Műsorújság

Fölolvassa: Kálid Artúr Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata

„Az egyszerű szó kedvelője voltam, Ékes szavak kincsével meg nem áldott. Nem tépegettem tarka szóvirágot, Sosem szavaltam, mindig csak daloltam.” Heltai Jenő Életrajz című versének első strófája ez. Maga a költemény pedig úgy, ahogy van formai elemeivel, tartalmával együtt nagyon jellemző a szerzőre, aki 150 éve augusztus 11-én született. A Néma levente íróját egyébként tényleg el lehetne képzelni a darab korában, Mátyás király udvarában – miközben a történelem olykor magát az írót ítélte hallgatásra, akinek egy másik Mátyás uralkodását is meg kellett tapasztalnia. A Magyar tékában ma a Heltai-életmű egyik szakértőjével, Győrei Zsolt drámaíróval, műfordítóval találkozhatnak, aki több mint 20 éve oktat az időközben főiskolából egyetemmé lett Színház- és Filmművészetin.

- Cigányzarándoklat az eucharisztikus kongresszusra. - Márkus Norbert a mozi bűvöletében él.

Napjaink keresztényüldözéséről Győrffy Károllyal beszélgetünk, akinek több könyve is már megjelent ezzel kapcsolatban.

A XXI. század egyik legizgalmasabb régiója az Északi-sark. A globális felmelegedés miatt megolvadó jég alól sok fontos erőforrás, ritka alapanyag a felszínre kerül, és eddig elzárt hajózási útvonalak is elérhetővé válnak. Érthető tehát, hogy sok a jelentkező a hatalmas kincsekre és fokozódik a feszültség az Északi sarkkörön érdekelt országok, elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország között. És persze Kína sem akar kimaradni a jóból. Kié az Arktisz ? Milyen világgazdasági és világpolitikai következménye lesz a jégolvadásnak? Szakértőnk Szilvási Simon, az Antall József Tudásközpont nemzetközi referense.

Alakulhatott volna másképpen a magyar főváros sorsa 1945-ben? Mennyivel kevesebb civil életet mentett volna meg, ha Budapestet nyílt várossá nyilvánítják? Ha a szovjet-román csapatok gyorsabban beveszik? Ha Bécset is elfoglalják Budapest után? György Sándorral, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

- Nemzetközi díjat nyert az ifjú szombathelyi fizikus, Kalocsai Zoltán. - Folk Music Heritage.

Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

Riporter: Szerdahelyi Csongor

Riporter: Balla Ferenc

Már tart a fesztivál-ősbemutató a cívisvárosban. Először startolt el ugyanis az ünnepi játékok a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az egyik védjegy talán a sokszínűség lehet - mondhatni minden, ami zene; a másik pedig a megszokott keretek átlépése, méghozzá kéznyújtással a közönségnek. Az egyik fő szervező Vadász Dániel a Coopera alapító igazgatója, amellett, hogy maga is énekes, több szállal kötődik a térséghez. A részletekért érdemes felkeresni az debreceniunnepijatekok.hu weboldalt. Ha már szóltunk a Kékszakállú feldolgozásokról, a másik új verziót a Zempléni Fesztivál kínálja. A programsorozat kereken 3 évtizedes múltra tekinthet vissza így egyszerre jellemző rá hagyományok ápolása, és a nyitás is. Hogy mi a lesz a kínálat augusztus 13. és 22. között? – a régi idők mellett erről is mesélt Farkas Évának Turjányi Miklós igazgató. Az irodalomtörténészek szerint hatott Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára és Molnár Ferencre is. Az utókor azonban leginkább a róla elnevezett utcáról tudja, hogy mégiscsak lehetett valaki az a Bródy Sándor. Ez a valójában igazságtalan helyzet olyan, ami köré ő maga egy regényt szőne, gyarapítva az amúgy jelentős életművet. A szenvedélyes és a magyar Zolának is címkézett szerző valójában alkotásaiban él tovább, hiszen a címek: A tanítónő, vagy a Nap lovagja már sokak számára ismerősen csengenek. Még megírja önarckép-áthallásos novellaciklusát az öreg és szegény Rembrantról, majd elérkezik földi útjának utolsó napja 1924. augusztus 12. A megidézett kritika 30 évvel korábban látott napvilágot, Laudátor aláírással, s valóban elsősorban dicsér és az utolsó sorból az is kiderül, hogy miért.

