Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Gondolták volna hogy a két világháború közötti időben évente több mint egy templom felépült Budapesten? S hogy így 33 új plébánia is megalakult abban az időben? S hogy ki volt a kegyúr aki a legtöbb építését finanszírozta? Egy frissen megjelent gyönyörű képes albumot lapozgatva megannyi ma már közismert templom születésének nyomába eredünk mai műsorunkban. Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között c. könyve alapján akkor épült és mai is látható valamint egy-két megvalósulatlan templomról is hallhatunk különleges és érdekes történetet. A szerző Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa elsőként arról mesél, hogy miért ezt a kort és miért a katolikus templomok történetét kezdte el kutatni.

- A Mesebolt Bábszínház 25. születésnapjának méltó megünneplését a múlt évben meghiúsította a járvány, sőt a jubileumi év minden eddiginél nagyobb kihívások elé állította az intézményt. - Az Érezd Szombathelyt rendezvénysorozatot második alkalommal szervezi meg a város. Egészen szeptember végéig kínálnak kulturális élményeket, családi programokat.

A Politikai ideológiákról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Az Élő népművészet - XVII. Országos Népművészeti Kiállítás - amely a Kárpát-medencei kézművesek ötévente megrendezett legnagyobb seregszemléje - díjátadó ünnepségén, július 2-án zsúfolásig megtelt a Hagyományok Háza színházterme, hiszen a több mint másfél ezer népművészeti tárgyat bemutató kiállítás alkotói az online megnyitó után végre személyesen is találkozhattak egymással. A Budapesten, a Hagyományok Házában és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban augusztus 22-ig megtekinthető kiállításról és a díjazott alkotásokról Beszprémy Katalinnal, a kiállítás főkurátorával beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www. hagyomanyokhaza.hu)

A Kopjás-mozgalom Magyarországon 1944-45 fordulójától szervezett mozgalom, melynek feladata a szovjetek által elfoglalt területeken szabotázs és diverzáns feladatok végrehajtása volt. A háború végére 10 647 fő kapott a Kopjás-mozgalom központjaiban kiképzést. 1945 után a Kopjás-mozgalom törzse nyugatra, a veisensteini hadifogoly-gyűjtőtáborba került. Egyik alakulatuk részt vett az ausztriai német hadifoglyok őrzésében. A Kopjás-mozgalom "utóda" a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) hivatalosan 1949. január 1-én, az ausztriai Klagenfurtban alakult meg.

- Július 24-én rendezik meg a hagyományos Hétforrás pikniket a Kőszegi-hegységben. - A zalaegerszegi AquaCity kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt a pihenni, feltöltődni vágyóknak. Nemcsak a medencék és csúszdák várják a látogatókat, hanem színes hétvégi programok is. - Szent Márton életének fontos része a remetelét, már gyermekkorában foglalkoztatja a gondolat, hogy így éli le az életét. Miután édesanyját is a keresztény hitre vezette és megkeresztelte, elhagyta szülőföldjét, Savariát. A történetet innen folytatja Horváth József pápai prelátus.

Hernádfői Csaba igazgatóval Bognár Anna riportja.

Holnap indul a 30. Művészetek Völgye fesztivál, a főszervezővel beszélgetünk. "A Napló” című üvegművészeti kiállításon Birgit Köblitz pandémia idején készült munkái láthatók a Hefter Galériában. A művészt és a kiállítást megnyitó művészettörténészt, Pápai Emesét is mikrofon elé kértük. Képen: Birgit Köblitz munkái Hefter Brúnó, Birgit Köblitz, Pápai Emese (Fotók: Hefter Galéria -Facebook oldala)

Csákváron került megrendezésre az "Ébresztő" elnevezésű katolikus ifjúsági fesztivál. Egy olyan találkozó fiataloknak, amely lendületes, tele van vidámsággal, és emellett mély keresztény értékeket közvetít. Az Ébresztőn a lelki feltöltődésről, a játékokról, az előadásokról, a beszélgetésekről, a szentmisékről, számos pap, hittanár, szakember és fiatal gondoskodott. Az idei, VI. Ébresztő találkozó, azt járta körül, mit jelenthet a fiatalok mindennapi életében a jézusi mondás: Én vagyok az út, az igazság és az élet.

Nemrég jelent meg a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Gencsapátiról szóló tematikus száma. A szerzők ismertetik tanulmányaikat. Merklin Tímea a helyi tojáskarcoló népi iparművészről írt, Kóta Péter új adatokkal gazdagította Apáti középkori és kora-újkori történetét, Pál Ferenc a gencsi ispita históriáját dolgozta fel.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

A Kopjás-mozgalom Magyarországon 1944-45 fordulójától szervezett mozgalom, melynek feladata a szovjetek által elfoglalt területeken szabotázs és diverzáns feladatok végrehajtása volt. A háború végére 10 647 fő kapott a Kopjás-mozgalom központjaiban kiképzést. 1945 után a Kopjás-mozgalom törzse nyugatra, a veisensteini hadifogoly-gyűjtőtáborba került. Egyik alakulatuk részt vett az ausztriai német hadifoglyok őrzésében. A Kopjás-mozgalom "utóda" a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) hivatalosan 1949. január 1-én, az ausztriai Klagenfurtban alakult meg.

Debrecen hírei: - Vénkerti kutyák címmel nyílt kiállítás a debreceni Borsos-villában. - Orientale Express néven különvonat indul Debrecenből is a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Kiskőrös és térsége hírek: - Rongytépés hagyományőrző programra várták a foktőieket. - Negyedszer is lesz BeerBQ - Bajai Kisüzemi Sör- és Streetfood Fesztivál.

