Műsorújság

Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

Tudják-e hogy a budapesti Városliget a világ első olyan közparkja, melyet egy város a saját polgárai számára hozott létre? S azt sejtik-e, hogy hogyan használták a zöldfelületet az emberek? Kik sétáltak ott és hogyan szórakoztak az egyes évszázadokban? Nos, ha talán elmulasztották volna megtekinteni az erről szóló kiállítást 2017-ben, a most megjelent A Liget egykor című, gazdagon illusztrált kötetet lapozgatva pótolhatják az élményt. Szerkesztőivel Brunner Attilával és Perczel Olivérrel Budapest Főváros Levéltárának levéltárosaival időutazásra hívjuk Önöket a könyv segítségével az egykori Ligetbe.

- Nem csökkent az olvasók és a beiratkozók száma a Berzsenyi Dániel Könyvtárban - a rendezvényekre azonban a megszokottnál jóval kevesebben érkeznek a járványhelyzet miatt. - Tisztelegve a magyarok nagyasszonya előtt, Mária-zarándoklatot szervez a zalalövői Áldott Kereszt Egyesület, melynek célja a cigányság kulturális hagyományainak ápolása, népszerűsítése, vallási kötődéseinek erősítése.

A kampányról, a választási rendszerekről és a közvéleménykutatásról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gabri Rudolffal, a nagykaposi Magyar Közösségi Ház igazgatójával, a Rákóczi Szövetség felvidéki Rákóczi Hálózatának elnökével, augusztus 3-án, Szőlősgyörökön, a határon átívelő kulturális kapcsolatépítés jelentőségéről és a nagykaposi Magyar Közösségi Ház munkájáról beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó:www.felvidek.ma)

Hoppál Mihály Széchenyi-díjas etnológus, folklorista, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatója. Kutatási területei a samanizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás és a népi gyógyászat.

- Ez az a nap! és Várkoncertek Szombathelyen - A lukácsházai Szent Rókus-kápolna megáldása

Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

Káró Magdolna missziós nővér 77 éve lépett szerzetbe és azóta négy kontinensen szolgált. Most ausztráliai küldetéséből kapunk ízelítőt. Korábban rádiónknak beszélt Körmend környéki gyermekkoráról és hivatásválasztásáról, kőszegi, ausztriai és amerikai növendékéveiről.A nővér életútjának további részleteiről jövő héten hallhatnak majd Szerdahelyi Csongor riportsorozatában.

Riporter: Mészáros Márton

Számos hétvégi programot ajánlunk, valamint beszélgetünk a XII. Bujtor István filmfesztivál és a 23. Zsidó Kulturális Fesztivál igazgatóival.

Nem véletlen, hogy a honvédelem ügyét támogató mozgalom fellegvára a koronázó város, Szent István városa, lett. Évszázados történelmi hagyományokra épül a város polgárainak a haza védelme melletti kiállása, a polgári és katona közösségek összefogása, szoros és eredményes együttműködése. A „Székesfehérvár katonaváros” kijelentés a katonák számára áldozatvállalásuk megbecsülését jelenti, megtisztelőnek érzik, hivatásukban megerősíti őket. A város közössége számára pedig egyfajta hitvallást jelez: a királyok városa hű maradt Szent István szellemiségéhez, amellyel például szolgál egy egész országnak, a hazájukat szerető és védelmére kész polgárok számára. Hogy napjainkra is élő és igaz valóság maradjon a Szent István-i küldetés, erős hitre, hazaszeretetre, elkötelezettségre, és kitartó munkára van szükség a város polgári és egyházi vezetői, civil közösségei, egyszerű polgárai, valamint a városban szolgáló katonák részéről egyaránt. - fogalmazott a fehérvári Szent István Emlékérem és Díj kuratóriuma, akik idén először részesítettek elismerésben egy katonai életpályát, Dr. Görög István ezredes munkásságát.

Császár Erika, 1990-ben állt először a bábparaván mögé. Akkor az MMIK öt népművelője létrehozott egy bábelőadást a János Vitézből. Öt évvel később, a bábszínész végzettséget is megszerezve megalapították a hivatásos bábszínházat. Az elmúlt 3 évtizedben számtalan kiváló alakítását láthatta a közönség,a színészi munka mellett írt, tervezett, rendezett, bábot készített, drámapedagógiai foglalkozásokat vezetett, tanította a bábjáték alapjaira a műfaj iránt érdeklődőket. Császár Erika augusztus elejétől nyugdíjas. A Mesebolt Bábszínház társulata úgy döntött, hogy A SZÍNHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA címet adományozza neki.

Hangmérnök: Horváth János

Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Hoppál Mihály Széchenyi-díjas etnológus, folklorista, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatója. Kutatási területei a samanizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás és a népi gyógyászat.

Kiskőrös és térsége hírek: - 685 kg kutyaeledel gyűlt össze a kalocsai tápgyűjtésen. - Mackókiállítást szervez Ordas a falunapra. Debrecen hírei: - Felállították Szent II. János Pál pápa szobrát Debrecenben. - Már várja látogatóit a debreceni Farmer Expo.

