Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

- Július 24-én rendezik meg a hagyományos Hétforrás pikniket a Kőszegi-hegységben. - A zalaegerszegi AquaCity kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt a pihenni, feltöltődni vágyóknak. Nemcsak a medencék és csúszdák várják a látogatókat, hanem színes hétvégi programok is. - Szent Márton életének fontos része a remetelét, már gyermekkorában foglalkoztatja a gondolat, hogy így éli le az életét. Miután édesanyját is a keresztény hitre vezette és megkeresztelte, elhagyta szülőföldjét, Savariát. A történetet innen folytatja Horváth József pápai prelátus.

Szunyoghy András grafikusművész neve korábban elsősorban állatanatómiai könyvei után vált ismertté. Barcsay Jenő emberi testről készült, nemzetközi sikerű, a művészek számára nélkülözhetetlen könyve után hasonló szenzációt jelentett Szunyoghyé is. Később egy német kiadó más állatanatómiai tárgyú könyveit több mint húsz idegen nyelvű fordítással jelentette meg. Alkotóként fölismerte a sokoldalú grafikai tevékenykedés mesterségbeli ismeretterjesztésének szükségességét, amelyről könyvsorozatot indított, s amelyekből profik és amatőrök egyaránt gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. Ezeket ismert, azóta már elhunyt magyar alkotók maga által rajzolt portréival is illusztrálta. Szunyoghy szerény és szerethető művészkolléga és pedagógus.

Sokan csak az Ábel történetek alkotójaként ismerik, de Tamási Áron életműve sokkal izgalmasabb és sokrétűbb volt. A Székelyek Írójának egyedi varázsáról, életének fordulópontjairól is beszélgettünk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével. A beszélgetést négy hét múlva folytatjuk.

Fiume, a magyar tengeri kijárat elveszítését megbocsáthatatlan történelmi veszteségnek tekintjük. Az Adria északkeleti csücskében, a Kvarner-öbölben fekvő Fiumét III. Frigyes 1464-ben megvásárolta és a Habsburg Örökös Tartományok közé sorolta. III. Károly 1719-ben szabad kikötővárossá nyilvánította. Mária Terézia 1779. április 23-án különálló területként, corpus separatumként a várost a Szent Korona országaihoz csatolta. Ezzel deklarálta, hogy Fiume kormányzása közvetlenül Magyarországot illeti meg. 20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as magyar–horvát kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét. A Magyar Királyság tengeri kijáratának kereskedelmi, gazdasági fellendülése az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után páratlan sikertörténet lett: Fiume fél évszázadra Magyarország iparának egyik fellegvára lett. A kiegyezés utáni magyar politika kereskedelmi létérdeknek és a magyarság megmaradása zálogának tekintette a kikötőváros Magyarországhoz tartozását. Az 1868-as magyar–horvát kiegyezés után 11 hajótársaság működött a városban. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát. 1894-től beszélhetünk a fiumei Magyar Királyi és Állami Tengerészeti Akadémiáról, a Nautikáról. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát első műsorunkban Fiuméről, a Magyar Királyság tengeri kijáratáról, Fiuméről, mint politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésről, és a gazdasági konkurenciaharc központjáról kérdeztük, és arról, hogy mit jelentett a kikötőváros a Magyar Királyság számára. Következő műsorunkban az olasz-fiumei identitásról, életérzésről, az olaszok regionális fiumei öntudatáról, nemzettudatáról és a magyar–olasz viszony megromlásáról beszélgetünk.

Galsa László igazgatóval és Dekiszkyné Fejér Ritával, az orientációs team vezetőjével Tóth János András riportja. A teljes beszélgetést most szombaton, a Szomszédolóban hallgathatják meg.

Dobszay Benedek ferencessel Szerdahelyi Csongor riportja.

