Műsorújság

Első könyv Fölolvassa: Kálid Artúr Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata

- Interaktív kiállítás a Víztoronyban - beszélgetés Kassai Ferenc grafikusművésszel. - Kőszegi ostromnapok - programelőzetes.

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, melyben az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűztük ki célul. Mai vendégünk már tizenévesen országosan ismert arccá vált, hiszen a kétezres évek végén bő egy évig szerepelt a Barátok közt című, nemrég véget ért szappanoperában. 2010-ben vették fel a Kaposvári Egyetem színész szakára, ahol Réthly Attila osztályába járt. Gyakorlati éveit a Vígszínházban töltötte, aztán a diploma megszerzése után, 2015-ben szabadúszó lett, de nem sokáig, hiszen 2016-ban csatlakozott a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatához, ahol négy évadon át, 2020-ig volt tag. Azóta ismét a televízióban, egészen konkrétan a Keresztanyu című sorozatban láthatják hallgatóink mai vendégünket, Gonda Katát!

A magyar kereskedelmi tengerhajózás, a magyar tengeri világ aranykora az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés után érkezett el – miután Magyarország visszakapta Fiume városát –, és majd 50 évig tartott. A századfordulóra 11 magyar tengerhajózási vállalat 123 hajója bonyolított forgalmat Fiume és a világ kikötői között. A város 1913-ban a mediterrán térség ötödik legnagyobb és egész Európa tizedik legnagyobb kikötőjévé vált áruforgalmát tekintve. Fiumén a középkor óta osztoztak az olaszok és a horvátok. Az olaszok a kereskedelem meghatározó szereplői voltak. Később is a város elitje maradtak, a Magyarországhoz történő csatolás támogatói, hiszen így elkerülhetőnek látták a város „elhorvátosodását”. A magyar közvélemény a 19. század végén és a 20. század elején érzelmileg is nagyon erősen kötődött Fiuméhez, annak ellenére, hogy a magyarság mindig csak kisebbséget képviselt a városban. 1910-ben az 50 ezres város lakosságának mindössze 13%-a volt magyar. A horvátok és az olaszok idegenkedése, politikai ellenszenve, a városért folyó etnikai és kulturális küzdelem folyamatosan mérgezte a társadalmi és a politikai életet. A horvát közvélemény és politika soha nem fogadta el Fiume Magyarországhoz tartozását, az olaszok pedig magukat fiumeinek nevezvén erős regionális öntudatot, nemzettudatot építettek ki. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát az ellentmondásos fiumei magyar múltról, a fiumei magyar identitásról és kultúráról, három nemzet együttéléséről, a fiumei olasz identitásról, a fiumei magyar–olasz és magyar–horvát kapcsolatokról kérdeztük.

Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

Fiatalként, fiatalos színházat! Szellemi igényre - szellemi teljesítményválaszt szeretne a Karinthy Színház új vezetője Berettyán Nándor. Az elsődleges terv egy állandó társulat létrehozása, melyben a régi eszme lendületesebb köntöst kaphat. A Színház jövőjéről, a következő évad bemutatóiról Ungvári Juditnak számolt be az igazgató. Humor az 50-es években? A Rákosi korszak meghatározó hetilapja volt a Ludas Matyi, melyben összefonódott a propaganda és karikatúra. Tóth Judit agrár és társadalomtörténész könyvének témája a beszolgáltatás idején kiszolgáltatottá vált kulákság, egy olyan világban, ahol egy könnycsepp felért ezer szóval. A szerzővel Nagy György András beszélgetett. Zenél a Kastély ismét Gödöllőn! A helyszínen vasárnap estig közel 20 koncerttel és 7 mesterkurzussal várják a régi zenék kedvelőit. Az esemény célja a fiatalok megszólítása. A Duna Szimfonikus Zenekar Gálakoncertje aug. 8-án 19:00 órakor kezdődik. A fesztivál igazgatóját: Blaskovics Lászlót Tóth János András kérdezte.

