Műsorújság

Felolvassa: Kaszás Géza Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Szerkesztő: Pozsgai Nóra Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Rádiónk archívumában nagyszerű színészekkel készített interjúk felvételeit őrizzük, olyanokat is, melyeknek szereplői már nincsenek közöttünk. A mai Színészbejáróban egy ilyen beszélgetés újraszerkesztett változatát hallgathatják meg. Tíz évvel ezelőtt, 2011 áprilisában búcsúztunk Komlós Jucitól, Jászai Mari-díjas érdemes művészünktől, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjától, a Nemzet Színészétől, akire kollégám, Szabó Csilla 2006-os portréinterjújával emlékezünk. Fotó: Sándor Katalin /MTI

Csíksomlyón, a fennmaradt drámaszövegek szerint az első passiójátékot 1721. április 11-én adták elő. Éppen 300 esztendeje. A Nemzeti Színház Balogh Elemér és Kerényi Imre rendezésében 1981-ben, majd ezt követően évekig játszotta a Csíksomlyói Passió című művet. Ugyancsak a Nemzeti Színház tűzte műsorára a Csíksomlyói Passiót 2017-ben, amelyhez már a drámatörténeti kutatás legújabb eredményeiként előkerült szövegeket is felhasználták, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész ajánlására. A közönségsiker ebben az esetben sem maradt el: a Vidnyánszky Attila rendezte darabot évekig teltházzal játszotta a fővárosi Nemzeti Színház. Közben a piliscsabai Boldog Özséb Színtársulat is felelevenített csíksomlyói színdarabokat, nemcsak passiójátékot. A 300. évfordulón a magyar nyelvű misztériumjátszás bölcsőjéről, jelentőségéről és karakterjegyeiről dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet Történelemelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárával, a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetőjével beszélgettünk, aki az MTA Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként dolgozik e forráson immár negyed évszázada. A műsorban elhangzott zenei illusztrációk részletei voltak a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának Iskoladrámák-honlapján is látható felvételnek, amelyet Csíksomlyói Passiójáték a XVIII. századból címmel mutatott be a PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulata Medgyesy S. Norbert összeállításában és Godena Albert rendezésében 2009-ben, Piliscsabán.

- Milyen a férfiak érzelmi élete? - Milyen korunk apaképe? - Milyen feladatokkal kell szembe nézzen egy apa? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mai beszélgetőtársainkkal: Léder László pszichológussal, a Csendes Apa-forradalom írójával, az Apa Akadémia alapítójával, valamint Zöldy Pál szociálpedagógussal, a Férfisátor alapítójával.

Mária Terézia királynő a szombathelyi kir. kath. főgimnázium alapítólevelét 1772. július 4-én írta alá.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

Élményfestészetről, az üvegről, mint tanítómesterről és a bennünk lévő létrákról is beszélgettünk a Dunakanyarban élő Csupor Ágnes üvegművésszel.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Csíksomlyón, a fennmaradt drámaszövegek szerint az első passiójátékot 1721. április 11-én adták elő. Éppen 300 esztendeje. A Nemzeti Színház Balogh Elemér és Kerényi Imre rendezésében 1981-ben, majd ezt követően évekig játszotta a Csíksomlyói Passió című művet. Ugyancsak a Nemzeti Színház tűzte műsorára a Csíksomlyói Passiót 2017-ben, amelyhez már a drámatörténeti kutatás legújabb eredményeiként előkerült szövegeket is felhasználták, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész ajánlására. A közönségsiker ebben az esetben sem maradt el: a Vidnyánszky Attila rendezte darabot évekig teltházzal játszotta a fővárosi Nemzeti Színház. Közben a piliscsabai Boldog Özséb Színtársulat is felelevenített csíksomlyói színdarabokat, nemcsak passiójátékot. A 300. évfordulón a magyar nyelvű misztériumjátszás bölcsőjéről, jelentőségéről és karakterjegyeiről dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet Történelemelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárával, a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetőjével beszélgettünk, aki az MTA Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként dolgozik e forráson immár negyed évszázada. A műsorban elhangzott zenei illusztrációk részletei voltak a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának Iskoladrámák-honlapján is látható felvételnek, amelyet Csíksomlyói Passiójáték a XVIII. századból címmel mutatott be a PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulata Medgyesy S. Norbert összeállításában és Godena Albert rendezésében 2009-ben, Piliscsabán.

Debreceni hírek: - Debrecenben is népszerűsíti a kerékpározást a Magyar Kerékpárosklub. - Könnyítettek Debrecen közterületeinek használatán. Kiskőrösi hírek: - Videómeglepetéssel készültek a tanárok a magyar költészet napja alkalmából. - Idén is indul Uszód a Virágos Magyarország versenyen.

Székely Miklós művészettörténésszel, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársával beszélgetünk.

