Műsorújság

Fölolvassa: Kálid Artúr Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata

A Törökőri Lisieux-i Szent Teréz templom, a Béke téri Szent László templom, a Pasaréti ferences valamint a Városmajori templom, a Lehel téri , a Bosnyák téri és még egy sor másik közismert templom. Mind-mind a két világháború közötti időben épült, amikor évente egy újabb templommal gazdagodott Budapest. Konkrét példákkal folytatjuk 2 hete megkezdett városnéző sétánkat Fabó Beátával Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával akinek nemrégen került a könyvesboltokba a „Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között c. albuma. A mai alkalommal e templomok építészeinek nevét is megtudjuk, kiderül miért épült az egyik templom modern s a másik miért népies, vagy historizáló netán a késő gótikát utánzó stílusban a párizsi Notre-Dame mintájára?

- Pro Urbe Zalaegerszeg díjat kapott Bérces Edit ultramaratonista. - Várostorony és a Szent Márton-templom a középkorban.

Az elmúlt hetek politikai, társadalmi eseményeiről Huber Szebasztián és Lesi Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Hazát s a Teremtő nagy Istent szolgálni.- ez volt Csontváry Kosztka Tivadar ars poeticája, hitvallása. Vendégünk W Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő A sorssal nem lehet tréfálni című könyvében, a kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei segítségével, kézírása alapján mutatja be a festőművész sokoldalú tehetségét, bonyolult személyiségét, amelyet most a rádió hallgatói is megismerhetnek. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter.

- Interaktív kiállítás a Víztoronyban - beszélgetés Kassai Ferenc grafikusművésszel. - Kőszegi ostromnapok - programelőzetes.

Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

Reprezentatív szombathelyi arcképcsarnok: Bárdos Alice hegedűművész

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Harangozó Eszter

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária "Az áruló" Görgey Artúr lelkiismereti drámája. Szembenézés a megbélyegzettséggel, vagy még inkább a vád jogos avagy jogtalan voltának elemzése. A hangjáték, éppúgy, mint a színmű, szembeállítja a Kossuth Lajos által megfogalmazott nemzeti vágyakat és álmokat, a Görgey Artúr hadvezér által képviselt és gyakorolt racionalitással: milyen módon képviselhető a valódi hazaszeretet, és miképpen lehet hűnek lenni mind a hazához, mind a néphez, mind a ránk bízott emberekhez, a katonákhoz.

Kiskőrös és térsége hírek: - Hangos siker követte a Dunamenti lovasnapokat. - A látássérültek és vakok számára nyíltak meg a kapuk a munka világába. Debreceni hírek: - Csaknem 30 ezer látogatót fogadhat a 30. Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás. - A Debreceni Karitatív Testület tanszergyűjtést szervez.

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, melyben az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűztük ki célul. Mai vendégünk már tizenévesen országosan ismert arccá vált, hiszen a kétezres évek végén bő egy évig szerepelt a Barátok közt című, nemrég véget ért szappanoperában. 2010-ben vették fel a Kaposvári Egyetem színész szakára, ahol Réthly Attila osztályába járt. Gyakorlati éveit a Vígszínházban töltötte, aztán a diploma megszerzése után, 2015-ben szabadúszó lett, de nem sokáig, hiszen 2016-ban csatlakozott a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatához, ahol négy évadon át, 2020-ig volt tag. Azóta ismét a televízióban, egészen konkrétan a Keresztanyu című sorozatban láthatják hallgatóink mai vendégünket, Gonda Katát!

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Harangozó Eszter

A magyar kereskedelmi tengerhajózás, a magyar tengeri világ aranykora az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés után érkezett el – miután Magyarország visszakapta Fiume városát –, és majd 50 évig tartott. A századfordulóra 11 magyar tengerhajózási vállalat 123 hajója bonyolított forgalmat Fiume és a világ kikötői között. A város 1913-ban a mediterrán térség ötödik legnagyobb és egész Európa tizedik legnagyobb kikötőjévé vált áruforgalmát tekintve. Fiumén a középkor óta osztoztak az olaszok és a horvátok. Az olaszok a kereskedelem meghatározó szereplői voltak. Később is a város elitje maradtak, a Magyarországhoz történő csatolás támogatói, hiszen így elkerülhetőnek látták a város „elhorvátosodását”. A magyar közvélemény a 19. század végén és a 20. század elején érzelmileg is nagyon erősen kötődött Fiuméhez, annak ellenére, hogy a magyarság mindig csak kisebbséget képviselt a városban. 1910-ben az 50 ezres város lakosságának mindössze 13%-a volt magyar. A horvátok és az olaszok idegenkedése, politikai ellenszenve, a városért folyó etnikai és kulturális küzdelem folyamatosan mérgezte a társadalmi és a politikai életet. A horvát közvélemény és politika soha nem fogadta el Fiume Magyarországhoz tartozását, az olaszok pedig magukat fiumeinek nevezvén erős regionális öntudatot, nemzettudatot építettek ki. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát az ellentmondásos fiumei magyar múltról, a fiumei magyar identitásról és kultúráról, három nemzet együttéléséről, a fiumei olasz identitásról, a fiumei magyar–olasz és magyar–horvát kapcsolatokról kérdeztük.

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, melyben az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűztük ki célul. Mai vendégünk már tizenévesen országosan ismert arccá vált, hiszen a kétezres évek végén bő egy évig szerepelt a Barátok közt című, nemrég véget ért szappanoperában. 2010-ben vették fel a Kaposvári Egyetem színész szakára, ahol Réthly Attila osztályába járt. Gyakorlati éveit a Vígszínházban töltötte, aztán a diploma megszerzése után, 2015-ben szabadúszó lett, de nem sokáig, hiszen 2016-ban csatlakozott a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatához, ahol négy évadon át, 2020-ig volt tag. Azóta ismét a televízióban, egészen konkrétan a Keresztanyu című sorozatban láthatják hallgatóink mai vendégünket, Gonda Katát!

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária "Az áruló" Görgey Artúr lelkiismereti drámája. Szembenézés a megbélyegzettséggel, vagy még inkább a vád jogos avagy jogtalan voltának elemzése. A hangjáték, éppúgy, mint a színmű, szembeállítja a Kossuth Lajos által megfogalmazott nemzeti vágyakat és álmokat, a Görgey Artúr hadvezér által képviselt és gyakorolt racionalitással: milyen módon képviselhető a valódi hazaszeretet, és miképpen lehet hűnek lenni mind a hazához, mind a néphez, mind a ránk bízott emberekhez, a katonákhoz.

Folytatjuk két estével ezelőtt megkezdett tengerparti utazásunkat a Daphnis és Chloé című, 1912-ben keletkezett balettszvit hangjaira. Maurice Ravel zenei képeslapja egyszerre két tengerpartot is a szemünk elé idéz: az 1910-es évek baszk üdülőhelyeit és az ókori Égei-tenger mitikus színhelyeit. Az ifjú isten és a pásztorlány szerelmének zenés melodrámáját Gyagilev világhírű orosz balettegyüttese vitt színre. Sir Simon Rattle és a Birminghami Szimfonikusok ma a második balettszvitet játsszák.