Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Színészbejáróban 2018-ban indult el fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészeket bemutató sorozatunk, melynek első hat adásából adunk válogatást a mai alkalommal, és megpróbálunk összefüggéseket keresni az egyes pályautak között. Találunk-e közös pontokat bennük? Kirajzolódhat-e valamilyen tendencia? Székely Rozi, Tarr Judit, Barsi Márton, Farkas Dénes, Szatory Dávid és Varga Balázs portréiból hallhatnak részleteket. Közülük hárman Budapesten, a Színművészeti Egyetemen, hárman Kaposváron végeztek - 2003 szeptembere óta ugyanis ezen a két helyen lehet felsőfokú szinten színészetet tanulni. Öten jelenleg a független szcénában, szabadúszóként dolgoznak, csak egyiküknek van fix társulati tagsága. A szabadúszók közül viszont négyen is voltak már társulati tagok fővárosi vagy vidéki kőszínházakban, egyikőjük csak az előtt, hogy megszerezte volna a diplomáját. A pályaívek palettája színes, elsőként rajtuk keresztül próbáljuk bemutatni, hogy milyen az elmúlt 10 évben diplomázott színészgeneráció!

„Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött, hatalmas »Nem, nem, soha!«” Így fogalmazott gróf Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatás- és művelődéspolitikusa 1930. október 25-i szegedi Dóm teret avató beszédében. Klebelsberg Kuno elhivatottságával, kitartásával, hatalmas munkabírásával a területének kétharmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település, közlekedés- és iparhálózattal magába roskadt és magára maradt Magyarország számára megtalálta a kiutat a nemzeti katasztrófából: Trianon után, az elszigeteltség oldására a kultúra hatékony eszköznek bizonyulhatott. 90 évvel ezelőtt, 1931 júliusában a Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutató előadása Voinovich Géza Magyar passiója volt Hevesi Sándor rendezésében, Jézus szerepében Lehotay Árpáddal. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal új színházi műfaj született: a látványszínház. Az 1936-ra népszerűvé vált fesztiválra hétezer fős nézőteret építettek, és Madách Az ember tragédiája mellett Herczeg Ferenc Bizáncát és Palló Imre főszereplésével Kacsóh Pongrác János vitézét is bemutatták. 1937-ben a Fekete Mária című költői játékot tűzték műsorra, amely a szegedi alsóvárosi templom kegyhelyéhez kötődött. A szegedi Dóm téri építkezések és a Szegedi Szabadtéri Játékok eszmei mondanivalója, célkitűzése a trianoni trauma után a nemzeti emlékezet ébrentartása, az ifjúság- és nemzetnevelés, a nemzeti sorsközösség vállalásának elmélyítése volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozata alkalmas volt az anyaország és az elszakított magyarság közötti kapcsolat megteremtésére és a magyar történelem és kultúra újragondolására, idegenforgalmi attrakcióvá is vált. A magyarországi és az elszakított magyarság számára szellemi, lelki, gazdasági muníciót adott. A szegedi Dóm tér építkezéseinek eszmei mondanivalójáról, gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter trianoni magyarságot sorsközösséggé formáló kulturális programjáról, a 90 éve született Szegedi Szabadtéri Játékokról Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A blues egy zenei forma, de műfaj és életérzés is egyben. Sok-sok alműfaja létezik, és sok-sok rajongója. Beszélgetőpartnereim a zenetörténet, a zenészutánpótlás és az aktualitások vonatkozásában fejtik ki nézeteiket. Kérdéseimre Nemes Nagy Péter, Jávorszky Béla Szilárd és Horváth Misi válaszol.

A kiegyezést követően megalakult első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. Horvát BoldisSzombathelyen született 1822. január 1–jén. Életútját, pályaívét dr. Katona Attila történész vázolja.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A kovácsszakma elkötelezett mesterének fémillatú műhelyében jártunk, ahol megtudtuk a fémművelés bonyolult apróságait, és azt is, hogy min segít az anyagismeret.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

„Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött, hatalmas »Nem, nem, soha!«” Így fogalmazott gróf Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatás- és művelődéspolitikusa 1930. október 25-i szegedi Dóm teret avató beszédében. Klebelsberg Kuno elhivatottságával, kitartásával, hatalmas munkabírásával a területének kétharmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település, közlekedés- és iparhálózattal magába roskadt és magára maradt Magyarország számára megtalálta a kiutat a nemzeti katasztrófából: Trianon után, az elszigeteltség oldására a kultúra hatékony eszköznek bizonyulhatott. 90 évvel ezelőtt, 1931 júliusában a Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutató előadása Voinovich Géza Magyar passiója volt Hevesi Sándor rendezésében, Jézus szerepében Lehotay Árpáddal. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal új színházi műfaj született: a látványszínház. Az 1936-ra népszerűvé vált fesztiválra hétezer fős nézőteret építettek, és Madách Az ember tragédiája mellett Herczeg Ferenc Bizáncát és Palló Imre főszereplésével Kacsóh Pongrác János vitézét is bemutatták. 1937-ben a Fekete Mária című költői játékot tűzték műsorra, amely a szegedi alsóvárosi templom kegyhelyéhez kötődött. A szegedi Dóm téri építkezések és a Szegedi Szabadtéri Játékok eszmei mondanivalója, célkitűzése a trianoni trauma után a nemzeti emlékezet ébrentartása, az ifjúság- és nemzetnevelés, a nemzeti sorsközösség vállalásának elmélyítése volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozata alkalmas volt az anyaország és az elszakított magyarság közötti kapcsolat megteremtésére és a magyar történelem és kultúra újragondolására, idegenforgalmi attrakcióvá is vált. A magyarországi és az elszakított magyarság számára szellemi, lelki, gazdasági muníciót adott. A szegedi Dóm tér építkezéseinek eszmei mondanivalójáról, gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter trianoni magyarságot sorsközösséggé formáló kulturális programjáról, a 90 éve született Szegedi Szabadtéri Játékokról Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