A három részből álló összeállításban Ozsváth Sándor beszédtanárt kérdezem nyelvünk, egyediségéről, beszédünk állapotáról, sajátosságairól, a legfontosabb teendőkről. Szó lesz továbbá másságunkról, a beszélő attitűdjéről, a mellérendelő gondolkodásmódról, és szükség szerint rövid gyakorlati bemutatót is tartunk.

Csaplár Nárcisz cica- és kutyakozmetikussal beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Harangozó Eszter

Milyen történelme van a tűzzománc technikának és hogyan készülnek a vörösréz alapra az ékszerek? Számít, hogy milyen hangulata van a kemencének? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Mészáros Eszterrel.

Márai Sándor Füveskönyvéből Dunai Tamás és Harcsik Róbert olvas fel részleteket. Cesar Franck A-dúr szonátáját Szűcs Máté és Michele Gurdal előadásában hallották.

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A magyar kereskedelmi tengerhajózás, a magyar tengeri világ aranykora az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés után érkezett el – miután Magyarország visszakapta Fiume városát –, és majd 50 évig tartott. A századfordulóra 11 magyar tengerhajózási vállalat 123 hajója bonyolított forgalmat Fiume és a világ kikötői között. A város 1913-ban a mediterrán térség ötödik legnagyobb és egész Európa tizedik legnagyobb kikötőjévé vált áruforgalmát tekintve. Fiumén a középkor óta osztoztak az olaszok és a horvátok. Az olaszok a kereskedelem meghatározó szereplői voltak. Később is a város elitje maradtak, a Magyarországhoz történő csatolás támogatói, hiszen így elkerülhetőnek látták a város „elhorvátosodását”. A magyar közvélemény a 19. század végén és a 20. század elején érzelmileg is nagyon erősen kötődött Fiuméhez, annak ellenére, hogy a magyarság mindig csak kisebbséget képviselt a városban. 1910-ben az 50 ezres város lakosságának mindössze 13%-a volt magyar. A horvátok és az olaszok idegenkedése, politikai ellenszenve, a városért folyó etnikai és kulturális küzdelem folyamatosan mérgezte a társadalmi és a politikai életet. A horvát közvélemény és politika soha nem fogadta el Fiume Magyarországhoz tartozását, az olaszok pedig magukat fiumeinek nevezvén erős regionális öntudatot, nemzettudatot építettek ki. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát az ellentmondásos fiumei magyar múltról, a fiumei magyar identitásról és kultúráról, három nemzet együttéléséről, a fiumei olasz identitásról, a fiumei magyar–olasz és magyar–horvát kapcsolatokról kérdeztük.

Kiskőrös és térsége hírek: - Tápgyűjtést szerveznek a kalocsai kutyamenhely árvái javára. - Kollányi Zsuzsi akusztikus koncertet ad a Cseresznyési Közösségi Napon. Debreceni hírek: - Félmilliárd forinttal többe kerülnek a Latinovits Színház munkálatai. - 24. alkalommal szervezték meg a Szent Damján Tábort Debrecenben.

Szakértő: Pirk László festőművész, Bodonyi Emőke művészettörténész

A Jogsegélyben a dologi jogról Szalay Kornél Géza ügyvéddel beszélgetünk. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 06 1 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük, hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Folytatjuk múlt heti beszélgetésünket dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának tagozatvezetőjével, a zenei és a művészeti nevelés fontosságáról, lehetőségeiről, az általa szerkesztett és vezetett Pastorale-koncertekről, valamint a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Záborszky Kálmán támogatásával, Felfedezőúton címmel megvalósított, a zuglói óvódásoknak, általános- és középiskolás diákoknak az életkori sajátosságaiknak megfelelően szerkesztett, ingyenes összművészeti előadásokról. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: Solymosi-Tari Emőke, www.mma.hu)

A három részből álló összeállításban Ozsváth Sándor beszédtanárt kérdezem nyelvünk, egyediségéről, beszédünk állapotáról, sajátosságairól, a legfontosabb teendőkről. Szó lesz továbbá másságunkról, a beszélő attitűdjéről, a mellérendelő gondolkodásmódról, és szükség szerint rövid gyakorlati bemutatót is tartunk.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Harangozó Eszter

Ez a gyöngyszem korábbi szerzőnktől, Molnár Gabriella jelmeztervező asszonytól a Szentatya felszólítása után érkezett - Őszentsége a a nagyszülők és idősek első világnapja alkalmából - amelyet a múlt hónap 25-ére hírdetett meg -, kifejtette: az emlékezés minden idős ember voltaképpeni és igazi küldetése: az emlékezés és az emlékezés továbbadása másoknak. Ez az emlékezés segíthet egy emberibb, befogadóbb világot építeni. De emlékezet nélkül nem lehet építeni; alap nélkül sosem fogsz házat építeni. Soha! Az élet alapja az emlékezet.

