Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A sugók hivatásáról, saját elhivatottságáról valamint kedves színészeiről: Gábor Miklósról, Kállai Ilonáról, Huszti Péterről, Viczián Ottóról és persze fiairól, Tarr Béla filmrendezőről és Tarr György falkép restaurátorról is szó esik majd. Tarr Máriával Szabó Csilla beszélget.

100 évvel ezelőtt, 1921. szeptember 30-án szüntették meg a románok Kolozsváron a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő, 1920 júniusában megszervezett autonóm felekezetközi magyar egyetemet. Az egyetem alapítóinak célja az volt, hogy a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem román kézre kerülése után az egyetem Erdélyben maradt tanárai az 1920/21-es tanévben egyházi keretek között felállítsanak egy magyar tanárképző felsőoktatási intézetet azért, hogy biztosítsák a magyar anyanyelvű képzést, fenntartsák a magyar identitást és átmentsék a magyar kultúrát. A trianoni békediktátum után a határon túl rekedt egyházi iskolákban a keresztény nevelés és oktatás magyar nyelven történő fenntartása, továbbvitele volt a legfontosabb célkitűzés, a magyar nyelvű középiskolák számára magyar tanárok képzésének biztosításával. Az oktatás a határon túli magyarság életben maradása szempontjából létfontosságú kérdés volt. A felekezetközi egyetem alapítói nemzeti, magyar anyanyelvű és egyházi egyetem működését akarták biztosítani. Mindezt állami támogatás nélkül, önerőből, az egyházak jövedelmére, magánfelajánlásokra támaszkodva. Az autonóm felekezetközi egyetem bár csak egy tanévig működhetett, a kolozsvári professzorok utóvédharca példátlan és egyedülálló volt. Ráadásul az egyetem alapításával a felekezetek képesek voltak felülemelkedni évszázados sérelmeiken, és mindannyiuk az összmagyarság érdekeit tartotta legfontosabbnak. A 100 évvel ezelőtt a románok által megszüntetett, a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő autonóm felekezetközi magyar egyetem történetéről, a magyar nyelv és kultúra megmentésére irányuló kísérletről Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) mottója: »Minden forrásom belőled fakad.« Ezt a keresztényi belső erőt lehetett érezni a Szigeten, amely erő megjelent a kézműves foglalkozástól, a beszélgetések és zenei programok előadásain át mindenütt egyaránt. Több mint hetven sátorban mutatkoztak be iskolafenntartó rendek, szociális területen dolgozó szerzetesek, karitász mozgalmak, börtönmisszió és egyéb pasztorációk. Középpontban Isten állt. Beszélgettem sátrakban, megszólítottam résztvevőket. Jó volt együtt lenni.

Hangmérnök: Varga Károly

Egyszerre élethűek és meseszerűek Horaki Diána akvarelljei - nála egy képeskönyv főszereplői lesznek a védett vadállatok és növények. Legyenek akár keretben, könyvben vagy éppen egy hátizsákon.

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária

100 évvel ezelőtt, 1921. szeptember 30-án szüntették meg a románok Kolozsváron a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő, 1920 júniusában megszervezett autonóm felekezetközi magyar egyetemet. Az egyetem alapítóinak célja az volt, hogy a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem román kézre kerülése után az egyetem Erdélyben maradt tanárai az 1920/21-es tanévben egyházi keretek között felállítsanak egy magyar tanárképző felsőoktatási intézetet azért, hogy biztosítsák a magyar anyanyelvű képzést, fenntartsák a magyar identitást és átmentsék a magyar kultúrát. A trianoni békediktátum után a határon túl rekedt egyházi iskolákban a keresztény nevelés és oktatás magyar nyelven történő fenntartása, továbbvitele volt a legfontosabb célkitűzés, a magyar nyelvű középiskolák számára magyar tanárok képzésének biztosításával. Az oktatás a határon túli magyarság életben maradása szempontjából létfontosságú kérdés volt. A felekezetközi egyetem alapítói nemzeti, magyar anyanyelvű és egyházi egyetem működését akarták biztosítani. Mindezt állami támogatás nélkül, önerőből, az egyházak jövedelmére, magánfelajánlásokra támaszkodva. Az autonóm felekezetközi egyetem bár csak egy tanévig működhetett, a kolozsvári professzorok utóvédharca példátlan és egyedülálló volt. Ráadásul az egyetem alapításával a felekezetek képesek voltak felülemelkedni évszázados sérelmeiken, és mindannyiuk az összmagyarság érdekeit tartotta legfontosabbnak. A 100 évvel ezelőtt a románok által megszüntetett, a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem elfoglalása után működő autonóm felekezetközi magyar egyetem történetéről, a magyar nyelv és kultúra megmentésére irányuló kísérletről Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

Debrecen hírei: - Bemutatták az Inter Traction Electrics új távolsági autóbuszait. - Október 2-án és 3-án ismét lesz Őszi Nagyvásár Debrecenben. Kiskőrös és térsége hírek: - Túlélni a kamaszokat címmel újabb kommunikációs tréninget hirdetnek a szülők számára. - Rockkoncertekkel fűszerezett jótékonysági estet szervez a foktői motoros klub.

