Műsorújság

A műsort Tánczos Tamás, Dévény Mária, Varga Andrea és E. Román Kata készítette.

Rádiónk archívumában nagyszerű színészekkel készített interjúk felvételeit őrizzük, olyanokat is, melyeknek szereplői már nincsenek közöttünk. A mai Színészbejáróban ismét egy ilyen beszélgetés újraszerkesztett változatát hallgathatják meg. Bitskey Tibor Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész pályáját elevenítjük fel - legyen szó a színművészetis, a nemzetis vagy a Vígszínházbeli időszakról, színházi és filmszerepekről, vagy akár a versekhez való viszonyáról, valamint a Mihelyt te általad embernek születtem című önálló estjéről is. Bitskey Tiborral több mint 15 évvel ezelőtt kollégám, Szabó Csilla beszélgetett.

1867 után az 1635-ben, Nagyszombatban Pázmány Péter által alapított egyetemet minden birtokával és alapítványával együtt állami tulajdonná nyilvánították. A 19–20. század fordulójára a budapesti egyetem számos tanszékére protestáns, izraelita vagy éppen nyíltan ateista professzort neveztek ki. Ugyanígy a hallgatóság nagyarányú számbeli növekedése mellett jelentős felekezeti eltolódás ment végbe. Ilyen körülmények között a római katolikus vallású hallgatók és a katolikus egyház jogosan emelte fel szavát az ő érdekeik sérelme miatt. A katolikus egyház komoly szellemi műhelyek felállításával próbálta ellensúlyozni az ateista térhódítást. A századfordulón több mozgalom bontakozott ki a katolikus érdekek és a katolikus szellemi kultúra és tudományosság biztosítására. Glattfelder Gyula későbbi csanádi püspök családja vagyonát is felhasználva, s azt nagyarányú adománygyűjtéssel kiegészítve Szent Imre Kollégiumot indított Pesten és Budán, és Szent Imre Kört szervezett, hogy az állami kézben lévő felsőoktatásba szilárd keresztény értékrendű fiatalokat bocsásson. Mai műsorunkban Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgetünk a római katolikus egyházi felsőoktatás, tudományosság történetéről az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig, és arról hogy a magyar katolikus egyház miként gondoskodott a keresztény értelmiség utánpótlásáról. 2021. április 1-jei beszélgetésünkben az egyházi felsőoktatás és tudományosság kérdését az 1948. évi államosításig tárgyaljuk, és azt vizsgáljuk, hogy milyen üzenettel indult útjára a keresztény értelmiség, miként ültette át a katolikus egyház a keresztény tudományosságba és a pasztorációs gyakorlatba a cselekvő szeretet irgalmát, és a szociális gondolkodást.

A 40 napig tartó hús nélküli ételfogyasztás az igazi böjt vagy lehet a séta is jó böjti felajánlás? Akkor járok-e a jó úton, ha a szívem szabadságát szeretném elérni böjtölésemmel és nem a lemondásokra koncentrálok? Ezekre ad választ Révész Lajos baptista lelkész és Tornyai Gábor fehérvári plébános, akiket saját böjti gyakorlataikról kérdeztem.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Minden tárgynak lelke van - beszélgetés a vesszőfonásról, és a múltban táplálkozó, önmagára formázott ősi technikák használatáról.

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

1867 után az 1635-ben, Nagyszombatban Pázmány Péter által alapított egyetemet minden birtokával és alapítványával együtt állami tulajdonná nyilvánították. A 19–20. század fordulójára a budapesti egyetem számos tanszékére protestáns, izraelita vagy éppen nyíltan ateista professzort neveztek ki. Ugyanígy a hallgatóság nagyarányú számbeli növekedése mellett jelentős felekezeti eltolódás ment végbe. Ilyen körülmények között a római katolikus vallású hallgatók és a katolikus egyház jogosan emelte fel szavát az ő érdekeik sérelme miatt. A katolikus egyház komoly szellemi műhelyek felállításával próbálta ellensúlyozni az ateista térhódítást. A századfordulón több mozgalom bontakozott ki a katolikus érdekek és a katolikus szellemi kultúra és tudományosság biztosítására. Glattfelder Gyula későbbi csanádi püspök családja vagyonát is felhasználva, s azt nagyarányú adománygyűjtéssel kiegészítve Szent Imre Kollégiumot indított Pesten és Budán, és Szent Imre Kört szervezett, hogy az állami kézben lévő felsőoktatásba szilárd keresztény értékrendű fiatalokat bocsásson. Mai műsorunkban Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgetünk a római katolikus egyházi felsőoktatás, tudományosság történetéről az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig, és arról hogy a magyar katolikus egyház miként gondoskodott a keresztény értelmiség utánpótlásáról. 2021. április 1-jei beszélgetésünkben az egyházi felsőoktatás és tudományosság kérdését az 1948. évi államosításig tárgyaljuk, és azt vizsgáljuk, hogy milyen üzenettel indult útjára a keresztény értelmiség, miként ültette át a katolikus egyház a keresztény tudományosságba és a pasztorációs gyakorlatba a cselekvő szeretet irgalmát, és a szociális gondolkodást.

