Műsorújság

SMA2-es, izomsorvadással járó betegséget diagnosztizáltak a 16 hónapos Noelnél. A pusztacsói család azért küzd, hogy a kisfiú megkaphassa azt a 730 millió forintos génterápiát, ami a teljes gyógyulást jelentheti. Gyűjtésbe kezdtek: a Győzzük le az SMA-t, állítsuk talpra Noelt! elnevezésű alapítvány számlájára lehet utalni a felajánlásokat. Kutyabarát munkahely lett az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ. A címet tavaly év végén internetes közönségszavazáson nyerték el. A munkatársak alkalmanként magukkal viszik négylábú kedvenceiket az irodába, a kutyusok jól érzik magukat, sok-sok kényeztetést kapnak a gazdi munkahelyén.

Vendég: Czebula Anna lengyel származású művészettörténész, aki évtizedek óta foglalkozik a kortárs magyar alkotók, elsősorban a textilművészek anyagainak gyüjtésével, publikálásával, magyar és nemzetközi kiállítások szervezésével, és aki 2012 óta a Szombathelyi Képtár igazgatója. Készülnek 2021 októberére, a nemzetközi hírű Szombathelyi Fal- és Tértextil Gyüjtemény kiállításainak 5o éves évfordulójára, reprezentatív katalógussal és bemutatókkal, ezzel is felhívva a figyelmet a kortárs magyar iparművészet kiemelékedő értékeire.

Az Utazás Kelet Indiákon: Ceylon, Java, Khina, Bengal című könyv szerzője, a hazai vasipar fejlesztője - mindez egy személyben a Vasgróf. A hatalmas életenergiájú utazó, író és autodidakta festőművészről - Andrássy Gyula miniszterelnök testvéréről - Andrásy Manóról beszélgetünk.

Megismerkedhetnek a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc-gimnázium képzési kínálatával, az intézmény infrastruktúrájával, a diákélettel.

Márai Sándor Hallgatni akartam című kötetét vitte színpadra a Vígszínház. Márai ezt a már hazája elhagyása után írt könyvét az Egy polgár vallomásai befejező kötetének szánta, mégis 2013-ig kiadatlanul kallódott írói hagyatékában. A monodrámát a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Hegedűs D. Géza adja elő, őt kérdeztük a most szombat este online elérhető előadásról. Február 6-án, este 8 órakor a Fonó élő közvetítésében kerül bemutatásra az Erdőfű Népi Kamarazenekar december végén megjelent lemeze. A gazdag hangszereltségű kamarazenekar lemezéről Farkas Éva beszélgetett az egyik prímással, Maruzsenszki Andorral. Kultúrmorzsák.

Milyen változásokat élt meg Székesfehérvár, mely területek kerültek nehéz helyzetbe, és a koronavírus-járványban folytatott küzdelem mellett milyen fejlesztések valósulhatnak meg a városban? Dr. Cser-Palkovics András polgármester szerint a fehérvári közösség ereje nehéz időkben is megmutatkozott.

Régészeti, történet- és természettudományi tanulmányok olvashatók a legújabb múzeumi értesítőben. Vig Károly, a Savaria Múzeum igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője elmondta, hogy az 1963 óta évente megjelenő kiadvány az intézményben zajló tudományos, illetve tudomány-népszerűsítő munka lenyomata. Nemcsak a múzeumi évkönyvről beszélgettünk az ismert rovartani szakértővel, hanem szót váltottunk az év rovaráról, a kacsafarkú szenderről, illetve egy sikeres múzeumi pályázatról is.

Lélekből fakadó faragások, a magyar faművesség hagyományának tiszteletét és szeretetét átadó tanítás, fában rejlő lehetőségek - egyebek mellett erről is beszélgettünk a nógrádi Gulyás Zoltán fafaragóval.

A pódiumon Fejér György zongoraművész

Hogyan épültek, hogyan működtek - és hogyan váltak hungarikummá a magyar alföld jellegzetes építészeti-ipartörténeti emlékei, a szélmalmok? Vass József malomgondnoktól mindezek mellett azt is megtudjuk, melyik is volt az a dorozsmai szélmalom, amelyet Dankó Pista örökített meg népszerű nótájában.

