Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Szöőr Anna a Hímezz magyarra program megálmodója mesél a programról, annak legfontosabb célkitűzéseiről, valamint a jövőbeli fejlődésükről is. A beszélgetésben még szóba kerülnek a különleges motívumok, minták, illetve a hagyományőrzés fontossága.

Vendégünk Mészáros József matematikus, szociológus.

Vendégünk Csorba László történész.

100 éve született és 20 esztendeje hunyt el Mészöly Miklós, Kossuth-díjas prózaíró. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben nem publikálhatott, akkor a Bábszínház dramaturgja volt, a gyermekirodalom adott neki kenyérkeresetet. Később - a három T kultúrpolitikai rendszerében - a TŰRT kategóriába került, ezután olvasói örömére mind többet és egyre jobbakat írt. Ez idő tájt születtek fontos regényei: a Saulus és Az atléta halála. Briliáns szellem, méltóságát és felelősségét őrző, mértékadó személyiség és elbűvölő ember, nagyon szép férfi volt. A fiatalabb prózaíró-generáció: a Péterek nemzedéke részben az ő "köpönyegéből" bújt ki, később eltávolodott tőle. A hozzá igazán hűségesek ma is a szakmai tisztesség tántoríthatatlan képviselőjének és megbízható tájékozódási pontnak tartják.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve Égből Alászálló Kenyér mottóval konferenciát szerveztek az Oltáriszentség tiszteletéről az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója Vajk Ádám és munkatársai Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az előadók körbejárták egyrészt történetileg, másrészt a kultúra minden területén - főként a zene, az irodalom, a népi vallásosság terén - milyen gazdag hagyománnyal veszi körül a vallásgyakorlat az Oltáriszentséget. A konferencián Spányi Antal megyéspüspök köszöntötte a résztvevőiket, Dr. Barna Gábor néprajzkutató, a Szent István Tudományos Akadémia - Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa elnökölt, és előadást tartott, többek között Dr. Varga Lajos püspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója Dr. Pétery József váci püspök Eucharisztia tiszteletéről.

Hámori Ildikó kapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat az Első Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben. A színésznővel készült interjút hallhatják először az Akvarellben. Ezután gyorsan az ország másik fertályára ugrunk, június végén volt ugyanis a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja, amelyről ajánlónk második felében hallhatnak összeállítást. Ebben megszólal Balogh Tibor művészeti tanácsadó, a fesztivál versenyprogramjának válogatója, Botond Nagy, kolozsvári Állami Magyar Színház Nórájának rendezője, aki a legjobb rendezésért járó díjat kapta, és a szintén kitüntetett fiatal költő-dramaturg, Kali Ágnes is.

Július 1-től számos egyszer használatos műanyag eszköz: keverőpálca, tényár, szívószál és csomagolás, polisztirol doboz és pohár kikerül a forgalomból. Miért szükséges a korlátozás? Mert lassan ellep bennünk a műanyag. A saját háztartásomban is azt vettem észre, hogy a legtöbb keletkező hulladék ebből van, bármennyire is igyekszem erre figyelni. A most életbelépő szabályozás hatására ugyan nem tűnnek el az életünkből a műanyagok, de egy fontos lépés az ilyen típusú hulladék csökkentésében. A korlátozás az ételkiszállító cégeket és a vendéglátást is nagyban érinti: az akár menüben előre megrendelt vagy naponta kért ételeket műanyag tartókban kapja meg a vendég. Ezek a dobozkák pedig csak jó esetben kerülnek a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Az egyszer használatos műanyagok szabályozásáról, annak várható hatásáról a RAKUN Dobozközösség és a Klímainnovációs Közösség szervezett beszélgetést a budapesti Szabad Bisztróba. A Házunk táján felvételei itt készültek. A képeket Járosi Róbert készítette.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Sörtörténeti sétára hívom önöket a régi Pest utcáin– persze csak képzeletben s remélem egy hűvös szobában hallgatják majd röpke 300 év eseményeit 30 percben. Hídvégi Violettával Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával serfőző épületek tervrajzait és a Vasárnapi Újság korabeli cikkeit lapozgatva elevenítjük fel a serfőzés és a sörgyártás múltját, közben arra a kérdésre is próbálunk választ kapni, hogy vajon hogyan lett a serből sör?

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

100 éve született és 20 esztendeje hunyt el Mészöly Miklós, Kossuth-díjas prózaíró. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben nem publikálhatott, akkor a Bábszínház dramaturgja volt, a gyermekirodalom adott neki kenyérkeresetet. Később - a három T kultúrpolitikai rendszerében - a TŰRT kategóriába került, ezután olvasói örömére mind többet és egyre jobbakat írt. Ez idő tájt születtek fontos regényei: a Saulus és Az atléta halála. Briliáns szellem, méltóságát és felelősségét őrző, mértékadó személyiség és elbűvölő ember, nagyon szép férfi volt. A fiatalabb prózaíró-generáció: a Péterek nemzedéke részben az ő "köpönyegéből" bújt ki, később eltávolodott tőle. A hozzá igazán hűségesek ma is a szakmai tisztesség tántoríthatatlan képviselőjének és megbízható tájékozódási pontnak tartják.