Fiatalként, fiatalos színházat! Szellemi igényre - szellemi teljesítményválaszt szeretne a Karinthy Színház új vezetője Berettyán Nándor. Az elsődleges terv egy állandó társulat létrehozása, melyben a régi eszme lendületesebb köntöst kaphat. A Színház jövőjéről, a következő évad bemutatóiról Ungvári Juditnak számolt be az igazgató. Humor az 50-es években? A Rákosi korszak meghatározó hetilapja volt a Ludas Matyi, melyben összefonódott a propaganda és karikatúra. Tóth Judit agrár és társadalomtörténész könyvének témája a beszolgáltatás idején kiszolgáltatottá vált kulákság, egy olyan világban, ahol egy könnycsepp felért ezer szóval. A szerzővel Nagy György András beszélgetett. Zenél a Kastély ismét Gödöllőn! A helyszínen vasárnap estig közel 20 koncerttel és 7 mesterkurzussal várják a régi zenék kedvelőit. Az esemény célja a fiatalok megszólítása. A Duna Szimfonikus Zenekar Gálakoncertje aug. 8-án 19:00 órakor kezdődik. A fesztivál igazgatóját: Blaskovics Lászlót Tóth János András kérdezte.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk szakítása Még egy kezdetben ígéretes és örök érvényűnek tűnő kapcsolat is végződhet szakítással. A Generációk sorozatban már beszélgettünk a párkapcsolatokról, a mai alkalommal viszont a szakítás kérdését vesszük górcső alá. Kiderül, hogy melyik generáció hogyan viszonyul a szakításhoz, és miként éli meg az azzal kapcsolatos érzelmeket. Beszélgetőtársaim: - Tóth Istvánné, a Baby Boomerek nevében, - Heltay Mónika, az X-Generáció képviseletében, - a Z-Generáció nevében pedig én osztom meg gondolataimat.

A Jogsegélyben a dologi jogról Szalay Kornél Géza ügyvéddel beszélgetünk. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 06 1 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük, hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Folytatjuk múlt heti beszélgetésünket dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának tagozatvezetőjével, a zenei és a művészeti nevelés fontosságáról, lehetőségeiről, az általa szerkesztett és vezetett Pastorale-koncertekről, valamint a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Záborszky Kálmán támogatásával, Felfedezőúton címmel megvalósított, a zuglói óvódásoknak, általános- és középiskolás diákoknak az életkori sajátosságaiknak megfelelően szerkesztett, ingyenes összművészeti előadásokról. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: Solymosi-Tari Emőke, www.mma.hu)

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Tisztelt Hallgatóink! Ha olyan kifejezéseket hallunk, mint „édes sóhajok”, „szerelmetes könnyek”, „egy szépséges szempilla csillanása” – máris a trubadúrköltészetből kisarjadt operavilág kezdeteinél találjuk magunkat. Aminthogy így is van! Ma esti komponistánk, az 1550 és 1618 között élt Giulio Caccini 1601-ben és 1614-ben Firenzében megjelentetett canzonetta-gyűjteménye az operai érzelmesség irányában fejleszti tovább a madrigál reneszánsz örökségét. Két, máig ismert szerzeménye, az Ave Maria és a mai összeállításunkban is szereplő Amarillis a bizonyság rá, hogy Caccini sikerrel kísérletezett azzal, hogy a megzenésített költészetet a hangi érzelemfestés, a kifejezés hordozójává avassa. Montsearrat Figueras és a Schola Cantorum Basiliensis fölvételének élén Jordi Savall.