Műsorújság

Herold Martina sok más nőhöz vagy akár férfihoz hasonlóan egyedül neveli két gyermekét. Ami viszont még különlegesebbé teszi a helyzetüket az az, hogy Martina a mindennapjaikat meg is osztja Pixyre nevű internetes csatornáján. Az anyaság pozitív oldalai mellett az édesanya nyíltan vall az anyaság nehézségeiről, a közösségi média előnyeiről és hátrányairól egyaránt. A csatornáján olyan témákat is érint, mint például a szülésélmény, a szoptatás, táplálás vagy a gyermek hordozása, illetve tippeket is ad az édesanyáknak. A fiatal nő az interjúban elmondja, mennyire nehéz egyedülálló édesanyaként vezetni a háztartást, nevelni gyermekeit, dolgozni és mindezek mellett pedig nőnek maradni.

A Vépi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium vezetőjével az intézmény képzési kínálatáról beszélgetünk Hollósi Éva igazgatóval. A zalaegerszegi televízió műsorára tűzte a Hevesi Sándor Színház Óz című, 2019-ben felújított darabját. Az előadásról Tompagábor Kornélt, a mesemusical rendezőjét és Monostori János társszerzőt kérdeztük.

1. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja 2019. február 1-jén alakult meg, a rektor felügyeletével és az igazgató vezetésével működik. Török Bernát igazgatóval, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetőjével Pécsi Krisztina beszélget. 2. Új, kéthetente jelentkező külpolitikai rovatunk első számában a Miniszterelnökség üldözött keresztényekért és a Hungary Helps program megvalósulásáért felelős államtitkárával, Azbej Tristannal beszélget Pozsgai Nóra.

Halász Bence világ- és Európa-bajnoki bronzérmes magyar kalapácsvető nemrég térdműtéten esett át. Pál Attilát, a Zala megyei Közgyűlés elnökét az elmúlt esztendő értékelésére kértük.

Adni jó, de nem is gondolunk arra, hogy az adományokat eljuttatni a megfelelő módon, nem is egyszerű folyamat. Másfél tonna segélyszállítmánnyal érkezett Jakubek Tiborné, a Székesfehérvári Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke Sisekbe, a horvátországi földrengések egyik központjába. Rovatunkban tapasztalatairól kérdezi az elnököt a szerkesztő.

A Heuréka múlt heti adásában arról az ingyenesen letölthető magyar fejlesztésű alkalmazásról volt szó, ami segít a felhasználóknak a környezetre és az egészségre kevésbé káros háztartási vegyszerek kiválasztásában. Gulyás Emesével, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával most folytatott beszélgetésben arról hallhatnak, hogy milyen fontos információkhoz juthatnak a felhasználók a szoftver segítségével, illetve hogy milyenek az eddigi visszajelzések.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészről „Bodrogi” címmel jelentetett meg egy beszélgetős kötetet Léner Péter Kossuth-díjas rendező, a József Attila Színház egykori igazgatója. Tény-kérdés rovatunkban a könyv kapcsán Balla Ferenc előbb Bodrogi Gyulával beszélget szerepeiről, majd a szerzőt kérdezi.

Messze túl a láthatáron – Szilágyi István 2020-ban megjelent új regényéről beszélgetünk Pécsi Györgyivel, az MMA Kiadó vezetőjével. Pilinszky 100 – éves programsorozat indul útjára a centenárium alkalmából. Szentendrei Építészszalon – folytatódik Ekler Dezső sorozata.

A Vas Megyei Építész kamara 2015 óta ítéli oda a Rauscher Miksa-díjat olyan vasi építészeknek, akik sokat tettek a szakma fejlődéséért. A díjat 2020 decemberében Czeiner Gábor vehette át, aki 30 éven át volt Szentgotthárd főépítésze. 1940-ben Kaposváron született, a 60-as évek óta dolgozik Vas megyében. Szombathelyen is elindítja képzéseit a Mathias Corvinus Collegium. A tehetséggondozással foglalkozó alapítvány a régóta kihasználatlanul álló, egykori Petőfi Sándor utcai kollégium épületébe költözik, és fel is újítja az 1913-ban épült, Schodits Lajos tervezte patinás ingatlant.

Első hallásra talán több a szópárokon belüli ellentmondás; és nem körvonalazódik a kapcsolat, vagy épp az egységet teremtő erő. A felszínen könnyű a magyarázat, hiszen egy könyvet és egy írót festett le a kezdőmondat. Ami mélyebbre nyúl az viszont már a szürkeállomány és a lélek, a tudás és a hit kérdéseihez is elvezet. Az evolúció misztériuma. Az értelem és a remény felragyogása című kötetet a kaposvári egyházmegyében működő Szent János Apostolról és Remete Szent Pálról Nevezett szerzetes közösség adta ki, terjesztését a Püski kiadó vállalta fel, de abban a miklósi szerzetesház is részt vesz. Beszélgetőtársam a szerző: az élet-és hittudományokban egyaránt jártas Sipos Imre.