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

Gulyás Lóránt összeállítása

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

Szerkesztő: Barcsák Ági és Egri Bálint A mai Akvarellben az elmúlt hét legérdekesebb interjúiból válogattunk: - A csillagos, balatoni ég alatt, egy pohár borral a kezünkben. A 9. Paloznaki Jazz Pikniket ajánljuk. - Mennyek és Pokol, olvasni való nem csak kamaszoknak! Lengyel drámaválogatás jelent meg magyarul. - Új kiállítás nyílt a debreceni MODEM-ben. IFeelSeen címmel tekinthető meg a közösségi média képző- és médiaművészeti vetülete.

A három részből álló összeállításban Ozsváth Sándor beszédtanárt kérdezem nyelvünk, egyediségéről, beszédünk állapotáról, sajátosságairól, a legfontosabb teendőkről. Szó lesz továbbá másságunkról, a beszélő attitűdjéről, a mellérendelő gondolkodásmódról, és szükség szerint rövid gyakorlati bemutatót is tartunk.

Folytatjuk a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Gencsapátiról szóló számának bemutatását. Ezúttal a gencsi malmok történetéről beszél Pál Ferenc, Rétfalvi Balázs pedig Limperger Flóris Historia Domusából idéz.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Az üvegszerelemről, a folyamatos tanulásról és a határok feszegetéséről, üvegművesség és szobrászat találkozásáról is beszélgettünk a négyszeres Kézműves Remek díjas Balogh Eszterrel.

Fiume, a magyar tengeri kijárat elveszítését megbocsáthatatlan történelmi veszteségnek tekintjük. Az Adria északkeleti csücskében, a Kvarner-öbölben fekvő Fiumét III. Frigyes 1464-ben megvásárolta és a Habsburg Örökös Tartományok közé sorolta. III. Károly 1719-ben szabad kikötővárossá nyilvánította. Mária Terézia 1779. április 23-án különálló területként, corpus separatumként a várost a Szent Korona országaihoz csatolta. Ezzel deklarálta, hogy Fiume kormányzása közvetlenül Magyarországot illeti meg. 20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as magyar–horvát kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét. A Magyar Királyság tengeri kijáratának kereskedelmi, gazdasági fellendülése az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után páratlan sikertörténet lett: Fiume fél évszázadra Magyarország iparának egyik fellegvára lett. A kiegyezés utáni magyar politika kereskedelmi létérdeknek és a magyarság megmaradása zálogának tekintette a kikötőváros Magyarországhoz tartozását. Az 1868-as magyar–horvát kiegyezés után 11 hajótársaság működött a városban. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát. 1894-től beszélhetünk a fiumei Magyar Királyi és Állami Tengerészeti Akadémiáról, a Nautikáról. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát első műsorunkban Fiuméről, a Magyar Királyság tengeri kijáratáról, Fiuméről, mint politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésről, és a gazdasági konkurenciaharc központjáról kérdeztük, és arról, hogy mit jelentett a kikötőváros a Magyar Királyság számára. Következő műsorunkban az olasz-fiumei identitásról, életérzésről, az olaszok regionális fiumei öntudatáról, nemzettudatáról és a magyar–olasz viszony megromlásáról beszélgetünk.

Kiskőrös és térsége hírek: - Balatonfüreden és a Tiszatónál táboroztak a kalocsai néptáncosok. - 44. alkalommal szervezték meg a hajósi alkotótábort. Debrecen hírei: - Debreceni az év alternatív vendéglátóhelye. - Hajdú-Biharban is munkába állnak a Volánbusz új buszai.

200 éve hunyt el Bonaparte Napóleon, aki ellen Győrnél harcoltak a magyar csapatok.150 éves a Párizsi kommün. A történelmi eseményekről Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével beszélgetünk.

