Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Dr. Széplaki Györggyel, az ELTE tanárképző főiskolai karának nyugalmazott főiskolai docensével, tanári és írói hitvallásáról, a személyes példaadás fontosságáról, a karantén és az emberi kapcsolatok kérdéseiről beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Vajon hányan hallottak Pógyor István mártír nevéről, akiről a Károli Egyetemen most film készült? Vajon ki hallott már az Első Magyar Mozgókép Fesztiválról? Ezekre keressük a választ, és még néhány kulturális programot is a figyelmükbe ajánlunk.

Ahogy egy mai kisgyerek, a ma már kisgyermekes anyuka, Kamarás Emese is éppen úgy szeretett rohangálni, pocsolyába és lépcsőkön ugrálni, meg bringázni. Az életét sokáig leginkább a tánc határozta meg. A jelenleg főállású édesanya újszerű mozgástréninget ötlött ki, afféle "szabadgyerekképzőt".

A napokban jelent meg a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában Pál Ferenc: Zanat című könyve. A szerző az előszóban utal arra, hogy ez egy több kötetből álló sorozat, A Falvak Szombathelyen kiskönyvtár első kiadványa. A szerkesztők célja az, hogy segítsék a peremkerületeket, az egykor önálló településeket identitásuk megőrzésében.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária.

Debreceni hírek: - Új helyszínen rendezik meg a 22. Tűztánc ifjúsági táncfesztivált Debrecenben. - Pap-, és diakónusszentelést tartanak Debrecenben. Kiskőrös és térsége hírek: - A horvát főkonzul is tiszteletét tette az Antunovity János emléknapon Kalocsán. - Szent Iván napi fáklyás csónakázást szervez Dusnok.

Az Országépítő című, negyedévente megjelenő folyóiratot a rendszerváltás évében, 1989-ben indította útjára alapítója, az azóta elhunyt Makovecz Imre építész. A folyóirat célja a magyar organikus építészet és a holisztikus gondolkodás különféle területeiről származó eredmények minél szélesebb körben való terjesztése, az elért eredmények bemutatása, a szerves építészet nemzetközi és magyar értékeinek folyamatos figyelemmel kísérése. A Kós Károly Alapítvány által gondozott folyóirat jelenleg is felelős főszerkesztője, Dévényi Sándor építész munkásságáról megjelent monográfiát is (MMA Kiadó) Dénes Eszter szerkesztette. Országépítésre mindig szükség van, az ezt képviselő művelődési eszméket megjelenítő kiadvány folytatásáról is szót ejtünk .

Művelt, kreatív csodagyerek, egyszerre volt tehetséges költő, festő és egy meghatározó képzőművészeti mozgalom egyik vezető személyisége. Dante Gabriell Rosetti tragikus, lenyűgöző életművéről beszélgettünk Plesznivy Edittel, aki a Magyar Nemzeti Galériában látható Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate galériából című kiállítás kurátora. A tárlat augusztus 22-ig látható.

Ahogy egy mai kisgyerek, a ma már kisgyermekes anyuka, Kamarás Emese is éppen úgy szeretett rohangálni, pocsolyába és lépcsőkön ugrálni, meg bringázni. Az életét sokáig leginkább a tánc határozta meg. A jelenleg főállású édesanya újszerű mozgástréninget ötlött ki, afféle "szabadgyerekképzőt".

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Vajon hányan hallottak Pógyor István mártír nevéről, akiről a Károli Egyetemen most film készült? Vajon ki hallott már az Első Magyar Mozgókép Fesztiválról? Ezekre keressük a választ, és még néhány kulturális programot is a figyelmükbe ajánlunk.

(Folytatjuk a 2021. május 27-én megkezdett beszélgetést.) A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Négy héttel ezelőtt a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgettünk. - Mai műsorunkban dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját arról kérdeztük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Az Országépítő című, negyedévente megjelenő folyóiratot a rendszerváltás évében, 1989-ben indította útjára alapítója, az azóta elhunyt Makovecz Imre építész. A folyóirat célja a magyar organikus építészet és a holisztikus gondolkodás különféle területeiről származó eredmények minél szélesebb körben való terjesztése, az elért eredmények bemutatása, a szerves építészet nemzetközi és magyar értékeinek folyamatos figyelemmel kísérése. A Kós Károly Alapítvány által gondozott folyóirat jelenleg is felelős főszerkesztője, Dévényi Sándor építész munkásságáról megjelent monográfiát is (MMA Kiadó) Dénes Eszter szerkesztette. Országépítésre mindig szükség van, az ezt képviselő művelődési eszméket megjelenítő kiadvány folytatásáról is szót ejtünk .

Művelt, kreatív csodagyerek, egyszerre volt tehetséges költő, festő és egy meghatározó képzőművészeti mozgalom egyik vezető személyisége. Dante Gabriell Rosetti tragikus, lenyűgöző életművéről beszélgettünk Plesznivy Edittel, aki a Magyar Nemzeti Galériában látható Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate galériából című kiállítás kurátora. A tárlat augusztus 22-ig látható.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária.

Szent Iván éjjelén szinte elvárás, hogy egy komolyzenei összeállításban fölhangozzanak Mendelssohn Shakespeare színművéhez szerzett népszerű melódiái. Ma mégsem ezzel kezdünk. 1960-ban Benjamin Britten is írt egy Szentivánéji álom című operát. A tündérekkel, átváltozásokkal, sejtelmekkel teli varázsvilág roppant jól illik Britten atonális, diszharmonikus hatásokban bővelkedő zenei világához. Hisz az Athén környéki erdőben semmi és senki sem az, aminek látszik. Britten a humorral sem fukarkodott: a mű egyes jelenetei az olasz operát parodizálják, de ha jól figyelünk, az sem kérdéses, hogy a szerzőt nem hagyta érintetlenül Bernstein három évvel korábban bemutatott West Side Storyja sem. Az opera részleteinek előadói: Elizabeth Harwood, Alfred Deller, Peter Pears, Thomas Hemsley, Heather Harper, Josephine Veasey, John Shirley-Quirk, Helen Watts, Owen Brannigan és Norman Lumsden. A Londoni Szimfonikus Zenekar élén maga a szerző. Britten Szentivánéji-változata után következzék most Mendelssohn színpadi kísérőzenéjének nyitánya. Az Amszterdami Concertgebouw Zenekarát Széll György vezényli.