1. Jogsegély: A dologi jogról beszélget Szalay Kornél Géza ügyvéddel Pécsi Krisztina. 2. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, dr. Gloviczki Zoltánnal, a főiskola alap- és mesterképzéseiről, az AVKF Budapesti Campus képzéseiről, a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról, a továbbképzési lehetőségeiről és a középiskolás diákok részére meghirdetett fotópályázatról beszélget Sallai Éva. (fotó: dr. Gloviczki Zoltán, AVKF, www.avkf.hu)

Mai adásunkban az elmúlt évek legérdekesebb beszélgetései közül válogatunk. Így tudósítunk egy különleges rovargyűjteményről, váltunk pár szót néhány veterán pilótával, elsőként pedig egy igen érzékeny témát - a tehetős, idősebb férfiak és a fiatal lányok kapcsolatát - érintünk.

- egy kétkötetes történelmi műről, amely hiányt pótolna ha ismernék - és cenzúrális múltunkról, amelyet meghaladtunk, de érdemes tudni arról, hogy miként, és kikkel tettük meg...

Márai Sándor Hallgatni akartam című kötetét vitte színpadra a Vígszínház. Márai ezt a már hazája elhagyása után írt könyvét az Egy polgár vallomásai befejező kötetének szánta, mégis 2013-ig kiadatlanul kallódott írói hagyatékában. A monodrámát a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Hegedűs D. Géza adja elő, őt kérdeztük a most szombat este online elérhető előadásról. Február 6-án, este 8 órakor a Fonó élő közvetítésében kerül bemutatásra az Erdőfű Népi Kamarazenekar december végén megjelent lemeze. A gazdag hangszereltségű kamarazenekar lemezéről Farkas Éva beszélgetett az egyik prímással, Maruzsenszki Andorral. Kultúrmorzsák.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk sztárjai Azt vizsgáljuk, hogy a különböző korosztályok számára kik azok a személyek, akik nagy hatással voltak generációjukra, legyen szó a zenében, az irodalomban, a színház- és filmművészetben alkotókról, vagy akár más, a televízióban látható személyekről, illetve azt is, hogy az idő múlásával hogyan változik a sztárság megítélése. Beszélgetőtársaim: - Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója, és aki a Baby Boomereket (vagy "Ratkó-gyerekeket") képviseli, - az X-generáció nevében Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője, - valamint lánya, Barcsák Ági, rádiónk ZéGeneráció című egykori műsorának oszlopos tagja, aki nem is olyan régen még halasztó, ma már aktív egyetemista. Beszélgetésünket két részletben sugározzuk, a folytatást két hét múlva, ugyanebben az időben hallgathatják meg.

1. Jogsegély: A dologi jogról beszélget Szalay Kornél Géza ügyvéddel Pécsi Krisztina. 2. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, dr. Gloviczki Zoltánnal, a főiskola alap- és mesterképzéseiről, az AVKF Budapesti Campus képzéseiről, a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról, a továbbképzési lehetőségeiről és a középiskolás diákok részére meghirdetett fotópályázatról beszélget Sallai Éva. (fotó: dr. Gloviczki Zoltán, AVKF, www.avkf.hu)

Ha a XVIII. századi ember színházba – kivált pedig, ha operába – készült, egészen más elvárásokkal tette, mint tesszük azt napjainkban. Mindenekelőtt – az opera alig lévén régibb, mint százéves találmány – nem alakult még ki az alaprepertoár. A zene szerepe is merőben eltért a Mozart utáni vagy a romantikus operától: ahelyett, hogy egyedi sorsokat, karaktereket és konfliktusokat testesített volna meg, egy készen adott hangulati palettáról válogatta össze a színpadi szituációhoz illő tónusokat és formákat. Ebből ered, hogy a darabok egyes részleteit olykor minden további nélkül átvették teljesen eltérő színpadi cselekmény alátámasztásául. Hisz a közönség nem is várta vissza régtől fogva ismert kedvenceit. Lenyűgöző hatásokra számított egy olyan, minden érzékszervet ámulatba ejtő látványosság részeként, ahol a díszletek, a tűzijátékok, a jelmezek, az ének és a tánc egyaránt a minél pompásabb kivitelt, a hatáskeltést szolgálták. Más szóval a reprezentációt. Kiváltképp a Napkirály udvarában, ahol jószerével el sem lehetett dönteni, hol is húzódik a határ a színpad és az ugyancsak szertartásos és kimódolt udvari élet között. Az 1683 és 1764 között élt Jean Philippe Rameu ebben a szakadatlan álarcosbálban, örökös világszínházban komponálta színpadi játékait, melodrámáit és balettzenéit – és elmondhatjuk: ínyenc hangszerelésével, hatásos hangulatváltásaival méltó riválisává lépett elő az udvari konyha mesterszakácsainak! Hippolyte és Aricie 1733-ban bemutatott tragédiájának kísérőzenéjéből a La Petite Bande játszik Sigiswald Kuijken vezényletével.