Műsorújság

Fordította: Ruzitska Mária Felolvassa: Kubik Anna A felvételt Biksza Levente, Urbán Péter és Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva

Szerteágazó alkotói munkássága nem csupán képző- és iparművészeti vonatkozásban páratlan, hanem néprajzi, helytörténeti, népművészeti szempontból is rendkívül jelentős. Az élő és éltető hagyományok, különleges értékeink fellelhetők az egyre gazdagabb anyagot bemutató, folyamatosan megújuló Takács István Gyűjteményben. A beszélgetésben Jacsó Tímea mesél a galériáról, a gyűjteményről, illetve Laczkó Pető Mihály a mezőkövesdi Takács István Gyűjtemény vezetője és aki Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésében részesült, mesél a páratlan Takács István alkotásokról, festményekről.

1. Az elmúlt hetek fontosabb közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével és dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár elnökével, a társadalmi felelősségvállalásról, mások segítésének fontosságáról beszélget Sallai Éva. A Béres Alapítvány megalakulása óta küldetésének tekinti a rászorulók támogatását, a segítségnyújtást az egészségügy, a kultúra, az oktatás területén egyaránt. A segítségnyújtás a mostani, lassan egy éve tartó, nehéz, embert próbáló időszakban még fontosabbá vált. Az elmúlt hónapokban a Béres Alapítvány a Béres Gyógyszergyár felajánlásával, az egészségügyi intézményeknek, a járványügyi védekezés frontvonalában dolgozóknak, a nyugdíjasoknak, az idős- és szociális otthonok lakóinak, a pedagógusoknak, valamint a daganatos megbetegedésben szenvedőknek juttatott el nagy mennyiségű Béres Cseppet. Beszélgetésünket a Béres házaspárral sokirányú gazdasági és kulturális tevékenységükről a Kerengőben március 5-én folytatjuk. (fotók: www. beres.hu)

Az emlékezések könyvét 2019-ben adta ki a KORTÁRS Kiadó. Miért készült húsz esztendeig? Mert az író halála után Szentkuthy Miklós titkárának, házi irodalomtörténészének rengeteg más dolga is akadt. Harminc év alatt tizenhat könyvet jelentetett meg a szerző hagyatékából, ezek nagyrészt kéziratban voltak, illetve korábban magánkiadásban jelentek meg. A külföldi fordítások is az általa vezetett Szentkuthy Alapítvány jóvoltából sokasodtak meg. Tompa Mária szinte "társszerzőjévé" lépett elő a huszadik század egyik legeredetibb tehetségének, akinek még mindig nincs megérdemelt helye a magyar irodalomtörténet kánonjában.

Szent Isten, segítsd a romákat! - olvasható cigány nyelven a szokásos INRI felirat helyett a csatkai cigányok által épített kápolnában. A kegytemplomban pedig az öltöztethető Mária-szobornak még diszkós ruhája is van.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elmúlt évben kiadott járványügyi előírásai, valamint az ahhoz kapcsolódó egyházmegyei rendelkezések továbbra is érvényben vannak. Spányi Antal püspök felhívja a figyelmét a szolgálattevőknek és a híveknek, hogy a vonatkozó higiéniai előírásokat továbbra is tartsák be. A főpásztor hangsúlyozza az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget, hiszen mindnyájunk közös érdeke a járvány legyőzése.