I/ Állóháború? A Liget Budapest Projekt kapcsán talán ez a legtalálóbb kifejezés? Azért erre nem mernénk határozott igenlő választ adni. Az mindenesetre tény, hogy a két fél - a főváros és a kormányzat - nemigen folytat érdemi kommunikációt. Mi most a helyzet? Mi épül, és mi nem épül meg a Ligetben? Erről is beszél Baán László, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa. Aki - nem mellesleg - a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. És elmondja azt is, milyen festmények díszitik a dolgozószobája falát. II/ Vajon miért éri meg a nyugati határ közelében lakó embernek, hogy ne Magyarországon, hanem a szomszédos Ausztriában nyisson bankszámlát? És tényleg megéri? Ha pedig valaki részt vesz a hitelmoratórium programjában, akkor rosszabb adósként sorolják be a jövőben? A válasz - hogy ne csigázzuk fölöslegesen a kedélyeket - határozott nem. Nem lesz rosszabb adós, de a részleteket elmondja Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvívője.

Január havának első hetei most már örökké a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg hősi helytállásának a Don kanyar poklában megélt pusztulásának megszentelt ideje marad. A túlélők emlékeit lejegyezték a kutatók, de emlékük csak addig él, ameddig a szívünkben őrizzük őket. Vendégünk a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész, aki a doni kataklizma szakavatott kutatója.

Tóth Krisztina: Óda az ötvenes férfiakhoz

Messze túl a láthatáron – Szilágyi István 2020-ban megjelent új regényéről beszélgetünk Pécsi Györgyivel, az MMA Kiadó vezetőjével. Pilinszky 100 – éves programsorozat indul útjára a centenárium alkalmából. Szentendrei Építészszalon – folytatódik Ekler Dezső sorozata.

Mennyire volt jelentős az adriai hadszíntér az első világháborúban? A monarchia flottája miért nem tudott teljes erőbedobással küzdeni? Ha ez másként lett volna, akkor az nyerő helyzetbe hozta volna tengelyhatalmakat? Japánok Európában, nacionalizmusok fölött álló elittudat a tengerészek között - egyebek mellett erről is beszélgettünk György Sándor történésszel.

I/ Állóháború? A Liget Budapest Projekt kapcsán talán ez a legtalálóbb kifejezés? Azért erre nem mernénk határozott igenlő választ adni. Az mindenesetre tény, hogy a két fél - a főváros és a kormányzat - nemigen folytat érdemi kommunikációt. Mi most a helyzet? Mi épül, és mi nem épül meg a Ligetben? Erről is beszél Baán László, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa. Aki - nem mellesleg - a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. És elmondja azt is, milyen festmények díszitik a dolgozószobája falát. II/ Vajon miért éri meg a nyugati határ közelében lakó embernek, hogy ne Magyarországon, hanem a szomszédos Ausztriában nyisson bankszámlát? És tényleg megéri? Ha pedig valaki részt vesz a hitelmoratórium programjában, akkor rosszabb adósként sorolják be a jövőben? A válasz - hogy ne csigázzuk fölöslegesen a kedélyeket - határozott nem. Nem lesz rosszabb adós, de a részleteket elmondja Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvívője.

265 esztendővel ezelőtt, 1756-ban ezen a napon, január 27-én látta meg a napvilágot minden idők egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – zenei géniusza, Wolfgang Amadeus Mozart. Úgy ildomos, hogy szerda esti zongorabérletünket az ünnepelt tiszteletének szenteljük. Nem is egyebütt, mint Mozart salzburgi szülőházában, amelynek falait állandóan megtöltötte a zene, alig pár év múlva magának az újonnan érkezettnek tevőleges közreműködésével. Jóllehet Mozart muzsikuscsaládba született, édesapja pedig a korszak egyik legjelesebb zenepedagógusának számított, az, amit az alig 4-5 éves Mozart produkált, nem magyarázható semmiféle nevelési módszerrel, zenei képzéssel. A kis Mozartról még a józanságáról híres XVIII. század emlékírói is csak akként tudnak méltóképpen megemlékezni, hogy isteni csodát, korábban sosem látott tálentumot emlegetnek. A következő apró billentyűs darabokat a fiára méltán büszke Leopold jegyezte föl nagy gondossággal, hogy belőlük az utókor is hallhassa, micsoda találékonysággal és eleven fantáziával tette magává a kis Mozart a korszak divatos zenei formáit. Ton Koopman játékát hallgatva nem csak a salzburgi szülőházba nyerünk bebocsáttatást, de azon is eltűnődhetünk, hányattatásoktól nem épp mentes élete során Mozart mennyire méltónak bizonyult a mi Urunk tanításához: "ha nem maradtok olyanok, mint a gyermekek, nem mehettek be a mennyek országába…" Ton Koopman után Ingrid Haebler idézi meg a 265 éve született Mozart variációs művészetét a 264-es Köchel-számú kilenc variációval, amelyekben Bécs ifjú sztárja egy francia dalocskából formál lenyűgöző formaváltozatokat.