"Ti az Egyház szívében vagytok" címmel új kiadványt jelentetett meg a Boldog Ceferino Intézet Bángi Magyar Anna szerkesztésében. Bángi Magyar Annával és Tóth Istvánnal, a Boldog Ceferino Intézet munkatársával, a hódmezővásárhelyi önkormányzat cigányügyi referensével beszélget Pécsi Krisztina.

Dr. Antal-Lundström Ilonával, a zenepedagógia professzorával, a fejlesztő zenepedagógia elméletéről, gyakorlatáról, az eredeti kodályi célok megvalósításának lehetőségeiről, az élményszerű ének-zene tanításhoz a kerettantervi követelményeknek is megfelelő legújabb, elektronikusan letölthető hanganyagokról és tankönyvekről, a zene emberi értékeinket gazdagító, életünket megszépítő erejének hitéről beszélget Sallai Éva, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. (fotó: parlando.hu)

- Milyen a férfiak érzelmi élete? - Milyen korunk apaképe? - Milyen feladatokkal kell szembe nézzen egy apa? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mai beszélgetőtársainkkal: Léder László pszichológussal, a Csendes Apa-forradalom írójával, az Apa Akadémia alapítójával, valamint Zöldy Pál szociálpedagógussal, a Férfisátor alapítójával.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

Egy letűnt, egy egészen más alapokon szervezett hagyományos világban is működött a média -, erről szól Krúdynak 'A fejedelem udvara" című írása. Időszerű felidézni... A képen: Krúdy Gyula

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk vallása I. rész A mai alkalommal egy X, egy Y és egy Z generációs katolikussal beszélgetek. Vajon melyik korosztály mennyire fogja fel szabadon a vallási törvényeket? Mi a véleményük a templomba nem járó hívőkről? Mit gondolnak azokról, akik azért utasítják el a Bibliát, mert emberek írták? Összeállításunkból kiderül! Beszélgetőtársaim: - Tóth Balázs, hitoktató tanár és mentálhigiénés szakember az X-generáció nevében, - Hézl József, hitoktató és magyar szakos tanár, mentálhigiénés szakember, az Y-generáció nevében, és - Rudniczai Rudolf, az ELTE magyar és történelem szakos hallgatója, a Z-generáció képviseletében.

"Ti az Egyház szívében vagytok" címmel új kiadványt jelentetett meg a Boldog Ceferino Intézet Bángi Magyar Anna szerkesztésében. Bángi Magyar Annával és Tóth Istvánnal, a Boldog Ceferino Intézet munkatársával, a hódmezővásárhelyi önkormányzat cigányügyi referensével beszélget Pécsi Krisztina.

Dr. Antal-Lundström Ilonával, a zenepedagógia professzorával, a fejlesztő zenepedagógia elméletéről, gyakorlatáról, az eredeti kodályi célok megvalósításának lehetőségeiről, az élményszerű ének-zene tanításhoz a kerettantervi követelményeknek is megfelelő legújabb, elektronikusan letölthető hanganyagokról és tankönyvekről, a zene emberi értékeinket gazdagító, életünket megszépítő erejének hitéről beszélget Sallai Éva, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. (fotó: parlando.hu)

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Régizenei időutazásunk ma Nurembergbe, a Szent Sebaldus templomba vezet. A templom orgonistáját, az 1663 és 1706 között élt Johann Pachelbelt ez idő szerint nem hangszere mellett találjuk, hanem írópultjánál, ahol vonós hangszerek számára ír kecses kamaradarabokat. A szerzemények kétségkívül olaszosan édesek és hajlékonyak. Nem véletlenül! A szerző bécsi működésének idején, az olasz Frescobaldi műveinek tanulmányozása során alakította ki saját stílusát. Ami pedig a folytatást illeti: Pachelbel legnagyobb követője egy olyan léptékű zeneszerző lesz, mint Johann Sebastian Bach, aki hatalmas életművével némiképp háttérbe is szorítja bámult példaképét. Pedig már az is bámulatos, hogy ezek a funkcionális használatra – lakomák és estélyek hangulatának emelésére - szánt, continuo-kísérettel ellátott vonósdarabok arra a kompozíciós bravúrra vállalkoznak, hogy egyetlen tételbe sűrítsenek akár 6-7 tételt is, akárcsak amolyan miniatűr szvitek! Nem túlzunk hát, ha pazarló zenei fényűzésnek nevezzük őket. Annál is különösebb, hogy e remekbe szabott szerzemények legtöbbje mindmáig kéziratos formában vár föltámadására. Ma este Londoni Barokk Együttes szólaltatja meg őket, élükön a Pachelbel nevét örök időkre halhatatlanná tevő, csakugyan megejtő szépségű szerzeménnyel, a Kánon és Gigue-gel, amely az ellenpontos szerkesztés és a variációs forma ötvözésének valóságos mesterműve.