Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Sörtörténeti sétára hívom önöket a régi Pest utcáin– persze csak képzeletben s remélem egy hűvös szobában hallgatják majd röpke 300 év eseményeit 30 percben. Hídvégi Violettával Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával serfőző épületek tervrajzait és a Vasárnapi Újság korabeli cikkeit lapozgatva elevenítjük fel a serfőzés és a sörgyártás múltját, közben arra a kérdésre is próbálunk választ kapni, hogy vajon hogyan lett a serből sör?

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A XX. Csipkekiállítás és Találkozó ünnepélyes megnyitóját június 25-én tartották a kiskunhalasi Csipkeházban. A rendezvény kiemelkedő eseménye volt Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas és Józsa Judit magyar viseletért díjas divattervező halasi csipkével díszített, saját tervezésű ruhakollekciójának bemutatója. Az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos csipkefesztiválon magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be alkotásaikkal. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része, 2014 óta Hungaricum. Vendégünk Hrivnák Tünde divattervező ruháiban a magyar hagyományokat, a népművészet elemeit jeleníti meg, mert mint mondja: "Szívügyem a kézműves manufaktúra értékeinek őrzése és egyben átadása a jövő nemzedéknek. Vidéki városban nőttem fel Tótkomlóson, ahol nagy becsben tartják a hagyományokat, innen ered a népi motívumok iránti szeretetem. Saját tervezésű ruháimmal a magyar hagyományok fontosságát kívánom megjeleníteni úgy, hogy azok megfelelően tükrözzék a ma diktált trendeket. A népi minták értéket képviselnek, melyek tökéletesen illeszthetők a modern és elegáns stílus jegyeihez." A tervezőnővel Sallai Éva beszélget, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www.byme.hu, Hrivnák Tünde és halasi csipkével díszített alkotásai)

Fogadalmi tárgyak kerültek ismét Sarlós Boldogasszony ünnepén a Vértessomlói kegytemplomba. Hét házaspár helyezte el a templom falán álló ovális tárlóba azokat az ezüstözött hálaszíveket, amelyekre a szülők köszönetük jeléül, gyermekük nevét és születési évét vésették. A Kisded Jézust tápláló Szűzanya kegyképét őrző vértessomlói templom hagyományos búcsújára 2011 óta hívja a a várandós édesanyákat, a gyermekre váró házaspárokat Spányi Antal megyés püspök, hogy együtt imádkozzanak gyermekáldásért. Az elmúlt 10 évben több pozitív visszajelzés is érkezett, idén 40-re emelkedett a kihelyezett hálaszívek száma, amely jól szemlélteti a kegyhely kegyelmi erejének hatását.

Nagyszabású textilművészeti tárlat látható augusztus végéig a Szombathelyi Képtárban. A zsűri a pályázó művészek 219 alkotását válogatta be a 7. textiltriennálé kiállítására. A seregszemle a Múzeumok éjszakáján is rengeteg érdeklődőt vonzott. A program részeként meghallgathattak egy beszélgetést, amely a textilművészet jelenéről és távlatairól szólt. Cebula Anna művészettörténész és Szirmay Zsanett textilművész osztotta meg gondolatait a hallgatósággal

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Kiskőrös és térsége hírek: - Országos év önkéntese díjjal jutalmazták a kalocsai segítőt, Domokos Juliannát. - Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek Kalocsára látogatott. Debreceni hírek: - Idén új helyszínről, Tiszaújvárosból indul a 22+ gyalogos zarándoklat Máriapócs felé. - Éjszakai távcsöves csillagnézést szerveznek Debrecenben.

A Színészbejáróban 2018-ban indult el fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészeket bemutató sorozatunk, melynek első hat adásából adunk válogatást a mai alkalommal, és megpróbálunk összefüggéseket keresni az egyes pályautak között. Találunk-e közös pontokat bennük? Kirajzolódhat-e valamilyen tendencia? Székely Rozi, Tarr Judit, Barsi Márton, Farkas Dénes, Szatory Dávid és Varga Balázs portréiból hallhatnak részleteket. Közülük hárman Budapesten, a Színművészeti Egyetemen, hárman Kaposváron végeztek - 2003 szeptembere óta ugyanis ezen a két helyen lehet felsőfokú szinten színészetet tanulni. Öten jelenleg a független szcénában, szabadúszóként dolgoznak, csak egyiküknek van fix társulati tagsága. A szabadúszók közül viszont négyen is voltak már társulati tagok fővárosi vagy vidéki kőszínházakban, egyikőjük csak az előtt, hogy megszerezte volna a diplomáját. A pályaívek palettája színes, elsőként rajtuk keresztül próbáljuk bemutatni, hogy milyen az elmúlt 10 évben diplomázott színészgeneráció!

