszerezzük. Mi, magyarok a századelőn Rendszeres hallgatóink emlékezhetnek Sal Endre Mi, magyarok című kötetére, mely tavaly év végén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. Még februárban ültünk le beszélgetni az Újságmúzeum alapítójával, aki beszélgetésünk végén jelezte, hogy a könyvnek folytatása érkezik. S valóban, most már a könyvesboltok polcain a Mi, magyarok a századelőn című könyv, amiben újabb 51 különleges ember különleges történetét ismerhetjük meg. Stúdiónk vendége a szerző, Sal Endre. Manó Swing Ez a neve Jéger Dorka énekes-dalszerző és Boros Gábor nagybőgős-gitáros gyerekzenekarának. Dalaik versfeldolgozások, melyek a tanéven vezetik végig a gyerekeket és szüleiket is, hiszen az alkotók nem titkolt célja, hogy közösségi oldaluk segítségével a felnőtteket is bevonják abba a világba, melyet a Manó Swing segítségével hoznak létre. A dalokat hónapról hónapra mutatják be internetes felületeiken, hiszen koncertekre a jelen helyzetben egyelőre nincs lehetőség. A zeneterapeuta végzettségű Jéger Dorkával Csuth Judit beszélget. Karinthy megmondja Megjelent a Corvina kiadó "… megmondja"-sorozatának legújabb darabja, melyben Ady, Bibó, Hofi és Ferenc pápa után Karinthy is "megmondja". A héten bemutatott kötetről Nagy György András kérdezi a Corvina szerkesztőjét, Király Leventét. Veronaki zenekar: Cifra palinta Új lemezzel jelentkezik az idén Fonogram-díjban részesült Veronaki gyerekzenekar. A Cifra palinta című albumon mindenki által ismert gyerekdalok és mondókák feldolgozása mellett saját dalok is elhangzanak. Gyarmathy Dóra telefonon érte el a zenekar alapítóit, a civilben egy párt alkotó Tarján Veronika énekesnőt és Mogyoró Kornél ütőhangszerest.

A vasárnap muzsikusa minden idők alighanem legelegánsabb komponistája, Felix Mendelssohn-Bartholdy lesz. Noha 1809 és 1847 között lezajlott életpályája Mendelssohnt a romantikusok nemzedékéhez kapcsolja, kivételes neveltetése, a klasszikusokéhoz méltó arányérzéke és visszafogottsága némiképp kívül rekeszti Mendelssohnt kortársainak világán. Nem volt vívódó alkat, mint Brahms, lánglelkű pozőr, mint Liszt, megszállott, mint Schumann vagy tragikusan elragadatott, mint Csajkovszkij. Mendelssohn világ életében a tisztaságot és a fényt kereste szerzeményeiben, nem feledkezve meg jómódú családi örökségéről, amely a muzsikát az előkelőségek világába szolgáló belépőjegynek tekintette. Ma zenekari nyitányaiból hallunk négy remek szerzeményt Claudio Abbado és a Londoni Szimfonikusok remek fölvételéről. Ezek a szerzemények kevésbé szenvedélyesek a szimfonikus költeményeknél, de jóval nagyobb érzelmi távlatokat fognak át, mint – például – a concerto grosso vagy a szerenád. Míves és nívós alkalmi muzsikák, filigrán vésetekkel pompázó, ezüst ötvösremekek. Mendelssohn káprázatos iparművészeti csodái közül elsőként a bécsi fúvószenék legszebb hagyományait életben tartó Fúvószenekari nyitányt halljuk. A szerzemény egy mindössze 15 esztendős komponista hódolata a nagyok életműve előtt. A következő Mendelssohn-nyitány, amely sejtelmes tónusával Mahlert előlegezi meg, két Goethe-vers nyomán énekli meg Prospero regebéli utazását a hűs tenger hullámain. Mendelssohn ezúttal csakugyan a romantika gyökeréhez, az ismeretlent meghódító hős mítoszához fordul ihletért. Nem hiába: a Prospero utazása egyike a romantika legelragadóbb zeneműveinek, Liszt szimfonikus költeményeit idézően illusztratív zenei freskó. Mendelssohn 1835-ben komponált nyitányt a szép Melusina története nyomán: a tündérről, aki az emberek világában tett látogatását követően kénytelen visszatérni légies, ám az emberi élet fájdalmainak és örömeinek híján való tündéréletébe. Mivel is fejezhetnénk be Mendelssohn nyitányainak fölidézését, ha nem egyik legismertebb szerzeményével, a Szentivánéji álom című szvit nyitányával? Mi sem jellemzőbb Mendelssohn példás zenei iskolázottságára, mint hogy ezt a makulátlan remeklést mindössze 16 esztendősen vetette papírra…

Színészlegendák II. Rátóti Zoltán, az MMA elnökségi tagja, a kiadvány művészeti vezetője és Dr. Gajdó Tamás, a kiadvány szerkesztője, az OSZMI tudományos főmunkatársa H.Tóth Tibor jegyzete Nyelvi játék

Meghívottunk a Bartók Rádió és a Rádió szimfonikus együtteseinek (zenekar, énekkar, gyermekkar) vezetője.

Mai magazinunkban amellett, hogy egy Dél-dunántúli úszóversenyről tudósítunk, bemutatunk Önöknek egy ízig-vérig természetbarát vasi vadászembert is. Első összeállításunk pedig arról szól, hogy a napokban együttműködési megállapodást írt alá az Óbudai Egyetem és a Kaposvári Szakképzési Centrum.

A belga-német származású muzsikus a romantikus zene nagy egyénisége volt. Közrejátszott a kamarazene megújulásában, jelentősen befolyásolta kortársainak művészetét. Orgonavirtuózi, alkotói érdemein túl a legkiemelkedőbb humánum, az egyszerűség, a vallásos érzelem embere volt. 1886-ban keletkezett A-dúr szonátája az ősbemutató sikere óta ma is nagy népszerűségnek örvend. A művet Sarah Chang és Lars Vogt tolmácsolja.