Debreceni hírek: - Újabb háziorvosi rendelő újult meg Debrecenben. - Pótmunkák kellenek a Sóház megújításához. Kiskőrös és térsége hírek: - Megkezdődtek a nyári vízmosatási munkák Kalocsa térségében. - Kalóz darts versenyt szervez a Pirates Family MC, megszületett a Pirates Weekend forgatókönyve.

Rostás Péter művészettörténésszel sétálunk térben és időben.

A nemzetközi kapcsolatrendszerek milyen hatással vannak a gazdaságra, és az együttműködésekre. Erről beszélgetünk Simai Mihály akadémikussal, a Corvinus Egyetem tanárával.

Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával, sokirányú tevékenységükről, a hagyományőrzésről, a tudásátadásról, a hátrányos helyzetű fiatalok segítéséről, a munkahelyek teremtéséről, az Otthonról haza - kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében hármas intézményi együttműködésben (Hagyományok Háza, Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és a NESZ) megvalósult projekt legfontosabb eredményeiről, valamint a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat idei terveiről beszélget Sallai Éva, zenei szerkesztő: Varga Ramona. (fotó: www.nesz.hu, Igyártó Gabriella)

A blues egy zenei forma, de műfaj és életérzés is egyben. Sok-sok alműfaja létezik, és sok-sok rajongója. Beszélgetőpartnereim a zenetörténet, a zenészutánpótlás és az aktualitások vonatkozásában fejtik ki nézeteiket. Kérdéseimre Nemes Nagy Péter, Jávorszky Béla Szilárd és Horváth Misi válaszol.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Antikváriumban bukkantam Molnár Gál Péter színikritikus néhány könyvére. Életútja abból a szempontból is tanulságos, hogy miként fért össze az aczéli korszak "három T-s" cenzúrájával, hogyan élte át, hogy besúgónak is beszervezték, milyennek látta a Kárdár-érában is létezett homoszexuális világot , még mielőtt a mai követők alkalmasint piedesztálra emelnék...

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk nyara Nem hallottam még olyan emberről, aki ne várná minden évben a nyarat. Valaki a szabadság miatt, más a nyaralás miatt, megint más a meleg miatt, de egy biztos: Mindenki tud legalább egy okot mondani, hogy miért szeretné, ha nyár lenne. A mai alkalommal három generáció képviselőjével beszélgetek a legmelegebb évszakról. Kiderül többek között, hogy melyik korosztály miben látja a nyár legnagyobb szépségét, miben térnek el a szokásaik, és ezek hogyan változtak az évek során. Beszélgetőtársaim: - Tóth Istvánné, a Baby Boomerek nevében, - Heltay Mónika, az X-Generáció nevében, és - Berkes Axel, a Z-Generáció képviseletében.

A nemzetközi kapcsolatrendszerek milyen hatással vannak a gazdaságra, és az együttműködésekre. Erről beszélgetünk Simai Mihály akadémikussal, a Corvinus Egyetem tanárával.

Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával, sokirányú tevékenységükről, a hagyományőrzésről, a tudásátadásról, a hátrányos helyzetű fiatalok segítéséről, a munkahelyek teremtéséről, az Otthonról haza - kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében hármas intézményi együttműködésben (Hagyományok Háza, Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és a NESZ) megvalósult projekt legfontosabb eredményeiről, valamint a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat idei terveiről beszélget Sallai Éva, zenei szerkesztő: Varga Ramona. (fotó: www.nesz.hu, Igyártó Gabriella)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Keljünk útra a zene segítségével, és töltsünk egy fényűző félórát Versailles pompás kertjeiben. A mesterséges vízesések, a rafináltan nyírott kerti útvesztők, a légyottra csábító kerti pavilonok, a mitológiai szobrokkal ékeskedő szökőkutak mellől nem hiányozhat a pazar muzsika sem, amely a francia barokk szellemiségéhez méltón kifinomult és teátrális. Aligha véletlen, hogy francia földön alig is különülnek el a műfajok: az operák, balettek és szvitek éppúgy átvesznek egymás hatásaiból, ahogyan – valljuk be – ekkoriban a valóság és az álarcosbál sem igen választható szét egymástól. Először Rameau allegorikus balettjeiből, a Zaisból és a Zoroasterből hallunk részleteket Eugénie Warnier, Arnaud Richard és Frédérick Haas régizenei együttese, az Ausonia előadásában. Rameau műveit követően az 1707 és 1795 között élt Michel Corrette színpadi betétzenéi szólalnak meg a Café Zimmermann és a kölni Musica Antiqua együttesek fölvételeiről.