- Cimbalom, nagybőgő és altszaxofon. Ezzel a három hangszerrel épít egyedi hangzásvilágot a Tóth Viktor Arura Trió. Lukács Miklós cimbalomművész mellett Orbán György bőgős kíséri a zenekar névadóját, a több alkalommal is az év altszaxofonosának választott Tóth Viktort, aki nem először vendégünk a Katolikus Rádióban. Legutóbb tavaly júliusban beszélgettünk, amikor az Arura Trióval éppen lázasan készültek arra a koncertre, melyen rögzítették legújabb lemezüket, a Have No Fear-t. Az már akkor kiderült, hogy a lemez anyagát Viktor tavaly tavasszal, a karantén idején született kompozíciói adják, és arról is szó esett, hogy a teljes leállás időszakát egy tanyán töltötte, a természetben gyakorolt, és ez nagy hatással volt a születő zenékre is. A Fonó Budai Zeneház kiadásában megjelent Have No Fear című albumot ajánljuk. - A Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló 13. Budapesti Építészeti Filmnapok elnevezésű fesztiválra március 4-e és 13-a között kerül sor a Távmoziban. A fesztivál hívószava idén a Reconnect, avagy újrakapcsolódás egyén és közösség, épített környezet és természet között. Bognár Anna kollégám kérdezi Köves Bálint szervezőt, a Kortárs Építészeti Központ, azaz a KÉK munkatársát. - Pályakezdő színházi rendezők számára 2015 óta ír ki pályázatot a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció - ez a Találkozások fantázianévvel elindított tehetségprogram. Idén azonban új lehetőséget fedeztek fel arra, hogy reagáljanak a minket körülvevő világra. A lassan hagyományosnak tekinthető művészettámogatási programról, és idei, rendhagyó, online kiírásáról a Manna Produkció vezetőjével, Gáspár Annával beszélgetünk. A mai Akvarell zenei szerkesztője: Csiba Lajos.

A Smidt Múzeum állandó kiállításának legérdekesebb darabjai közé tartoznak az első és második világháború hadifoglyainak emlékei. Ezek között kalauzolja a hallgatókat Tangl Balázs történész. Nemrég megalakult az ELTE Savaria Egyetemi Központ hallgatóinak kezdeményezésére az intézmény színjátszó köre, nem csak magyar szakosokból. Az online oktatás körülményei között videófilmet készítettek, amelynek világa izgalmas krimit idéz. A részletekről dr. Czetter Ibolya főiskolai tanár és Kővári Dorottya hallgató mesél.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő: Varga Andrea

Miért van a Pálos Könyvtár a papi szeminárium épületében? Miért lett Egyetemi az egykori Pálos templom? Hogyan kapcsolódik össze a papnevelés ügye az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend történetével? Folytatjuk két hete megkezdett időutazásunkat a város szívében, a Központi Papnevelő Intézetben. Ma választ kaphatunk a fenti kérdésekre s bepillanthatunk a műemléki védelem alatt álló Pálos Könyvtárba is. Gárdonyi Máté a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára és Martos Levente Balázs a szeminárium rektora lesz segítségünk a múltidézésben.

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Az emlékezések könyvét 2019-ben adta ki a KORTÁRS Kiadó. Miért készült húsz esztendeig? Mert az író halála után Szentkuthy Miklós titkárának, házi irodalomtörténészének rengeteg más dolga is akadt. Harminc év alatt tizenhat könyvet jelentetett meg a szerző hagyatékából, ezek nagyrészt kéziratban voltak, illetve korábban magánkiadásban jelentek meg. A külföldi fordítások is az általa vezetett Szentkuthy Alapítvány jóvoltából sokasodtak meg. Tompa Mária szinte "társszerzőjévé" lépett elő a huszadik század egyik legeredetibb tehetségének, akinek még mindig nincs megérdemelt helye a magyar irodalomtörténet kánonjában.

Debrecen: - Egyre népszerűbb Debrecenben a szakképzés. - 1050 imádkozó kérte felvételét a Szent László Imaszövetségbe. Kiskőrös: - Céhkancsóval gazdagodott a Viski Károly Múzeum gyűjteménye. - Foktő is érdekelt a JETA pályázatban: fitneszklubot alakítanának ki és nyugdíjasoknak klubhelységet.

Járvány idején nem könnyű az utazás, még egy magyar-amerikai kettős állampolgár számára sem. Marton Bernát zirci perjel a dallasi ciszterci kolostorban töltött hat hét után az elmúlt hétvégén kalandos utazás után hazaért. Élményeiről mesél.

