Műsorújság

Készült a Médiatanács támogatásával, a Magyar Médiamecenatúra program keretében

- Nem csökkent az olvasók és a beiratkozók száma a Berzsenyi Dániel Könyvtárban - a rendezvényekre azonban a megszokottnál jóval kevesebben érkeznek a járványhelyzet miatt. - Tisztelegve a magyarok nagyasszonya előtt, Mária-zarándoklatot szervez a zalalövői Áldott Kereszt Egyesület, melynek célja a cigányság kulturális hagyományainak ápolása, népszerűsítése, vallási kötődéseinek erősítése.

Augusztus 28-29. szombaton és vasárnap rendezik meg Szombathelyen a Savaria napok és Borfesztivált.Az Iseumban a római kori várostörténet sajátos fejezetével ismerkedhetnek meg a látogatók.

Szent István király, Magyarország fővédőszentjének napján Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Vele beszélgetünk. Cigánypasztorációs csendes lelki napot tartottak Csatka-Szentkúton adásunk napján. Csupor Dánielné Salamon Zsófiával, a Boldog Ceferino Alapítvány kurátorával a találkozó előtt beszélgettünk. Idén a koronavírus-járvány miatt elmaradt a kárpátaljai nyári szabadegyetem, illetve a bálványosi szabadegyetem is. Ez mit jelent kampány idején a kormánypártoknak? Lesti Árpád politikai elemzőt hallják. A szakorvosok ötöde még mindig elégedetlen a fizetésével, a hálapénz eltörlésével a kétharmaduk egyetért. Mindez abból a felmérésből derült ki, amelyet a Magyar Orvosi Kamara ismertetett. Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával beszélgetünk. Hatodik klímaváltozási jelentését tette közzé a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület. Ennek kapcsán jelent meg Toldi Ottónak, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjének írása. Vele beszélgetünk. Egy nap alatt elesett Kabul, tálib hatalomátvétel történt az országban. Mi lesz most Afganisztánnal? Erről kérdezzük Nógrádi Györgyöt, a Corvinus Egyetem tanárát. Átadásra került a Békásmegyeri Könyvtár, augusztus 30-án pedig megnyílik az új Körúti Könyvtár. Minderről Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója számol be.

A Budai Várnegyed középkori-barokk stílusjegyeket hordoz, míg a gyűrűs-sugaras szerkezetű pesti oldalra egységes historizáló és szecessziós építészet jellemző. Az Andrássy út bérpalotás belvárosi főútként indul, majd fokozatosan szélesedik villákkal szegélyezett fasorrá, végül a magyarság ezeréves államiságát jelképező Hősök terébe torkollik. A sugárút alatt fut a kontinentális Európa elsőként megépített földalatti vasútja. A változatos domborzatú várost egységbe szervezi a Duna, festői látványával és elegáns hídjaival. Vendégünk Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnök.

Berg Judit Két kis dinó sorozatának nem rég megjelent 6.kötetéről beszélgetünk, majd az Ismerős Arcok zenekar jótékonysági koncertjét ajánljuk. Ezt követően a pécsi Vasarely Múzeumban teszünk látogatást, végül pedig Kékkői Zalán gitáros első szólólemezével ismerkedünk tovább.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Brahms szimfóniáinak bemutatásakor immár elvárásos, hogy egy-egy nyaralóhelyre és az alkotást övező vívódásra utaljunk. A 4., e-moll szimfónia megírásába Brahms a stájerországi Mürzzuschlagban kezdett bele, és a súlytalan keringőként fölhangzó kezdőtónusok eleinte csakugyan önfeledt, napsütötte tájképet ígérnek. A nagyszabású kompozíció aztán hamarosan szövevényes és sokrétű formává szélesedik, nem kevés utalással a nagy elődök, kiváltképp Bach szerkesztési elveire. A dokumentumok arra vallanak, hogy Brahms sokat küszködött a szimfónia végleges formájával: időnként szerényen közjátékoknak nevezi a tételeket, arra bátorítva odaadó híveit és belső barátait, hogy különféle tanácsokkal lássák el a tételek megváltoztatására vonatkozóan. Az igazsághoz tartozik, hogy Brahmsot ekkoriban komoly kedélybetegség tette próbára, és érthető mód elbizonytalanodott a tekintetben, vajon tetszést aratnak-e a szimfóniában tetten érhető komor gondolatok. 1885-ös, Hans von Bülow által vezényelt meiningeni bemutatója mindenesetre osztatlan sikert aratott. Egyetérthetünk Molnár Antallal, aki elégikusnak nevezi ezt a sokrétű és lenyűgöző szimfóniát: Brahms utolsó szerzeményét a műfajban, amelyben egyszerre jelennek meg az élet vívódásai és az újraéledő remény. A Holland Rádió Filharmonikusainak élén Jaap van Zweden. Brahms 4., e-moll szimfóniáját követően az ifjúkori, 1858-ban írott Temetési éneket halljuk a Drezdai Filharmonikus Zenekar és Kórus előadásában, Michel Plasson vezényletével.

