Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Az Országépítő című, negyedévente megjelenő folyóiratot a rendszerváltás évében, 1989-ben indította útjára alapítója, az azóta elhunyt Makovecz Imre építész. A folyóirat célja a magyar organikus építészet és a holisztikus gondolkodás különféle területeiről származó eredmények minél szélesebb körben való terjesztése, az elért eredmények bemutatása, a szerves építészet nemzetközi és magyar értékeinek folyamatos figyelemmel kísérése. A Kós Károly Alapítvány által gondozott folyóirat jelenleg is felelős főszerkesztője, Dévényi Sándor építész munkásságáról megjelent monográfiát is (MMA Kiadó) Dénes Eszter szerkesztette. Országépítésre mindig szükség van, az ezt képviselő művelődési eszméket megjelenítő kiadvány folytatásáról is szót ejtünk .

Művelt, kreatív csodagyerek, egyszerre volt tehetséges költő, festő és egy meghatározó képzőművészeti mozgalom egyik vezető személyisége. Dante Gabriell Rosetti tragikus, lenyűgöző életművéről beszélgettünk Plesznivy Edittel, aki a Magyar Nemzeti Galériában látható Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate galériából című kiállítás kurátora. A tárlat augusztus 22-ig látható.

(Folytatjuk a 2021. május 27-én megkezdett beszélgetést.) A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Négy héttel ezelőtt a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgettünk. - Mai műsorunkban dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját arról kérdeztük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Török Máté, a Misztrál Együttes egyik alapítója beszél Regejáró Fesztiváljukról, amelyet idén nyáron 20. alkalommal rendeznek meg Nagymaroson.

Minden daganat genetikai eredetű. 10%-ban örökletes, 90%-ban életünk során szerezett génhiba. Sokat tehetünk saját egészségünk megőrzése érdekében, de tudjuk-e hogy, hogyan? Milyen erőfeszítések segítik a gyógyulást? Mai műsorunkban eredményekről, lehetőségekről beszélgetünk. Vendégem lesz: Dr. Pajkos Gábor, elnök, Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, Dr.Peták István, tudományos igazgató, Oncopass Medicine, B.Papp László, rakgyogyitas.hu főszerk., Gyógyulj velünk Egyesület szóvivője

„Régóta gondolkodom azon, hogy mi az a szimbólum, ami számomra leginkább a zanatiságot megjeleníti. Sok töprengés után, úgy gondolom, a zanati gólya a tökéletes választás. A gólya, amelynek a fészke ott áll a templom mellett, ahová ő tavaszról tavaszra hűségesen visszatér, mint ahogy mi is újra meg újra visszatérünk emlékeinkhez, gyökereinkhez. Hiszem, hogy amíg van gólyánk, Zanat falu marad!” Ezt a gondolatot dr. Pál Ferenc történész főlevéltáros fogalmazta meg a Zanat című könyve előszavában. A szerző születése óta a szombathelyi városrészen él, családja generációk óta Zanathoz kötődik. Ezért is tekintette szívügyének, hogy a fellelhető források és visszaemlékezések alapján a lehető legnagyobb részletességgel tárja fel az őskor óta lakott település történetét.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A magyar kortárs képzőművészet egyik legkülönlegesebb alkotója Kazanlár Ámin Emil. Kurd- török édeasapa és magyar édesanya gyermekeként született és nőtt fel Iránban, lett az ottani Állami Bábszínház megalapítója, huszonéves fiatalemberként érkezett Magyarországra a '60-as években és alkotott tovább a keleti és európia hagyományok szellemében. A Műcsarnokban látható alkotásairól beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Garami Grétával.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária.

(Folytatjuk a 2021. május 27-én megkezdett beszélgetést.) A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Négy héttel ezelőtt a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgettünk. - Mai műsorunkban dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját arról kérdeztük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Debreceni hírek: - Új helyre került a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikája. - A DKV is csatlakozik a Múzeumok Éjszakája programsorozathoz. Kiskőrös és térsége hírek: - Felavatták a Vén Ferenc emléktáblát Kalocsán. - Eredményesen zárult a VI. Motoros vezetéstechnikai és családi nap.

Nemrég zajlottak az érettségik, ezért aktuálissá vált a továbbtanulás és egyetemválasztás a diákoknál. Május végén az ELTE rendezett egy nemzetközi online konferenciát, ahol az egyetemek rangsoráról, köztük a magyar egyetemekről váltottak gondolatokat a résztvevők. Fábri György egyetemi docenssel, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk.