Hallgatói kérdésekre válaszol Szalay Kornél Géza ügyvéd, illetve a dologi jog további fontos tudnivalóiról lesz szó. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket

Nemzeti identitás - magyar iskolarendszer a Kárpát-medencében 1920-2020 címmel tartottak konferenciát Farádon szeptember 17-én és 18-án. A főszervezővel, dr. Németh Ferenc c. docenssel, nemzetközi borbíróval, a Százak Tanácsa tagjával, előadása témájáról, a magyarságtudat kialakításának lehetőségeiről beszélgettünk.

A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) mottója: »Minden forrásom belőled fakad.« Ezt a keresztényi belső erőt lehetett érezni a Szigeten, amely erő megjelent a kézműves foglalkozástól, a beszélgetések és zenei programok előadásain át mindenütt egyaránt. Több mint hetven sátorban mutatkoztak be iskolafenntartó rendek, szociális területen dolgozó szerzetesek, karitász mozgalmak, börtönmisszió és egyéb pasztorációk. Középpontban Isten állt. Beszélgettem sátrakban, megszólítottam résztvevőket. Jó volt együtt lenni.

Hangmérnök: Varga Károly

Most volt a legolvasottabb magyar írók egyikének, a mártír sorsú Fekete Istvánnak a centenáriuma. Az írónak magának is gyakran kellett arra felelnie: ki is hát az író, és mi is az irodalom - akár csak a Miért Szeretem című műsornak. Időszerű tehát felidézni ezt a rövid kis novelláját, amelyet 2000-ben gyűjteményes kötetben adott ki az Új Ember...

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk békében, és tulajdonképpen folytatjuk a két héttel ezelőtt megkezdett beszélgetésünket. Akkor a háború volt a témánk, ma pedig azt vizsgáljuk, hogy a különböző generációk tagjai hogyan viszonyulnak a béke fogalmához. Beszélgetőtársaim ezúttal is: - Császár Gáspár, nyugdíjas ex-pedagógus, festőművész, aki a Baby Boomerek avagy a Ratkó-gyerekek generációját képviseli, - az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltán, aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik és két (lassan) felnőtt gyerek apukája, - a Z-generáció nevében pedig Barcsák Ági, egyetemista, rádiónk egykori, ZéGeneráció című műsorának oszlopos tagja, mára már külső munkatársunk.

Hallgatói kérdésekre válaszol Szalay Kornél Géza ügyvéd, illetve a dologi jog további fontos tudnivalóiról lesz szó. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket

Nemzeti identitás - magyar iskolarendszer a Kárpát-medencében 1920-2020 címmel tartottak konferenciát Farádon szeptember 17-én és 18-án. A főszervezővel, dr. Németh Ferenc c. docenssel, nemzetközi borbíróval, a Százak Tanácsa tagjával, előadása témájáról, a magyarságtudat kialakításának lehetőségeiről beszélgettünk.

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Úgy illendő, ha a Zenei Világnap alkalmából annak bizonyítására vállalkozunk, micsoda kimeríthetetlen kincsesbánya a klasszikus zene világa. Hisz a zenehallgató mindegyre elképed, hogy az alaprepertoár ismertebb darabjai mellett – amelyek, hála a különféle előadók újabb és újabb értelmezésmódjainak, olvasatainak, maguk is megunhatatlan izgalmakat, új fölfedezéseket és lelki élményeket tartogatnak –, micsoda remeklések lapulnak zenetörténészek fiókjaiban, zenei archívumokban és kéziratos gyűjteményekben. Ma két ismert komponista jószerével ismeretlen szerzeményei szólalnak meg abból a korszakból, amikor az igényes hangszeres zene mindennapos lelki és társasági szükségletnek számított. Mindkét zeneszerzőnk operakomponistaként ismert. Az első, Giovanni Battista Pergolesi ráadásul – Mozart és Schubert mellett - egyike a zenetörténet ama nagyságainak, akiknek életpályáját tragikusan korán törte derékba a végzet. 1710 és 1736 közé eső, rövidke élete két remekművel: Stabat Materével és Az úrhatnám szolgáló című operájával mindenképp az örökkévalóságba röpítette. Két zongorára és zenekarra szerzett versenyműve ugyancsak állja az összehasonlítás a korszak élvonalával: a Bach-fiúk vagy Hasse műveivel, lassútétele pedig egyenesen igéző! A két szólista David Boldrini és Elena Pinciaroli, a Rami Musicali zenekarának élén Filippo Conti. Pergolesi kétzongorás koncertje után hallgassuk meg az ugyancsak operáiról ismert Giovanni Paisiello 2., F-dúr zongoraversenyét. Az 1740 és 1816 között élt Paisiello legnagyobb balszerencséje, hogy vele egy időben Haydn, Mozart és Beethoven ragadta magához a zenei divat irányítását. Ebből ered, hogy bár elsőrangú műveket alkotott, nevét mégis csak a második vonalban emlegeti az utókor. Pedig operáinak nemzetközi sikere mellett az is figyelemreméltó körülmény, hogy zongoraversenyeit olyan uralkodói növendékeinek komponálta, mint Maria Fedorovna orosz nagyhercegnő vagy Parma spanyol infánsnő. David Boldrini és a Filippo Conti vezényelte Rami Musicali Zenekar most igyekszik elégtételt szolgáltatni Paisiello mesternek.