Tizennyolcadik alkalommal adják át a Szent István Emlékérmet Székesfehérváron. Minden közösségnek kiemelten fontos, hogy példaképet tudjon felmutatni tagjai számára. Székesfehérváron a város neves embereiből álló civil kuratórium egy általa hitelesnek és példamutatónak tartott személy részére adja át minden évben az elismerést. Olyannak, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához Szent István öröksége szolgál iránymutatásul, a keresztény értékrendnek megfelelő életet él és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végez. Idén Dr. Görög István nyugállományú ezredes kapja Fehérvár legrangosabb civil díját.

Megjelent az Életünk című folyóirat különszáma, mely a szombathelyi színháztörténet emlékeit köti csokorba.

Dramaturg: Harangozó Eszter Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás Szerkesztő: Varga Andrea

Túravezető: Dr. Tarsoly Péter barlangkutató, geoinformatikai szakmérnök, akinek minden vezetett túrájának mottója, hogy a tájak szépsége saját lelkünkben rejlik. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Vulkánszpeleológiai Kollektívájának tagja Magyarországon közel 80 barlang felfedezésében és feltárásában vett részt, a Velencei-hegység barlangjairól írta doktori értekezését, épp ezért otthonosan vezet számos vadregényes, nem turistaútvonal mentén haladó túrát a Velencei-hegységben, ezek egyikére látogattunk el a 4 héttel korábbi adásunkban, s most ezen a túrán haladunk tovább, ennek lehetnek fültanúi. (Négy héttel ezelőtti adásunk végén a Velencei-hegység Meleg-hegyén egy vadkörtefához közeledtünk, most innen folytatjuk túránkat a bronzkori Pákozdvár alatt lévő járatrendszerhez.) Az alapvetően geológiai és természetismereti túravezetés során ezúttal is lesz szó társadalomtörténetünk fonákságairól.

Gereben Zitával aktuális koncertekről, a készülő 4. lemezről, és a közeljövő terveiről, kihívásairól beszélgetünk. Fotó: Veres Ádám

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Alakulhatott volna másképpen a magyar főváros sorsa 1945-ben? Mennyivel kevesebb civil életet mentett volna meg, ha Budapestet nyílt várossá nyilvánítják? Ha a szovjet-román csapatok gyorsabban beveszik? Ha Bécset is elfoglalják Budapest után? György Sándorral, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

Kiskőrös és térsége hírei: - Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész őszi könyvbemutatója Kalocsán - Megújult a polgármesteri hivatal Gerjenben Debreceni hírek: - A X. Galiba Gyermekfesztivál - A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ingyenes nyári táborai

Kedvenc geometriai témája: a kör. Ebben találta meg azt a kifejezésmódot, amit a térről gondol Szenes István Ybl Miklós- díjas építész, tervező, művész, akinek kiállítása Képzelet és Valóság címmel nyílt meg a Pesti Vigadóban. A körök és az ívek az élet, a Teremtés teljességét szimbolizálják, amelyeket ösztönösen rajzol és magától értetődően használ munkáiban. A többszörös Európa Nostra-díjas belsőépítész szerint akkor születik meg egy igazán jó alkotás, ha sikerül megteremteni a harmóniát az exteriőr és az enteriőr között. Szenes István Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Akadémia Iparművészeti és tervezőművészeti tagozatának vezetője, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója és tiszteleti egyetemi tanára, az általa alapított Szenes Design Stúdió vezető tervezője visszatekintve úgy véli: az élethez sok-sok kegyelem, segítség és szerencse kell, amely független az ember alkotói képességeitől. A csodák sorozatáról is szót váltunk a 75 esztendős belsőépítésszel, s néhány emblematikus épületről is, amelyekkel díjakat nyert, s amelyekkel nem csak a díjakat odaítélő szakmabeliek, hanem a látogatók elismerését is elnyerte. (Fotó: MMA honlapja)

