Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Túlélő, a Nagy Öreg és a Magányos. Nem személyek ők, de élőlények. A Teremtés Hetében őszi sétára invitáljuk Önöket Viczián Zsófiával a Budapesti fák c. könyv írójával.

Hosszú távú gázvásárlási szerződést a kötött a napokban Magyarország a Gazprommal. Ennek kapcsán a hazai és az európai gázellátásról Petz Ernővel, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárával beszélgetünk.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, az író és családja nevében szeptember 25-én vehette át a Magyar Örökség-díjat az MTA Dísztermében. A díjátadást követően Gárdonyi Géza munkásságáról Keller Péterrel beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Hétfőn indul az Országos Könyvtári Napok sorozata, holnaptól a MagdaFeszt összművészeti esemény, valamint az „Anya, ugye megtarthatom?”című mesekönyvből kideríthetjük, érett-e gyermekünk az állattartáshoz.

Hungarikum együttes megszólalásának egyedisége ihletettségükben, a csodás énekhangban, a modern és archaikus zenei elemek harmóniájában és az egyedi hangszerelésben rejlik. Koncertjeik hangulata egyszerre felemelő és bensőséges. A fehérvári duó tagjai együtt megtalálták, amit korábban külön-külön kerestek: tisztán, levegősen előadni – a dal eredeti mondandójával egységben. Az együttes népdalokat, népdalfeldolgozásokat, istenes énekeket, saját dalokat és vers-megzenésítéseket játszik, tanítóik szellemiségében érlelt, letisztult formában. Megszólalásuk jellemzője a gyönyörű énekhang, hozzá méltó hangszeres kísérettel. Koncertjeik alatt a közönség örömmel fogadja a rég hallott, ismerős dallamok míves, a hagyomány jelentőségéhez méltó előadását. A kétszólamú ének akusztikus hangszerekkel – a megszólalás, az átgondolt harmonizáció és a hangszerelés – egyedivé teszi előadásaikat.

Hangmérnök: Horváth János

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Debrecen hírei: - Szakmai napot tartott a Future of Debrecen mozgalom. - A Debreceni Közterület Felügyelet rendezi az őszi kirakodóvásárt. Kiskőrös és térsége hírek: - Tanári hangversennyel ünnepli a Zene világnapját a Kalocsai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola. - Összefogott a lakosság a szeptemberi véradások alkalmával, kihirdette az októberi időpontokat a kalocsai Vöröskereszt.

A sugók hivatásáról, saját elhivatottságáról valamint kedves színészeiről: Gábor Miklósról, Kállai Ilonáról, Huszti Péterről, Viczián Ottóról és persze fiairól, Tarr Béla filmrendezőről és Tarr György falkép restaurátorról is szó esik majd. Tarr Máriával Szabó Csilla beszélget.

Hungarikum együttes megszólalásának egyedisége ihletettségükben, a csodás énekhangban, a modern és archaikus zenei elemek harmóniájában és az egyedi hangszerelésben rejlik. Koncertjeik hangulata egyszerre felemelő és bensőséges. A fehérvári duó tagjai együtt megtalálták, amit korábban külön-külön kerestek: tisztán, levegősen előadni – a dal eredeti mondandójával egységben. Az együttes népdalokat, népdalfeldolgozásokat, istenes énekeket, saját dalokat és vers-megzenésítéseket játszik, tanítóik szellemiségében érlelt, letisztult formában. Megszólalásuk jellemzője a gyönyörű énekhang, hozzá méltó hangszeres kísérettel. Koncertjeik alatt a közönség örömmel fogadja a rég hallott, ismerős dallamok míves, a hagyomány jelentőségéhez méltó előadását. A kétszólamú ének akusztikus hangszerekkel – a megszólalás, az átgondolt harmonizáció és a hangszerelés – egyedivé teszi előadásaikat.

Hangmérnök: Horváth János

Hétfőn indul az Országos Könyvtári Napok sorozata, holnaptól a MagdaFeszt összművészeti esemény, valamint az „Anya, ugye megtarthatom?”című mesekönyvből kideríthetjük, érett-e gyermekünk az állattartáshoz.

100 évvel ezelőtt, 1921. szeptember 30-án szüntették meg a románok Kolozsváron a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő, 1920 júniusában megszervezett autonóm felekezetközi magyar egyetemet. Az egyetem alapítóinak célja az volt, hogy a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem román kézre kerülése után az egyetem Erdélyben maradt tanárai az 1920/21-es tanévben egyházi keretek között felállítsanak egy magyar tanárképző felsőoktatási intézetet azért, hogy biztosítsák a magyar anyanyelvű képzést, fenntartsák a magyar identitást és átmentsék a magyar kultúrát. A trianoni békediktátum után a határon túl rekedt egyházi iskolákban a keresztény nevelés és oktatás magyar nyelven történő fenntartása, továbbvitele volt a legfontosabb célkitűzés, a magyar nyelvű középiskolák számára magyar tanárok képzésének biztosításával. Az oktatás a határon túli magyarság életben maradása szempontjából létfontosságú kérdés volt. A felekezetközi egyetem alapítói nemzeti, magyar anyanyelvű és egyházi egyetem működését akarták biztosítani. Mindezt állami támogatás nélkül, önerőből, az egyházak jövedelmére, magánfelajánlásokra támaszkodva. Az autonóm felekezetközi egyetem bár csak egy tanévig működhetett, a kolozsvári professzorok utóvédharca példátlan és egyedülálló volt. Ráadásul az egyetem alapításával a felekezetek képesek voltak felülemelkedni évszázados sérelmeiken, és mindannyiuk az összmagyarság érdekeit tartotta legfontosabbnak. A 100 évvel ezelőtt a románok által megszüntetett, a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő autonóm felekezetközi magyar egyetem történetéről, a magyar nyelv és kultúra megmentésére irányuló kísérletről Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A sugók hivatásáról, saját elhivatottságáról valamint kedves színészeiről: Gábor Miklósról, Kállai Ilonáról, Huszti Péterről, Viczián Ottóról és persze fiairól, Tarr Béla filmrendezőről és Tarr György falkép restaurátorról is szó esik majd. Tarr Máriával Szabó Csilla beszélget.

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Egy nagyszabású, szimfonikus áradású zongoraverseny vár ránk a Zenei Kincsestárban kiváló művészek avatott fölvételében. 1868-ban, a későromantika buján tenyésző vadonában járunk, ahol immár megkerülhetetlenek Chopin és Liszt sűrű szövésű, világnyi távlatokat felölelő koncertjei. A műfaj tehát immár nem annyira játékos párbeszéd szólista és zenekar között, a legkevésbé sem kedélyes fényűzés, csillogó zenei bankett, ahogyan azt a bécsi klasszikától megszoktuk. A zenekar mintha a zongora kiterjesztett regisztertartománya volna, amit az is mutat, hogy csak a zongoraszólóval intonált – elemzők szerint Bach iránti tisztelgésnek nevezhető - téma kibontása után jut szóhoz, mintegy a gondolatok kitágításának küldetésével. Camille Saint-Saëns 2., g-moll zongoraversenyét halljuk Pascal Rogé és a Charles Dutoit vezényelte Philharmonia Zenekar pompás fölvételéről.