Kiskőrös és térsége hírek: - Júliusban kezdetét veszi a Tér-Zene programsorozat Kalocsán. - Elektronikai hulladékgyűjtésre buzdít a Kalocsai Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola. Debreceni hírek: - Eucharisztikus csodákat bemutató kiállítás nyílt Egyeken. - Debrecen is csatlakozott az Írórezidencia programhoz.

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A XX. Csipkekiállítás és Találkozó ünnepélyes megnyitóját június 25-én tartották a kiskunhalasi Csipkeházban. A rendezvény kiemelkedő eseménye volt Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas és Józsa Judit magyar viseletért díjas divattervező halasi csipkével díszített, saját tervezésű ruhakollekciójának bemutatója. Az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos csipkefesztiválon magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be alkotásaikkal. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része, 2014 óta Hungaricum. Vendégünk Hrivnák Tünde divattervező ruháiban a magyar hagyományokat, a népművészet elemeit jeleníti meg, mert mint mondja: "Szívügyem a kézműves manufaktúra értékeinek őrzése és egyben átadása a jövő nemzedéknek. Vidéki városban nőttem fel Tótkomlóson, ahol nagy becsben tartják a hagyományokat, innen ered a népi motívumok iránti szeretetem. Saját tervezésű ruháimmal a magyar hagyományok fontosságát kívánom megjeleníteni úgy, hogy azok megfelelően tükrözzék a ma diktált trendeket. A népi minták értéket képviselnek, melyek tökéletesen illeszthetők a modern és elegáns stílus jegyeihez." A tervezőnővel Sallai Éva beszélget, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www.byme.hu, Hrivnák Tünde és halasi csipkével díszített alkotásai)

Július 1-től számos egyszer használatos műanyag eszköz: keverőpálca, tényár, szívószál és csomagolás, polisztirol doboz és pohár kikerül a forgalomból. Miért szükséges a korlátozás? Mert lassan ellep bennünk a műanyag. A saját háztartásomban is azt vettem észre, hogy a legtöbb keletkező hulladék ebből van, bármennyire is igyekszem erre figyelni. A most életbelépő szabályozás hatására ugyan nem tűnnek el az életünkből a műanyagok, de egy fontos lépés az ilyen típusú hulladék csökkentésében. A korlátozás az ételkiszállító cégeket és a vendéglátást is nagyban érinti: az akár menüben előre megrendelt vagy naponta kért ételeket műanyag tartókban kapja meg a vendég. Ezek a dobozkák pedig csak jó esetben kerülnek a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Az egyszer használatos műanyagok szabályozásáról, annak várható hatásáról a RAKUN Dobozközösség és a Klímainnovációs Közösség szervezett beszélgetést a budapesti Szabad Bisztróba. A Házunk táján felvételei itt készültek. A képeket Járosi Róbert készítette.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Hámori Ildikó kapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat az Első Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben. A színésznővel készült interjút hallhatják először az Akvarellben. Ezután gyorsan az ország másik fertályára ugrunk, június végén volt ugyanis a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja, amelyről ajánlónk második felében hallhatnak összeállítást. Ebben megszólal Balogh Tibor művészeti tanácsadó, a fesztivál versenyprogramjának válogatója, Botond Nagy, kolozsvári Állami Magyar Színház Nórájának rendezője, aki a legjobb rendezésért járó díjat kapta, és a szintén kitüntetett fiatal költő-dramaturg, Kali Ágnes is.

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A XX. Csipkekiállítás és Találkozó ünnepélyes megnyitóját június 25-én tartották a kiskunhalasi Csipkeházban. A rendezvény kiemelkedő eseménye volt Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas és Józsa Judit magyar viseletért díjas divattervező halasi csipkével díszített, saját tervezésű ruhakollekciójának bemutatója. Az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos csipkefesztiválon magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be alkotásaikkal. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része, 2014 óta Hungaricum. Vendégünk Hrivnák Tünde divattervező ruháiban a magyar hagyományokat, a népművészet elemeit jeleníti meg, mert mint mondja: "Szívügyem a kézműves manufaktúra értékeinek őrzése és egyben átadása a jövő nemzedéknek. Vidéki városban nőttem fel Tótkomlóson, ahol nagy becsben tartják a hagyományokat, innen ered a népi motívumok iránti szeretetem. Saját tervezésű ruháimmal a magyar hagyományok fontosságát kívánom megjeleníteni úgy, hogy azok megfelelően tükrözzék a ma diktált trendeket. A népi minták értéket képviselnek, melyek tökéletesen illeszthetők a modern és elegáns stílus jegyeihez." A tervezőnővel Sallai Éva beszélget, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www.byme.hu, Hrivnák Tünde és halasi csipkével díszített alkotásai)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Mint ismeretes, Chopin legnagyobb sikereit a párizsi szalonok körülrajongott művésze gyanánt aratta. Franciaország tehát méltán tekint a nagy lengyel romantikusra afféle fogadott fiaként. Nem meglepő hát, hogy a francia zongoraművészek rendre hozzáadják a magukét Chopin kultuszához. Közülük napjaink egyik legismertebb francia zongoristája, Jean-Yves Thibaudet 2010-ben jelentette meg a maga Chopin-albumát. Ma erről halljuk az első, g-moll Balladát, a két etűdciklus és a Prelűdök szerzeményeit, továbbá a 20., c-moll Noktürnt.