Tizennyolcadik alkalommal adják át a Szent István Emlékérmet Székesfehérváron. Minden közösségnek kiemelten fontos, hogy példaképet tudjon felmutatni tagjai számára. Székesfehérváron a város neves embereiből álló civil kuratórium egy általa hitelesnek és példamutatónak tartott személy részére adja át minden évben az elismerést. Olyannak, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához Szent István öröksége szolgál iránymutatásul, a keresztény értékrendnek megfelelő életet él és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végez. Idén Dr. Görög István nyugállományú ezredes kapja Fehérvár legrangosabb civil díját.

Dramaturg: Harangozó Eszter Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás Szerkesztő: Varga Andrea

Már tart a fesztivál-ősbemutató a cívisvárosban. Először startolt el ugyanis az ünnepi játékok a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az egyik védjegy talán a sokszínűség lehet - mondhatni minden, ami zene; a másik pedig a megszokott keretek átlépése, méghozzá kéznyújtással a közönségnek. Az egyik fő szervező Vadász Dániel a Coopera alapító igazgatója, amellett, hogy maga is énekes, több szállal kötődik a térséghez. A részletekért érdemes felkeresni az debreceniunnepijatekok.hu weboldalt. Ha már szóltunk a Kékszakállú feldolgozásokról, a másik új verziót a Zempléni Fesztivál kínálja. A programsorozat kereken 3 évtizedes múltra tekinthet vissza így egyszerre jellemző rá hagyományok ápolása, és a nyitás is. Hogy mi a lesz a kínálat augusztus 13. és 22. között? – a régi idők mellett erről is mesélt Farkas Évának Turjányi Miklós igazgató. Az irodalomtörténészek szerint hatott Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára és Molnár Ferencre is. Az utókor azonban leginkább a róla elnevezett utcáról tudja, hogy mégiscsak lehetett valaki az a Bródy Sándor. Ez a valójában igazságtalan helyzet olyan, ami köré ő maga egy regényt szőne, gyarapítva az amúgy jelentős életművet. A szenvedélyes és a magyar Zolának is címkézett szerző valójában alkotásaiban él tovább, hiszen a címek: A tanítónő, vagy a Nap lovagja már sokak számára ismerősen csengenek. Még megírja önarckép-áthallásos novellaciklusát az öreg és szegény Rembrantról, majd elérkezik földi útjának utolsó napja 1924. augusztus 12. A megidézett kritika 30 évvel korábban látott napvilágot, Laudátor aláírással, s valóban elsősorban dicsér és az utolsó sorból az is kiderül, hogy miért.

Kedvenc geometriai témája: a kör. Ebben találta meg azt a kifejezésmódot, amit a térről gondol Szenes István Ybl Miklós- díjas építész, tervező, művész, akinek kiállítása Képzelet és Valóság címmel nyílt meg a Pesti Vigadóban. A körök és az ívek az élet, a Teremtés teljességét szimbolizálják, amelyeket ösztönösen rajzol és magától értetődően használ munkáiban. A többszörös Európa Nostra-díjas belsőépítész szerint akkor születik meg egy igazán jó alkotás, ha sikerül megteremteni a harmóniát az exteriőr és az enteriőr között. Szenes István Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Akadémia Iparművészeti és tervezőművészeti tagozatának vezetője, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója és tiszteleti egyetemi tanára, az általa alapított Szenes Design Stúdió vezető tervezője visszatekintve úgy véli: az élethez sok-sok kegyelem, segítség és szerencse kell, amely független az ember alkotói képességeitől. A csodák sorozatáról is szót váltunk a 75 esztendős belsőépítésszel, s néhány emblematikus épületről is, amelyekkel díjakat nyert, s amelyekkel nem csak a díjakat odaítélő szakmabeliek, hanem a látogatók elismerését is elnyerte. (Fotó: MMA honlapja)

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A 2013. augusztus 8-án eltávozott zongoraművész átiratában Chopin Op.28-as prelüd-sorozatát idézzük fel. Közreműködik a Creative Art Trió.