A buszmegálló, avagy: Mikor jön már a Hat huszas? Falusi Márton hangjátéka (5/3.)
Készítette: Liszkai Károly hangtechnikus, Máry Szabó Eszter zenei szerkesztő, Göbel Ágoston szerkesztő, Gerbei Anita rendezőasszisztens Rendezte: Lázár Csaba Főbb szereplők: Benkóczi Zoltán, Kubik Anna, Incze József, Szemerédi Bernadett, Mikó István, Soltész Bözse, Szélyes Imre
Vajon hogyan fogadta a főváros 1938. májusában a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust? Hogyan készültek rá, hogy díszítették fel a Budapestet s a Hősök terét?
Pár napon belül ismét ünneplőbe öltözik városunk. Készületünk jeleként a 83 évvel ezelőtti ünnepi esemény fotóit és filmhíradós részleteit nézegetjük, felidézzük a korabeli sajtó visszhangját Perényi Rolanddal, a Kiscelli Múzeum igazgatójával, az Újkori Várostörténeti Főosztály vezetőjével.
Majd Budapest Főváros Levéltárában Györgyi Csaba főlevéltáros idézi fel a korszakot s a ’38-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus legfőbb üzenetét.
közéleti beszélgetések
Nyitott Műhely
Szerkesztő: Sallai Éva
Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban található Nyitott Műhelyben bemutatják, átélhetővé és megtapasztalhatóvá teszik a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A látogató közvetlenül a mesterektől ismerheti meg az egyes munkafolyamatokat, a használt alapanyagokat és a különleges munkaeszközöket. Farkas Réka bőrdíszműves iparművésszel, a Nyitott Műhely vezetőjével Sallai Éva beszélget, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
Az Ízleljétek és lássátok kezdetű ének
Szerkesztő: Hámori Kinga
Az énekeket a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekeseinek előadásában hallhatják, vezényel Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, orgonán kísér Virágh András Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, orgonaművész.
Az ének szövegét és kottáját pdf formában letöltheti innen.
családi magazin
A ’38-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus fehérvári emlékei
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Székesfehérvár szakrális helyszín, amely már az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus több kísérő rendezvényének is otthont adott, többek közt Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa is a városba látogatott. Első királyunk halálának 900. évfordulóján, 1938. május 30-án kezdődött meg a Szent István-év hazánkban, amelynek központi rendezvényei Fehérváron zajlottak. Az 1938-ban, Budapesten először megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus bőven adott okot a múltban és ad okot a jelenben is az emlékezésre, amely keresztény önazonosságunk egyik ismérve. Erről beszél Demeter Zsófia fehérvári történész, ny. múzeumigazgató és Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki gyűjteményigazgató.
A függőségek az emberi lét természetes velejárói. Van belőle kiút?
Vendégünk: Baráth Éva orvos
Szerkesztő: Kékesi Enikő
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
a könnyűzene kiválóságai
Mai vendég Dr. Kovács László, a Moiras Records igazgatója, bemutatjuk a P.Box zenekar 1982-es, Ifipark-béli koncertalbumát.
Szerkesztő: Balogh Tibor
Debrecen hírei:
- Meghatározó sportág lehet a vízilabda Debrecenben.
- 183 millió forintból újítatta fel a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a geszterédi óvodát.
Kiskőrös és térsége hírek:
- Majka, Curtis és Rúzsa Magdi szórakoztatja a paksi közönséget a Város napján.
- Elrajtol a 22. Dunaszentbenedeki Falunap: Fotókiállítás, Balázs Pali és tűzijáték színesíti a műsort.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusról Hegedűs András beszél. III/1.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Vendég: Szacsvay László
Szerkesztő: Egri Bálint
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, 2015 óta a Nemzet Színésze. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti (akkor még) Főiskolán, azóta számos prózai és zenés-táncos előadásban szórakoztatta a közönséget. Sorozatok, tévéfilmek és játékfilmek sokaságában is láthattuk, ahogy szinkronmunkákban is bővelkedik a karrierje. A mai napig rengeteget dolgozik, ezúttal is épp egy előadás közben beszélgetünk a Katona József Színház öltözőjében Szacsvay Lászlóval pályájáról és életéről.
családi magazin
A ’38-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus fehérvári emlékei
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Székesfehérvár szakrális helyszín, amely már az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus több kísérő rendezvényének is otthont adott, többek közt Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa is a városba látogatott. Első királyunk halálának 900. évfordulóján, 1938. május 30-án kezdődött meg a Szent István-év hazánkban, amelynek központi rendezvényei Fehérváron zajlottak. Az 1938-ban, Budapesten először megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus bőven adott okot a múltban és ad okot a jelenben is az emlékezésre, amely keresztény önazonosságunk egyik ismérve. Erről beszél Demeter Zsófia fehérvári történész, ny. múzeumigazgató és Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki gyűjteményigazgató.
Vendég: Szacsvay László
Szerkesztő: Egri Bálint
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, 2015 óta a Nemzet Színésze. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti (akkor még) Főiskolán, azóta számos prózai és zenés-táncos előadásban szórakoztatta a közönséget. Sorozatok, tévéfilmek és játékfilmek sokaságában is láthattuk, ahogy szinkronmunkákban is bővelkedik a karrierje. A mai napig rengeteget dolgozik, ezúttal is épp egy előadás közben beszélgetünk a Katona József Színház öltözőjében Szacsvay Lászlóval pályájáról és életéről.
A megkülönböztetés, amely számunkra magától értetődő, ha szórakoztató, illetve komolyzene összehasonlítására kerül a sor, a zenetörténet megelőző évszázadai számára tökéletesen ismeretlen volt. Hiszen az európai hangszeres muzsika a táncvigalmak, utcai sokadalmak világába mélyeszti gyökereit. A reneszánsz és a barokk zene jószerével nem ismert stiláris különbségtételt világi és liturgikus zene között. Bach számos világi szerzeményének részleteit építette be kantátáiba és passióiba, miközben mindenféle ellenérzés nélkül komponált divatos tánctételeket. Haydn és Mozart csakúgy. A komolyzene csupán a romantikától fogva vált az elit, a műértők szűk körének szellemi táplálékává, miközben a szélesebb társadalmi rétegek elvesztették a kapcsolatot a koncerttermek zárt világával. Innen ered, hogy a könnyűzene mára többé-kevésbé mindent elfelejtett, amit az előző századok műzenéje kifinomultság, rétegezettség dolgában fölépített. A huszadik század zenéjében már kivételnek számított, ha egy-egy komponista kitárta a hangversenyterem ablakait, és kompozíciójába engedte a jazz és a népszerű tánczenék hatásait. Ilyen szerző volt Bernstein, ilyen Sosztakovics – mindenekelőtt pedig George Gershwin, aki elsőként emelte az amerikai szórakoztató zenét, a music hallok világát komolyzenei rangra. Ma az ő dalaiból hallunk egy csokorra valót a kiváló operai szoprán, Kiri Te Kanawa és a The New Princess Színház Zenekarának előadásában, John McGlinn vezényletével.
.JPG)