Vészi Margit (1885-1961) író, fotográfus, festőművész, Ady Margita élni akar című versciklusának múzsája, Molnár Ferenc első felesége és harminckét nyelvre lefordított Liliom-jának ihletője. Puccini imádottjának és az olasz bárónének regényes életútját bemutató Margit című könyve kapcsán beszélgettünk Sárközi Mátyással. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter (foto: www.kortarskiado.hu)

A három részből álló összeállításban Ozsváth Sándor beszédtanárt kérdezem nyelvünk, egyediségéről, beszédünk állapotáról, sajátosságairól, a legfontosabb teendőkről. Szó lesz továbbá másságunkról, a beszélő attitűdjéről, a mellérendelő gondolkodásmódról, és szükség szerint rövid gyakorlati bemutatót is tartunk.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Az előrenyomuló oszmán-török törekvésekkel szemben volt egy európai törekvés: a perzsa sah szövetségében szerették volna a padisah hátországát mozgósítani, hogy Európára kevesebb oszmán nyomás jusson. Ennek keretében az erdélyi Báthoriak szolgálatában álló Kakas István előbb Erzsébet angol királynőnél éri el, hogy legalább Erdély ügyében mérsékelje magát a török, majd Rudolf császár és magyar király követeként igyekszik a perzsa uralkodó törökellenes szövetségét megszerezni. Tanulságos visszaemlékezés ma is, érdemes felidézni.

Szerkesztő: Barcsák Ági és Egri Bálint A mai Akvarellben az elmúlt hét legérdekesebb interjúiból válogattunk: - A csillagos, balatoni ég alatt, egy pohár borral a kezünkben. A 9. Paloznaki Jazz Pikniket ajánljuk. - Mennyek és Pokol, olvasni való nem csak kamaszoknak! Lengyel drámaválogatás jelent meg magyarul. - Új kiállítás nyílt a debreceni MODEM-ben. IFeelSeen címmel tekinthető meg a közösségi média képző- és médiaművészeti vetülete.

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk anyái, és azt vizsgáljuk, hogy idővel, korosztályonként változott-e az anya-szerep, és ha igen, hogyan? A stúdióban a Magyar Katolikus Rádió munkatársai: - A Baby Boomerek, avagy a Ratkó-gyerekek képviseletében Kövesdy Zsuzsanna, - Az X-generáció nevében Gyarmathy Dóra, rádiónk kulturális szerkesztőségének vezetője, - Az Y-generáció nézőpontját pedig Fülöp Andi jóvoltából ismerhetjük meg egy kicsit jobban.

200 éve hunyt el Bonaparte Napóleon, aki ellen Győrnél harcoltak a magyar csapatok.150 éves a Párizsi kommün. A történelmi eseményekről Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével beszélgetünk.

Vészi Margit (1885-1961) író, fotográfus, festőművész, Ady Margita élni akar című versciklusának múzsája, Molnár Ferenc első felesége és harminckét nyelvre lefordított Liliom-jának ihletője. Puccini imádottjának és az olasz bárónének regényes életútját bemutató Margit című könyve kapcsán beszélgettünk Sárközi Mátyással. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter (foto: www.kortarskiado.hu)

A Zenei Kincsestár régizenei barangolásainak mai fölfedezőútja egy meglehetősen ritka műfaj: a hárfaversenyek világába vezet. Ezt az érzékeny tónusú húros hangszert elsősorban szólista szerepkörben illetve a zenekari színkép fontos hangulati elemként ismerjük. Pedig a barokktól mindmáig magára vonta a zeneszerzők figyelmét. És hogy ne csupán a műfaj, de a zeneszerző személye is ritkasággal szolgáljon, ma az 1736 és 1809 között élt Johann Georg Albrechtsberger, a bécsi Stephanskirche karnagyának szerzeményeit idézzük meg Jana Boušková és a Vladislav Czarneck irányításával muzsikáló Dél-nyugat-német Kamarazenekar segítségével. Szerzőnk a bécsi klasszika tiszteletreméltó második vonalát képviseli – ami annyit tesz, hogy Haydn, Mozart és saját növendéke, Beethoven árnyékában is kifinomult és arányos kompozíciókkal szolgálja a zenei társasélet céljait. Szolgáljon ennek bizonyítékaként az elegáns C-dúr hárfaverseny. C-dúr hárfaversenyét követően Albrechtsberger F-dúr Partitájának Adagióját halljuk.