Juhász Előd a zenei ismeretterjesztés közismert alakja, akinek műsorain, könyvein, interjúkötetein és előadásain nemzedékek nőttek fel. A Szépművészeti Múzeumban május 30-án tartott kettős könyvbemutatója kapcsán a Zeneközelben 7 - beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel, és az Emlékek zeneközelben című könyveiről, zenei műsorairól Sallai Évával beszélgetett. Zenei szerkesztő: Varga Ramona. (fotók: www.napkiado.hu, www.katolikusradio.hu)

Minden daganat genetikai eredetű. 10%-ban örökletes, 90%-ban életünk során szerezett génhiba. Sokat tehetünk saját egészségünk megőrzése érdekében, de tudjuk-e hogy, hogyan? Milyen erőfeszítések segítik a gyógyulást? Mai műsorunkban eredményekről, lehetőségekről beszélgetünk. Vendégem lesz: Dr. Pajkos Gábor, elnök, Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, Dr.Peták István, tudományos igazgató, Oncopass Medicine, B.Papp László, rakgyogyitas.hu főszerk., Gyógyulj velünk Egyesület szóvivője

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Mai mindennapjainkban is szükségünk lenne azoknak a hősöknek a találékonyságára, akik az első világháború idején Bukovinában felvették a harcot a túlerő ellen - és sikerrel jártak. Ferenc József még a trónon ült, a Monarchia még erős volt, és a katonai középvezetők is nagyszerűen ötletesek... A képen: Molnár Ferenc

Török Máté, a Misztrál Együttes egyik alapítója beszél Regejáró Fesztiváljukról, amelyet idén nyáron 20. alkalommal rendeznek meg Nagymaroson.

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: generációk apái, és azt vizsgáljuk, hogy idővel, korosztályonként változott-e az apa-szerep, és ha igen, hogyan? A stúdióban a Magyar Katolikus Rádió munkatársai: - a Baby Boomerek, avagy a Ratkó-gyerekek képviseletében rádiónk főszerkesztője, Szikora József, - az X-generáció nevében Jámbor Balázs, az MKR adásellenőre. - az Y-generáció tagjaként pedig a szerkesztő, Egri Bálint teszi fel kérdéseit.

Nemrég zajlottak az érettségik, ezért aktuálissá vált a továbbtanulás és egyetemválasztás a diákoknál. Május végén az ELTE rendezett egy nemzetközi online konferenciát, ahol az egyetemek rangsoráról, köztük a magyar egyetemekről váltottak gondolatokat a résztvevők. Fábri György egyetemi docenssel, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk.

Juhász Előd a zenei ismeretterjesztés közismert alakja, akinek műsorain, könyvein, interjúkötetein és előadásain nemzedékek nőttek fel. A Szépművészeti Múzeumban május 30-án tartott kettős könyvbemutatója kapcsán a Zeneközelben 7 - beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel, és az Emlékek zeneközelben című könyveiről, zenei műsorairól Sallai Évával beszélgetett. Zenei szerkesztő: Varga Ramona. (fotók: www.napkiado.hu, www.katolikusradio.hu)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária.

Ma este a XVIII. század bámulatosan gazdag billentyűs zeneirodalmának egyik legizgalmasabb komponistájától, Jean-Philippe Rameuatól hallunk hat lenyűgöző szerzeményt Blandine Rannou korhű csembalófölvételeiről. Noha a korszakot az Ész, a Ráció századaként tartja számon a kultúrtörténet, ezek az 1724 és 1728 között megjelent billentyűsdarabok arról győznek meg, hogy a kompozíciós rafinériáinak teljében lévő késő barokk muzsika bizony nem csupán a szövevényes szerkesztés mesterségének, de a lenyűgöző és ámulatba ejtő érzelmi hatásoknak is birtokában volt. Mintha csak a kor nagy műgonddal megalkotott kertlabirintusaiban járnánk: meglehet, épp a Felvilágosodás gondolkodóinak téziseiről gondolkodunk, ám a grottákból előbukkanó faunfejek, a szökőkutak igéző szoboralakjai és az árkádiai tájakat idéző élőképek megejtik a szívünket, és rabul ejtik a képzeletünket.