Kovács Gergelyné Irénke művelődéstörténésszel, a Magyar Katolikus Rádió korábbi munkatársával, az Őrjárat és a Hol jártunk? című műsorok szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgettem a mai magyar kulturális nemzettudat állapotáról, és arról, hogy a jelenkor fiatalságával milyen vonzó kapcsolatokat lehetne kiépíteni a bővebb tapasztalatú, de már idősödő korosztályoknak.

Milyen nehézségekkel szembesült Tamási Áron a második világháború utáni Budapesten? Hogyan tudott dolgozni az egyre szűkebbé váló keretek között? A négy héttel ezelőtt elkezdett beszélgetést folytatjuk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével.

Nem véletlen, hogy a honvédelem ügyét támogató mozgalom fellegvára a koronázó város, Szent István városa, lett. Évszázados történelmi hagyományokra épül a város polgárainak a haza védelme melletti kiállása, a polgári és katona közösségek összefogása, szoros és eredményes együttműködése. A „Székesfehérvár katonaváros” kijelentés a katonák számára áldozatvállalásuk megbecsülését jelenti, megtisztelőnek érzik, hivatásukban megerősíti őket. A város közössége számára pedig egyfajta hitvallást jelez: a királyok városa hű maradt Szent István szellemiségéhez, amellyel például szolgál egy egész országnak, a hazájukat szerető és védelmére kész polgárok számára. Hogy napjainkra is élő és igaz valóság maradjon a Szent István-i küldetés, erős hitre, hazaszeretetre, elkötelezettségre, és kitartó munkára van szükség a város polgári és egyházi vezetői, civil közösségei, egyszerű polgárai, valamint a városban szolgáló katonák részéről egyaránt. - fogalmazott a fehérvári Szent István Emlékérem és Díj kuratóriuma, akik idén először részesítettek elismerésben egy katonai életpályát, Dr. Görög István ezredes munkásságát.

Hangmérnök: Horváth János

Számos hétvégi programot ajánlunk, valamint beszélgetünk a XII. Bujtor István filmfesztivál és a 23. Zsidó Kulturális Fesztivál igazgatóival.

A magyar tengerészképzés első 150 éve „a magyar korona gyöngyszeméhez”, a magyar tengeri kijárathoz, Fiuméhez kötődik. A Mária Terézia által Triesztben alapított tengerészeti tanfolyam 1774-ben költözött át Fiumébe. 1848-ban a város, és vele együtt az iskola is horvát kézre került. Magyarországnak az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetősége önálló tengeri kereskedelem kialakítására, a magyar tengerészet megteremtésére. Ezért szükségessé vált a magyar tengerésztisztképzést. A két tengerészeti iskolát ekkor Királyi Tengerészeti Főtanoda néven egyesítették. 1894-ben a tengerészképző intézetet teljesen átalakították. Ekkor kapta a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Regia Ungarica Accademia Nautica) nevet, és ekkor kezdődött a magyar tengerészeti képzés virágkora. A Nautica magyar tengerhajózási vállalatok, a tengerészeti közigazgatás és a császári és királyi haditengerészet irányításához szükséges felső- és középvezető réteget képezte. Az akadémia az I. világháború kirobbanásakor élte fénykorát. A magyar tengerészképzés történetéről, virágkoráról, a Nautica, a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia történetéről, Stekovics-Sirola Gyula tengerésztisztnek, a Nautica egykori tanulójának tengerészeti tevékenységéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Kovács Gergelyné Irénke művelődéstörténésszel, a Magyar Katolikus Rádió korábbi munkatársával, az Őrjárat és a Hol jártunk? című műsorok szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgettem a mai magyar kulturális nemzettudat állapotáról, és arról, hogy a jelenkor fiatalságával milyen vonzó kapcsolatokat lehetne kiépíteni a bővebb tapasztalatú, de már idősödő korosztályoknak.

Milyen nehézségekkel szembesült Tamási Áron a második világháború utáni Budapesten? Hogyan tudott dolgozni az egyre szűkebbé váló keretek között? A négy héttel ezelőtt elkezdett beszélgetést folytatjuk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Az 1824 és 1910 között élt, hamburgi születésű Carl Reinecke elsősorban fuvolás kompozíciók szerzőjeként ismert. Emellett Grieg mestereként, továbbá korának jelentős zongoraművészeként vonult be a zenetörténetbe, mint aki múlhatatlan érdemeket szerzett Chopin és Schumann megismertetése terén. Ma egy különleges és ínyenc műfajban teszi le a névjegyét 182-es opusszámú, e-moll Hárfaversenyével, amelyet Fabrice Pierre és a Patrick Gallois vezényelte Svéd Kamarazenekar mutat be. Ez az invenciózus, a romantika sűrű szövésével megkomponált versenymű alkalmas arra, hogy elénk idézze az 1800-as évek végének Reinecke által irányított lipcsei zenei életét. Reinecke szerzeményének megszületéséhez elengedhetetlen volt, hogy a hangszerkészítők technikai újításainak köszönhetően a hárfa ekkorra igen széles dinamikai lehetőségeket nyújtó, valódi szólóhangszerré lépett elő.