Szunyoghy András grafikusművész neve korábban elsősorban állatanatómiai könyvei után vált ismertté. Barcsay Jenő emberi testről készült, nemzetközi sikerű, a művészek számára nélkülözhetetlen könyve után hasonló szenzációt jelentett Szunyoghyé is. Később egy német kiadó más állatanatómiai tárgyú könyveit több mint húsz idegen nyelvű fordítással jelentette meg. Alkotóként fölismerte a sokoldalú grafikai tevékenykedés mesterségbeli ismeretterjesztésének szükségességét, amelyről könyvsorozatot indított, s amelyekből profik és amatőrök egyaránt gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. Ezeket ismert, azóta már elhunyt magyar alkotók maga által rajzolt portréival is illusztrálta. Szunyoghy szerény és szerethető művészkolléga és pedagógus.

Sokan csak az Ábel történetek alkotójaként ismerik, de Tamási Áron életműve sokkal izgalmasabb és sokrétűbb volt. A Székelyek Írójának egyedi varázsáról, életének fordulópontjairól is beszélgettünk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével. A beszélgetést négy hét múlva folytatjuk.

Csákváron került megrendezésre az "Ébresztő" elnevezésű katolikus ifjúsági fesztivál. Egy olyan találkozó fiataloknak, amely lendületes, tele van vidámsággal, és emellett mély keresztény értékeket közvetít. Az Ébresztőn a lelki feltöltődésről, a játékokról, az előadásokról, a beszélgetésekről, a szentmisékről, számos pap, hittanár, szakember és fiatal gondoskodott. Az idei, VI. Ébresztő találkozó, azt járta körül, mit jelenthet a fiatalok mindennapi életében a jézusi mondás: Én vagyok az út, az igazság és az élet.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Holnap indul a 30. Művészetek Völgye fesztivál, a főszervezővel beszélgetünk. "A Napló” című üvegművészeti kiállításon Birgit Köblitz pandémia idején készült munkái láthatók a Hefter Galériában. A művészt és a kiállítást megnyitó művészettörténészt, Pápai Emesét is mikrofon elé kértük. Képen: Birgit Köblitz munkái Hefter Brúnó, Birgit Köblitz, Pápai Emese (Fotók: Hefter Galéria -Facebook oldala)

Fiume, a magyar tengeri kijárat elveszítését megbocsáthatatlan történelmi veszteségnek tekintjük. Az Adria északkeleti csücskében, a Kvarner-öbölben fekvő Fiumét III. Frigyes 1464-ben megvásárolta és a Habsburg Örökös Tartományok közé sorolta. III. Károly 1719-ben szabad kikötővárossá nyilvánította. Mária Terézia 1779. április 23-án különálló területként, corpus separatumként a várost a Szent Korona országaihoz csatolta. Ezzel deklarálta, hogy Fiume kormányzása közvetlenül Magyarországot illeti meg. 20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as magyar–horvát kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét. A Magyar Királyság tengeri kijáratának kereskedelmi, gazdasági fellendülése az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után páratlan sikertörténet lett: Fiume fél évszázadra Magyarország iparának egyik fellegvára lett. A kiegyezés utáni magyar politika kereskedelmi létérdeknek és a magyarság megmaradása zálogának tekintette a kikötőváros Magyarországhoz tartozását. Az 1868-as magyar–horvát kiegyezés után 11 hajótársaság működött a városban. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát. 1894-től beszélhetünk a fiumei Magyar Királyi és Állami Tengerészeti Akadémiáról, a Nautikáról. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát első műsorunkban Fiuméről, a Magyar Királyság tengeri kijáratáról, Fiuméről, mint politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésről, és a gazdasági konkurenciaharc központjáról kérdeztük, és arról, hogy mit jelentett a kikötőváros a Magyar Királyság számára. Következő műsorunkban az olasz-fiumei identitásról, életérzésről, az olaszok regionális fiumei öntudatáról, nemzettudatáról és a magyar–olasz viszony megromlásáról beszélgetünk.

Szunyoghy András grafikusművész neve korábban elsősorban állatanatómiai könyvei után vált ismertté. Barcsay Jenő emberi testről készült, nemzetközi sikerű, a művészek számára nélkülözhetetlen könyve után hasonló szenzációt jelentett Szunyoghyé is. Később egy német kiadó más állatanatómiai tárgyú könyveit több mint húsz idegen nyelvű fordítással jelentette meg. Alkotóként fölismerte a sokoldalú grafikai tevékenykedés mesterségbeli ismeretterjesztésének szükségességét, amelyről könyvsorozatot indított, s amelyekből profik és amatőrök egyaránt gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. Ezeket ismert, azóta már elhunyt magyar alkotók maga által rajzolt portréival is illusztrálta. Szunyoghy szerény és szerethető művészkolléga és pedagógus.

Sokan csak az Ábel történetek alkotójaként ismerik, de Tamási Áron életműve sokkal izgalmasabb és sokrétűbb volt. A Székelyek Írójának egyedi varázsáról, életének fordulópontjairól is beszélgettünk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével. A beszélgetést négy hét múlva folytatjuk.

A Zenei Kincsestárban Dietrich Fischer-Dieskau és Gerald Moore 1951-ben rögzített fölvételéről kínálunk Önöknek hét dalt Franz Schubert Hattyúdal című ciklusából. A 14 dalt felölelő sorozat csakugyan a komponista hattyúdala: minden idők legnagyobb dalszerzője a megjelenés évében, 1728-ban távozott az élők sorából. A ma fölhangzó dalok szövege egy kivételével Heinétől való, ami önmagában is jelzi, hogy Schubert dalköltészete a vokális kamarazene legmélyebb tartalmait juttatja szóhoz. Az elhangzó dalok: Atlasz; Az arcmás; A halászleányka; A város; Tengerparton; A hasonmás; A galambposta.