Fogadalmi tárgyak kerültek ismét Sarlós Boldogasszony ünnepén a Vértessomlói kegytemplomba. Hét házaspár helyezte el a templom falán álló ovális tárlóba azokat az ezüstözött hálaszíveket, amelyekre a szülők köszönetük jeléül, gyermekük nevét és születési évét vésették. A Kisded Jézust tápláló Szűzanya kegyképét őrző vértessomlói templom hagyományos búcsújára 2011 óta hívja a a várandós édesanyákat, a gyermekre váró házaspárokat Spányi Antal megyés püspök, hogy együtt imádkozzanak gyermekáldásért. Az elmúlt 10 évben több pozitív visszajelzés is érkezett, idén 40-re emelkedett a kihelyezett hálaszívek száma, amely jól szemlélteti a kegyhely kegyelmi erejének hatását.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

„Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött, hatalmas »Nem, nem, soha!«” Így fogalmazott gróf Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatás- és művelődéspolitikusa 1930. október 25-i szegedi Dóm teret avató beszédében. Klebelsberg Kuno elhivatottságával, kitartásával, hatalmas munkabírásával a területének kétharmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település, közlekedés- és iparhálózattal magába roskadt és magára maradt Magyarország számára megtalálta a kiutat a nemzeti katasztrófából: Trianon után, az elszigeteltség oldására a kultúra hatékony eszköznek bizonyulhatott. 90 évvel ezelőtt, 1931 júliusában a Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutató előadása Voinovich Géza Magyar passiója volt Hevesi Sándor rendezésében, Jézus szerepében Lehotay Árpáddal. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal új színházi műfaj született: a látványszínház. Az 1936-ra népszerűvé vált fesztiválra hétezer fős nézőteret építettek, és Madách Az ember tragédiája mellett Herczeg Ferenc Bizáncát és Palló Imre főszereplésével Kacsóh Pongrác János vitézét is bemutatták. 1937-ben a Fekete Mária című költői játékot tűzték műsorra, amely a szegedi alsóvárosi templom kegyhelyéhez kötődött. A szegedi Dóm téri építkezések és a Szegedi Szabadtéri Játékok eszmei mondanivalója, célkitűzése a trianoni trauma után a nemzeti emlékezet ébrentartása, az ifjúság- és nemzetnevelés, a nemzeti sorsközösség vállalásának elmélyítése volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozata alkalmas volt az anyaország és az elszakított magyarság közötti kapcsolat megteremtésére és a magyar történelem és kultúra újragondolására, idegenforgalmi attrakcióvá is vált. A magyarországi és az elszakított magyarság számára szellemi, lelki, gazdasági muníciót adott. A szegedi Dóm tér építkezéseinek eszmei mondanivalójáról, gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter trianoni magyarságot sorsközösséggé formáló kulturális programjáról, a 90 éve született Szegedi Szabadtéri Játékokról Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A Színészbejáróban 2018-ban indult el fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészeket bemutató sorozatunk, melynek első hat adásából adunk válogatást a mai alkalommal, és megpróbálunk összefüggéseket keresni az egyes pályautak között. Találunk-e közös pontokat bennük? Kirajzolódhat-e valamilyen tendencia? Székely Rozi, Tarr Judit, Barsi Márton, Farkas Dénes, Szatory Dávid és Varga Balázs portréiból hallhatnak részleteket. Közülük hárman Budapesten, a Színművészeti Egyetemen, hárman Kaposváron végeztek - 2003 szeptembere óta ugyanis ezen a két helyen lehet felsőfokú szinten színészetet tanulni. Öten jelenleg a független szcénában, szabadúszóként dolgoznak, csak egyiküknek van fix társulati tagsága. A szabadúszók közül viszont négyen is voltak már társulati tagok fővárosi vagy vidéki kőszínházakban, egyikőjük csak az előtt, hogy megszerezte volna a diplomáját. A pályaívek palettája színes, elsőként rajtuk keresztül próbáljuk bemutatni, hogy milyen az elmúlt 10 évben diplomázott színészgeneráció!

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A Zenei Kincsestárban a világhírű muzsikusokat útjukra bocsátó zenepedagógus-komponista, az 1885 és 1960 között élt Weiner Leó kompozícióiból válogatunk. Weiner zenei elveit olyan, a pesti Zeneakadémián végzett világnagyságok tették nemzetközi etalonná, mint Rév Lívia, Anda Géza, Frankl Péter, Pauk György, Sebők György, Solti György, Starker János vagy Végh Sándor. Ma is két világhírű Weiner-növendék muzsikál. Elsőként Varga Tibor vezényli a Budapesti Kamaraszimfonikusok élén az 1938-ban keletkezett, vonószenekarra írott Pastorale, Fantázia és Fúgát. A kompozíció különlegessége, hogy a pentatóniát és a magyar népdalt ötvözi a barokk szvit formai elveivel. A következő Weiner-tanítvány, Doráti Antal mestere Magyar néptáncaiból vezényli a második darabot az emigráns magyar muzsikusokból szervezett Philharmonia Hungarica zenekar élén.