Kiskőrösi hírek: - A kalocsai népművészeti gyöngyszemei vonulnak fel Bostonban egy online fesztivál kíséretében. - Látványos fejlesztések zajlottak a Kiskőrösi Városi Sporttelepen, az Ültess fát mozgalomhoz is csatlakozott a helyi focicsapat.

1.Nők az 1848-49. évi szabadságharcban. Nők mint harcosok a magyar hadtörténelemben. Marossy Endre hadtörténésszel folytatja a beszélgetést Pécsi Krisztina. 2. Molnár Imre történész-szociológussal, folytatjuk a Kerengőben március 16-án elkezdett beszélgetésünket Isten szolgája Esterházy János (1901.március 14 -1957. március 8.) Közép-Európa vértanúja életpéldájáról, szenvedéstörténetéről és lelki hagyatékáról a születésének 120. és mártírhalálának 64. évfordulója alkalmából meghirdetett Esterházy Emlékév kapcsán. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (fotók: felvidek.ma)

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Ha majd a pandémia pusztító harmadik hulláma után megjelenik a fény az alagút végén, utazni akarunk majd. A kortárs szerzőnő a szingli lét elvárásairól szól - jó lenne, ha majd az újrainduló szállásadók is megszívlelnék néhány megfigyelését. A képen: Bódi Ágnes

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk úton Külföld vagy belföld? Új emberek megismerése, városnézés, esetleg természetjárás? Vajon melyik generációt merre viszi az útja? Tartsanak velünk! Beszélgetőtársaim: - Ferenczy Noémi, gimnáziumi tanár, a Fejér Holló Diákszínpad vezetője, az Egy közülünk című könyv szerzője az X-generáció nevében; - Sági András, gépészmérnök az Y-generáció nevében, és - Balla Dávid, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója, a 2020-as Szóval Győzni Kommunikációs Bajnokság döntőse a Z-generáció képviseletében.

1.Nők az 1848-49. évi szabadságharcban. Nők mint harcosok a magyar hadtörténelemben. Marossy Endre hadtörténésszel folytatja a beszélgetést Pécsi Krisztina. 2. Molnár Imre történész-szociológussal, folytatjuk a Kerengőben március 16-án elkezdett beszélgetésünket Isten szolgája Esterházy János (1901.március 14 -1957. március 8.) Közép-Európa vértanúja életpéldájáról, szenvedéstörténetéről és lelki hagyatékáról a születésének 120. és mártírhalálának 64. évfordulója alkalmából meghirdetett Esterházy Emlékév kapcsán. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (fotók: felvidek.ma)

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

A Jacopone da Todinak tulajdonított himnusz, a Stabat Mater dolorosa – Áll a gyötrött Isten anyja – számtalan megzenésítése közül ma egy jószerével ismeretlen, pedig újrafölfedezésre igazán érdemes változattal kezdjük zenei összeállításunkat. Ennek a reneszánsz mesterek világát idéző Stabat Maternek komponistája az 1803-ban született Franz Lachner. Egy szegény sorsú orgonista és órásmester gyermekeként kapta megalapozó zeneleckéit öt testvére társaságában szülővárosában, Rain am Lechben. Húszévesen Bécsbe került, ahol hamarosan magára vonta Beethoven és Schubert figyelmét is. 1826-ban már a Kärtnerthor Színház zenekarát vezényli, majd a müncheni udvarba vezeti útja, ahol közel 30 esztendeig áll szolgálatban. Sikereinek egy Wagnerrel történt összetűzés vet véget. A közmegbecsülésnek örvendő mester negyedszázadnyi elfeledettség után, 87 évesen távozik az élők sorából. Megejtő Stabat Materét 1850 körül, müncheni sikereinek teljében komponálta. Fölvételünkön is müncheni együttes, a Gerd Guglhör vezette Orpheus Kórus adja elő. Franz Lachner Stabat Matere után szólaljon meg Schubert kisebbik, g-moll szerzeménye a Mária-himnuszra. Érdekessége, hogy Schubert csupán az első négy versszakot zenésítette meg, 1815-ben. A Lipcsei Kamarazenekart és a Halhatatlan Bach Együttest halljuk.