Műsorújság

Több egyetem alapítványi formára történő átalakításáról döntöttek a honatyák. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők mondják el véleményüket. Hazánk az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból. Erről beszélgetünk Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelők Szövetségének főtitkárával. Folytatódik idén is a Katolikus Karitász öngondoskodó családokért indított programja. Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. Szentté avatták az 1915–17-es örmény népirtás másfél millió áldozatát az örmény apostoli ortodox egyház székhelyén, a Jerevántól mintegy húsz kilométerre található Ecsmiadzinban. Veres András megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével beszélgetünk. Jelenleg is zajlanak az Európai Unió történetének legnagyobb gazdasági ösztönző csomagjáról, a NextGeneration EU támogatásokról szóló egyeztetések. Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével beszélgetünk. A nevezetes környezetvédelmi napok sem mentesek a zöldre mosás jelenségétől. Erről írt tanulmányt Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa a Föld Napján. Vele beszélgetünk. A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt a Szovjetunióban, a Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében az egyik legsúlyosabb baleset. Petz Ernővel, a paksi atomerőmű egykori vezérigazgatójával emlékezünk a történtekre. Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzés indul a Sapientia Főiskolán. Csókay László pszichológus, a főiskola oktatója mondja el a részleteket. Anyák napjára Videoklipet forgatott „A Látod édesanyám” című dalból Nédó Olga Príma- és Köcsey-díjas hegedűművész.

Halászlét Baján ma nemcsak a halászok és vízen járók esznek, hanem amióta a XIX. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta a város szinte összes lakosa fogyasztja. A bajai tésztás halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány és kulturális örökség, mely képes alkalmazkodni napjaink megváltozott életformájához is. Ez a nagyszerű étel szellemi érték, a kulturális örökségünk megőrzésének olyan példája, ami más települések előtt is minta lehet, hogy a multikulturális világban miként lehet a helyi kultúrát, lokális identitást megőrizni.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A Vasárnap muzsikusa ma a végzetesen korán eltávozott magyar karmester, Kertész István. A nagy magyar karmesteriskola követője és legfiatalabb képviselője 1929-ben született Budapesten. Hegedű-, zongora- és zeneszerzés tanulmányai mellett Ferencsik János és Somogyi László növendékeként készült a karmesteri pályára. Ez idő alatt mély benyomást tett rá a Magyar Állami Operaházban tevékenykedő Otto Klemperer dirigensi működése. Alighogy maga is az Opera pulpitusára léphetett, az 56-os forradalmat követő megtorlás elől Kölnbe vezetett az útja. Kölnben hamarosan főzeneigazgatóvá lépett elő. 1960-ban már a Liverpooli Filharmonikusokat vezényli. A tengeren túl a következő évben, a Hamburgi Rádiózenekar turnéján mutatkozhatott be. Hamarosan visszatérő vendége lett a Bécsi, a Clevelandi, a Chicagói, a Philadelphiai, a New York-i, a Los Angeles-i, a Pittsburghi, a Detroiti, a San Francisco-i, Minnesotai, a Berlini és az Izraeli Filharmonikusoknak, valamint a Royal Concertgebouw és a Suisse Romande zenekarnak. Repertoárján mintegy 450 zenekari mű és 60 opera szerepelt. 1973-ban, egy tengerparti baleset során bekövetkezett tragikus halála a háború utáni évtizedek egyik legfényesebb karmesteri pályáját törte derékba. A Londoni Szimfonikusokkal készült remek fölvételei mindmáig etalon számba mennek – köztük Bartók Kékszakállújának és Kodály Háry Jánosának első teljes fölvételével nyugati kiadó számára. Benjamin Britten több szerzeményét Kertész István mutatta be első ízben. Ma elsőként Maurice Ravel 1931-ben keletkezett G-dúr zongoraversenyét vezényli a londoni zenekar élén. A maga korában bizonyára formabontónak tetsző versenyművet a komponista afféle derűs zenei látványosságnak szánta. És csakugyan: a kompozícióban már-már egy tűzijáték módján követik egymást a szikrázó zenei "petárdák". A fölvétel szólistája a szintén tragikusan korán elhunyt amerikai zongorista, Ormándy Jenő fölfedezettje, Julius Katchen. Ravel G-dúr zongoraversenyének keletkezését 14 esztendővel követi Bartók utolsó befejezett alkotása, a 3. zongoraverseny. Ez az erőteljes és energikus koncert ugyancsak kiváló lehetőség a hangi paletta afféle mestere számára, mint Kertész István.

Bölcsészalkatú informatikus mérnök - ahogyan azt ő maga is megfogalmazta. Az ételekről azután kezdett írni, hogy gyermekei megszülettek - és akkoriban ez még nem volt túl gyakori a magyar netes világban. 2020 az ő életében is sok változást hozott, a Mirelle konyhája egy kuktával gyarapodott: saját lánya csatlakozott hozzá, mint szerzőtárs. Az édesanyám főztje mai vendége Wessely Márta. Kép: Mirelle és a blogban segítő lánya, Anna - valamint a család kedvenc süteménye

Az MMA lexikonok sorozatában május végén jelenik meg a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című kötet. Falusi Mártonnal, az egyik főszerkesztővel beszélgetünk a három és féléves kutatómunka eredményéről.

Szinte mindenki átélte gyerekként, majd megélhette szülőként, aztán talán mint nagyi a mesét. A helyzet, ahogy elmondom a kislányomnak, már összeköt édesanyámmal, ahogy ő ült az én ágyam szélén; találkoznak a régi és új történetek, az ősök és a jelenkor szimbólumai. A mindig megújuló hagyományokat hordozza a maga folyamatosan változó állandóságával a nyelv. Formáltatunk és formálunk. Mese és nevelés címmel jelent meg nemrégiben egy kötet. Beszélgetőtársam az egyik szerkesztő: Pölcz Ádám, aki az ELTE Tanító és Óvóképző Karán vezeti a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket. Kép: Pölcz Ádám

Író-főszerkesztő (Scolar) vendégünknek nagy feltűnést keltő szép albuma jelent meg: Magyar kincsek, ereklyék - Múltidéző tárgyi emlékeink címmel. Erről beszélgetünk, sok és sokféle zene kíséretében.

A Westminster Katedrális kórusának előadásában Tomás Luis da Victoria művei hangzanak el

Hangmérnök: Horváth János

Jegyzetíró: H. Tóth Tibor A május 1-jei adás példája: A Magyar Rovartani Társaság versenyén a kacsafarkú szender lett az év rovara. A verseny nyertesét „magyar kolibrinek” is nevezik. Ez a rovar néhány perc alatt több száz virágot képes meglátogatni, fontos szerepet játszik a növények beporzásában.

Elhangzó művek: 1. Szimfónia trombitára és vonósokra 2. Részletek a Griselda című operából Előadja: Reinhald Friedrich, Budapesti Vonósok, Dorothea Röschmann, Lawrence Zazzo, Silvia Tro Santafé, Bernarda Fink, Berlini Régizenei Akadémia. Vezényel: René Jacobs