Műsorújság

Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

- Ez az a nap! és Várkoncertek Szombathelyen - A lukácsházai Szent Rókus-kápolna megáldása

Kovács Gergelyné Irénke művelődéstörténésszel, a Magyar Katolikus Rádió korábbi munkatársával, az Őrjárat és a Hol jártunk? című műsorok szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgettem a mai magyar kulturális nemzettudat állapotáról, és arról, hogy a jelenkor fiatalságával milyen vonzó kapcsolatokat lehetne kiépíteni a bővebb tapasztalatú, de már idősödő korosztályoknak.

Milyen nehézségekkel szembesült Tamási Áron a második világháború utáni Budapesten? Hogyan tudott dolgozni az egyre szűkebbé váló keretek között? A négy héttel ezelőtt elkezdett beszélgetést folytatjuk A. Szabó Magdával, a Tamási Áron Közalapítvány elnökével.

A magyar tengerészképzés első 150 éve „a magyar korona gyöngyszeméhez”, a magyar tengeri kijárathoz, Fiuméhez kötődik. A Mária Terézia által Triesztben alapított tengerészeti tanfolyam 1774-ben költözött át Fiumébe. 1848-ban a város, és vele együtt az iskola is horvát kézre került. Magyarországnak az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetősége önálló tengeri kereskedelem kialakítására, a magyar tengerészet megteremtésére. Ezért szükségessé vált a magyar tengerésztisztképzést. A két tengerészeti iskolát ekkor Királyi Tengerészeti Főtanoda néven egyesítették. 1894-ben a tengerészképző intézetet teljesen átalakították. Ekkor kapta a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Regia Ungarica Accademia Nautica) nevet, és ekkor kezdődött a magyar tengerészeti képzés virágkora. A Nautica magyar tengerhajózási vállalatok, a tengerészeti közigazgatás és a császári és királyi haditengerészet irányításához szükséges felső- és középvezető réteget képezte. Az akadémia az I. világháború kirobbanásakor élte fénykorát. A magyar tengerészképzés történetéről, virágkoráról, a Nautica, a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia történetéről, Stekovics-Sirola Gyula tengerésztisztnek, a Nautica egykori tanulójának tengerészeti tevékenységéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

Augusztus 28-29. szombaton és vasárnap rendezik meg Szombathelyen a Savaria napok és Borfesztivált.Az Iseumban a római kori várostörténet sajátos fejezetével ismerkedhetnek meg a látogatók.

Nagy Imre és Tóth János András összeállítása.

Semjénné Menus Gabriellával, a Szent Angéla Ferences Gimnázium tanárával Szerdahelyi Csongor beszélget.

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

Riporter: Bognár Anna

A műsorszám elhangzását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatja.

Válogatás az elmúlt hét Akvarelljeiből: A Táti Kultúrházban, a még vasárnapig megtekinthető porcelánbaba kiállítást ajánljuk. A Nimród rendezvényhajón augusztus 20-án és 22-én fellépő Modern Art Orchestra vezetője Fekete-Kovács Kornél mesél a Swingin' on The Danube Jazz Festiválról. Interjú az augusztus 29-ig még öt alkalommal bemutatásra kerülő Magyarpolányi Passióról.

A három részből álló összeállításban Ozsváth Sándor beszédtanárt kérdezem nyelvünk, egyediségéről, beszédünk állapotáról, sajátosságairól, a legfontosabb teendőkről. Szó lesz továbbá másságunkról, a beszélő attitűdjéről, a mellérendelő gondolkodásmódról, és szükség szerint rövid gyakorlati bemutatót is tartunk.

Varázslatos erdei tájak, gyermeki álomvilág jelenik meg Gyatyel-Antal Réka rajzain. Egy első látásra kitérővel indult életcél megvalósulásáról, a katarzis megéléséről, a hit és az akarat pozitív energiává válásról is beszélgettünk az illusztrátorral.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária "Nemes példaadás” – „tiszta hazafiság” – „Mintha csak egy mondát olvasnánk, olyan szépen és könnyedén gördülnek a sorok egymás után, s lágy dallamuk szinte révületbe ejt minket, mint valami gyermekdal.” – „Mély, lényeges, és a végső feledéstől megmentendő értékekre világít rá” - írja Valaczka András, Vecsey Kiss Mária István királyról, valamint Gizella királynéról, és fiukról, Imréről írott elbeszélő költeményéről, a több mint 10 évvel ezelőtt megjelent kötet fülszövegében. Baranyi Ferenc költő így fogalmaz a műről, a kötet hátsó borítóján: „… századok ködén is átsütő állócsillagok alá csalogatja az olvasót” a szerző, Arany János trilógiájára emlékeztető, „szabályos tizenkettesekben” írott költeménye. „Egy eltemetett, idejétmúltnak bélyegzett műfajt frissített fel. És nem csupán múltidézés ez a míves munka, hanem ösztöke is: arra buzdítja a mai magyarokat, hogy ne váljanak méltatlanná Szent István királyhoz, akinek volt képessége meghallani a kor parancsát, s európaivá tett egy nomád népet. Bátorítsa ez a könyv azokat, akik ... azon fáradoznak, hogy ne csak uniós tagsága miatt neveztessék európainak ez a nemzet.”