A 72 Tanítvány Mozgalom Részigazság klubjával közösen készített beszélgetésünk tárgya a nyelv, illetve a nyelv közéleti szerepe. Beszélgetőtársunk Prószéky Gábor programtervező matematikus, nyelvész, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója, valamint Pál Gábor politológus, egyetemi docens. A beszélgetést Meskó Zsolt és Szikora József vezeti.

Egyre megszokottabb látvány, hogy egy apuka babakocsit tolva sétál, hogy hozza-viszi gyermekét az óvodába, vagy játszik vele a játszótéren. Egyszóval, a mindennapokban sokkal inkább jelen vannak. Az édesapák szerepe, a gyerekek neveléséhez való viszonyulás sokat voltozott az elmúlt évtizedekben. Az aktívabb apaszerep kialakulásának okairól, illetve arról beszélgetünk mai családi magazinunkban, hogy a különélő, elvált édesapák mennyire tudnak részt venni gyermekeik életében.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő: Varga Andrea

- Cimbalom, nagybőgő és altszaxofon. Ezzel a három hangszerrel épít egyedi hangzásvilágot a Tóth Viktor Arura Trió. Lukács Miklós cimbalomművész mellett Orbán György bőgős kíséri a zenekar névadóját, a több alkalommal is az év altszaxofonosának választott Tóth Viktort, aki nem először vendégünk a Katolikus Rádióban. Legutóbb tavaly júliusban beszélgettünk, amikor az Arura Trióval éppen lázasan készültek arra a koncertre, melyen rögzítették legújabb lemezüket, a Have No Fear-t. Az már akkor kiderült, hogy a lemez anyagát Viktor tavaly tavasszal, a karantén idején született kompozíciói adják, és arról is szó esett, hogy a teljes leállás időszakát egy tanyán töltötte, a természetben gyakorolt, és ez nagy hatással volt a születő zenékre is. A Fonó Budai Zeneház kiadásában megjelent Have No Fear című albumot ajánljuk. - A Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló 13. Budapesti Építészeti Filmnapok elnevezésű fesztiválra március 4-e és 13-a között kerül sor a Távmoziban. A fesztivál hívószava idén a Reconnect, avagy újrakapcsolódás egyén és közösség, épített környezet és természet között. Bognár Anna kollégám kérdezi Köves Bálint szervezőt, a Kortárs Építészeti Központ, azaz a KÉK munkatársát. - Pályakezdő színházi rendezők számára 2015 óta ír ki pályázatot a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció - ez a Találkozások fantázianévvel elindított tehetségprogram. Idén azonban új lehetőséget fedeztek fel arra, hogy reagáljanak a minket körülvevő világra. A lassan hagyományosnak tekinthető művészettámogatási programról, és idei, rendhagyó, online kiírásáról a Manna Produkció vezetőjével, Gáspár Annával beszélgetünk. A mai Akvarell zenei szerkesztője: Csiba Lajos.

A 72 Tanítvány Mozgalom Részigazság klubjával közösen készített beszélgetésünk tárgya a nyelv, illetve a nyelv közéleti szerepe. Beszélgetőtársunk Prószéky Gábor programtervező matematikus, nyelvész, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója, valamint Pál Gábor politológus, egyetemi docens. A beszélgetést Meskó Zsolt és Szikora József vezeti.

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Johannes Brahms négykezes zongoraműveinek sorában ma szalonzenévé stilizált táncmuzsika hangzik föl. Bracha Eden és Alexander Tamir a 39-es opusszámú Tizenhat keringőt szólaltatja meg. Lisztet leszámítva kevés zeneszerző tett annyit a magyaros muzsika népszerűsítéséért, mint Brahms. Ez akkor is így van, ha a kompozíciói alapját képező témák nem népzenénkből, hanem népies műzenénkből, a verbunkos és a csárdás világából valók. Kevesen tudják, hogy a híres Magyar táncok eredetileg nem zenekarra, hanem zongora négykezesre íródtak 1852 és 1869 között. Ma este a sorozat első, g-moll és második, d-moll darabját halljuk. Hector Moreno és Norberto Capelli zongorázik.