Az Urunk hála, a Megadja most Isten és a Búza, aranyszemű búza kezdetű énekek tanítása. További énekeket hallhatnak hétfőtől szombatig a reggeli imádság és a szentmise között. Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész. Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.

Utiélményként még viszonylag kevés embernek adatott meg India Magyarországon. Az ottani fogásokba belekóstolni persze van mód itthon is, meg akár azon vitatkozni, hogy vajon az éttermek kínálata úgymond igazi-e? Ha mi készítjük, akkor jobb biztosra menni egy autentikus, de a mi körülményeink közt kipróbált recepttel. Ilyesfajta segítséget ad a Helló Curry (Körri vagy kari?). A blog szerzője azt írja magáról: Dolgozom, gyermekeket nevelek, szervezem a család életét, kertészkedek és persze élek az egyik legnagyobb szenvedélyemnek: sütök, főzök. Az Édesanyám főztje mai vendége: Gócs Ágnes. Kép: Az indiia bundáskenyér ( A Helló, Curry blogról)

Az elmúlt másfél évszázad magyar zenetörténete igencsak izgalmasnak mondható. Nem véletlen, hogy egyaránt születtek az elmúlt években ismeretterjesztő, elfeledett szereplőket bemutató vagy éppen zenetörténeti elemzést is adó kötetek. 150 év magyar muzsikájának fontos eseményeit és alakjait idézzük fel összeállításunkban.

Egy-egy népetimológiás magyarázat annyit mindenképpen bizonyít, hogy az emberekben ott az érdeklődés: honnan erednek a szavak. A tudomány természetesen ezen a területen is beveti a maga eszközeit. Ám a kutatók belátták, hogy a szakkönyvek az átlagolvasó számára olykor szó szerint kezelhetetlenek. Egyfajta hidat jelent az Etimológiai szótár, amelynek nemrég megjelent második kiadásán azért dolgozott sokat Zaicz Gábor főszerkesztő, hogy az még egységesebb legyen. A Pázmány Péter Katolikus egyetem oktatója volt a vendégem.

Sztárvendégünket mindenki ismeri, hiszen évtizedeken át ott volt és van a színpadokon. A műsorban elsősorban régen hallott felvételeiből idézünk és sok mindent megtudunk meghívottunk mai életéről is. (A fotón Csiba Lajos és Juhász Előd társaságában)

Rendezte: Both Béla A felvétel a Hungaroton stúdiójában készült 1973-ban.

Sudlik Mária, a magyar operajátszás történetének kiemelkedő alakja drámai hősnőként, furfangos komikaként nemcsak a hangnak, de a hiteles szinészi alakításnak is művésze volt. Szakmai pályafutását 1974-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1984-ben Székely Mihály-plakettel és Érdemes művész címmel ismerték el. Volt hőslelkű Iphigenia, nemes Grófné a Figaro házasságában, öntudatos Aida, szerelmes Tosca és jéghideg Turandot. Csodálatos zengésű szopránját, emberábrázoló tehetségét ezekben a szerepekben idézzük fel.