A magyar tengerészképzés első 150 éve „a magyar korona gyöngyszeméhez”, a magyar tengeri kijárathoz, Fiuméhez kötődik. A Mária Terézia által Triesztben alapított tengerészeti tanfolyam 1774-ben költözött át Fiumébe. 1848-ban a város, és vele együtt az iskola is horvát kézre került. Magyarországnak az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetősége önálló tengeri kereskedelem kialakítására, a magyar tengerészet megteremtésére. Ezért szükségessé vált a magyar tengerésztisztképzést. A két tengerészeti iskolát ekkor Királyi Tengerészeti Főtanoda néven egyesítették. 1894-ben a tengerészképző intézetet teljesen átalakították. Ekkor kapta a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Regia Ungarica Accademia Nautica) nevet, és ekkor kezdődött a magyar tengerészeti képzés virágkora. A Nautica magyar tengerhajózási vállalatok, a tengerészeti közigazgatás és a császári és királyi haditengerészet irányításához szükséges felső- és középvezető réteget képezte. Az akadémia az I. világháború kirobbanásakor élte fénykorát. A magyar tengerészképzés történetéről, virágkoráról, a Nautica, a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia történetéről, Stekovics-Sirola Gyula tengerésztisztnek, a Nautica egykori tanulójának tengerészeti tevékenységéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Debreceni hírek: - A Debreceni Virágkarnevál kocsijait ebben az évben is kiállítás formájában láthatja a közönség. - Megnyitott a Kaktusz- és Pozsgásnövény-kiállítás és -vásár. Kiskőrös és térsége hírek: - Szalki csapat nyerte az adriai vitorlázást az Őrült Hajók versenyén Hartán. - Vastaps kísérte Hevesi Tamás koncertjét az öregcsertői falunapon.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

A költőt Hegedűs Géza anarchistának tartotta - annak indokait keresve, hogy jobboldali rendszerek idején nagyon is balosnak hangzott amit írt -, (és azzal magyarázta, hogy vasutas felmenői miatt, akiket családjával együtt többször is áthelyeztek -, aligha vannak gyökerei) -, mindezt a mai helyzetünkben gondoljuk tovább. Klasszikusok - Moliére és Shakespeare fordítójának e leginkább ismert verse ma a feministák tiltakozását váltja ki. Mondanivalóját, problémafelvetését továbbgondolva segít abban, hogy az irodalom és annak története ne csupán citátumok és életrajzi adatok bebiflázandó halmazaként jelenjen meg a fiatalok előtt. Ezt adjuk tovább...

Válogatás az elmúlt hét Akvarelljeiből: A Táti Kultúrházban, a még vasárnapig megtekinthető porcelánbaba kiállítást ajánljuk. A Nimród rendezvényhajón augusztus 20-án és 22-én fellépő Modern Art Orchestra vezetője Fekete-Kovács Kornél mesél a Swingin' on The Danube Jazz Festiválról. Interjú az augusztus 29-ig még öt alkalommal bemutatásra kerülő Magyarpolányi Passióról.

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk az augusztus 20-ai ünnephez való viszonyunk. Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek generációját avagy a Ratkó-gyerekeket Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója képviseli, - Az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltán debütál a műsorban, aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik és két (lassan) felnőtt gyerek apukája, - A Z-generáció nevében pedig Tóth Kristóf, egyetemista, a Generációk társszerkesztője mondja majd el gondolatait.

Szent István királyra emlékezünk Marossy Endre történésszel.

A kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepét idén 35. alkalommal rendezik meg a Budai Várban augusztus 20. és 22. között. A Mesterségek Ünnepén közel ezer kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programokkal, mesterség-bemutatókkal népi játszóházakkal, látványműhelyekkel, divatbemutatóval folk-kocsmával és táncházzal várják a látogatókat a Kapisztrán tértől a Szentháromság térig az állami ünnepség részként idén először ingyenesen. A rendezvény díszvendégei a türk nyelvű országok lesznek, kiemelt témája a vadászathoz és a halászathoz kapcsolódó mesterségek. Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával a Mesterségek Ünnepe programjairól Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: nesz.hu)

Zenei szerkesztő: Dévény Mária "Nemes példaadás” – „tiszta hazafiság” – „Mintha csak egy mondát olvasnánk, olyan szépen és könnyedén gördülnek a sorok egymás után, s lágy dallamuk szinte révületbe ejt minket, mint valami gyermekdal.” – „Mély, lényeges, és a végső feledéstől megmentendő értékekre világít rá” - írja Valaczka András, Vecsey Kiss Mária István királyról, valamint Gizella királynéról, és fiukról, Imréről írott elbeszélő költeményéről, a több mint 10 évvel ezelőtt megjelent kötet fülszövegében. Baranyi Ferenc költő így fogalmaz a műről, a kötet hátsó borítóján: „… századok ködén is átsütő állócsillagok alá csalogatja az olvasót” a szerző, Arany János trilógiájára emlékeztető, „szabályos tizenkettesekben” írott költeménye. „Egy eltemetett, idejétmúltnak bélyegzett műfajt frissített fel. És nem csupán múltidézés ez a míves munka, hanem ösztöke is: arra buzdítja a mai magyarokat, hogy ne váljanak méltatlanná Szent István királyhoz, akinek volt képessége meghallani a kor parancsát, s európaivá tett egy nomád népet. Bátorítsa ez a könyv azokat, akik ... azon fáradoznak, hogy ne csak uniós tagsága miatt neveztessék európainak ez a nemzet.”

Nemzeti ünnepesténken a Kecskés Együttes idézi meg államalapító Szent István királyunk emlékezetét azon a módon, amint az a középkortól fogva fönnmaradt és átöröklődött egyházi énekeinkben, régi énekmondóink és újabb kori szerzőink alkotásaiban. A szent király alakját megéneklő dallamok és dicséretek között az államalapítás korának hangszeres zenéjéből is ízelítőt kapunk.