Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata

A Magyar Művészeti Akadémia 2018-tól hirdet meg évente 3 évre szóló ösztöndíjra pályázatot, amelyre a többszáz jelentkező közül évente 100 személyt választ ki a különböző művészeti területekből meghívott szakértők bizottsága. Máté András építész, a BIVAK Studió egyik alapítója és Oláh Zsolt színházi elemző beszélnek eddigi ösztöndíjas éveik alatt végzett munkáikról, jelezve a még hátralévő időszakra elgondolt, illetve az ösztöndíj végeztével lehetséges terveiket.

A 20.századi Németország sorskérdéseit is körüljáró, a kiszámíthatóságot tudatosan kerülő Gerhart Richter életéről és művészetéről is beszélgettünk. A német képzőművész különleges kiállítása november 14-ig látható.

1919. október 28-án az „idegen elemek kiutasítása tárgyában” megszületett rendelet alapján „mindazon esküt nem tett tisztviselők, akik nem az egyesített román területeken születtek”, öt napon belül kötelesek voltak elhagyni Románia területét. Ezért 1919 őszén számos magyar egyetemi tanárt utasítottak ki Kolozsvárról, elrekvirálták házaikat, lakásaikat. A kitoloncolt tanárok 1919. november végén Budapesten gyülekeztek, majd 1920. március végén elkezdődött a tanítás a Pozsonyból elüldözött egyetem tanáraival együtt. A felekezetközi magyar egyetemet életre hívta az a körülmény is, hogy a hadköteles korban lévő férfiak nem hagyhatták el Románia területét, így be sem iratkozhattak magyarországi egyetemekre. A magyarországi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jogfolytonosságot is képviselő magyar egyetemnek ismerte el a felekezetközi egyetemet. Műsorunkban a romániai magyarság művelődéstörténetének kérdéseit elemezzük a kolozsvári felekezetközi magyar egyetem sorsának tükrében. Olyan fontos kérdéseken gondolkodhatunk el, minthogy az erdélyi magyarság miként dolgozta fel az elszakítottság, a száműzetés, a hatalomváltás traumáját? Milyen körülmények között és mennyi idő alatt találta meg az erdélyi magyarság kulturális elitje az új működésbeli, szervezeti lehetőségeket, az erdélyi szellemi élet működését befolyásoló magyar egyetem professzorai miként reagáltak a kisebbségi helyzetre és miként alakították, formálták az egyetemi hallgatók szemléletét. Milyen módon történt a kapcsolattartás a Kolozsváron maradt és a Budapestre menekült tanárok, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között Kolozsvár 1918. karácsonykor történő román megszállása után? Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A Hungexpo teljes területén, összesen 8 pavilonban, interaktív kiállítások, virtuális valóság játékok, nemzetközi előadások és diorámák segítettek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Felfedezhettük hazánk vadászatát, vadgazdálkodását, erdőgazdálkodását egy ezeréves séta keretében. De helyet kaptak külön pavilonban a világ minden tájáról érkező nemzetek is, ahol mindenkinek lehetősége nyílt a bemutatkozásra. A mai műsorunkban a 2021 legnagyobb természeti kiállításáról szerzett élményekről, tapasztalatokról beszélgetek látogatókat, szakembereket, majd a műsorszám utolsó részében a húsz napos világkiállítás fontosságáról, nemzetközi megítéléséről Bors Richárdot, a kiállítás szakmai igazgatóját hallhatják.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János

Modern kori freskókról, színárnyalatok jelentőségéről és falfestés határtalanságáról és beszélgettünk Szabó Szonjával.

1919. október 28-án az „idegen elemek kiutasítása tárgyában” megszületett rendelet alapján „mindazon esküt nem tett tisztviselők, akik nem az egyesített román területeken születtek”, öt napon belül kötelesek voltak elhagyni Románia területét. Ezért 1919 őszén számos magyar egyetemi tanárt utasítottak ki Kolozsvárról, elrekvirálták házaikat, lakásaikat. A kitoloncolt tanárok 1919. november végén Budapesten gyülekeztek, majd 1920. március végén elkezdődött a tanítás a Pozsonyból elüldözött egyetem tanáraival együtt. A felekezetközi magyar egyetemet életre hívta az a körülmény is, hogy a hadköteles korban lévő férfiak nem hagyhatták el Románia területét, így be sem iratkozhattak magyarországi egyetemekre. A magyarországi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jogfolytonosságot is képviselő magyar egyetemnek ismerte el a felekezetközi egyetemet. Műsorunkban a romániai magyarság művelődéstörténetének kérdéseit elemezzük a kolozsvári felekezetközi magyar egyetem sorsának tükrében. Olyan fontos kérdéseken gondolkodhatunk el, minthogy az erdélyi magyarság miként dolgozta fel az elszakítottság, a száműzetés, a hatalomváltás traumáját? Milyen körülmények között és mennyi idő alatt találta meg az erdélyi magyarság kulturális elitje az új működésbeli, szervezeti lehetőségeket, az erdélyi szellemi élet működését befolyásoló magyar egyetem professzorai miként reagáltak a kisebbségi helyzetre és miként alakították, formálták az egyetemi hallgatók szemléletét. Milyen módon történt a kapcsolattartás a Kolozsváron maradt és a Budapestre menekült tanárok, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között Kolozsvár 1918. karácsonykor történő román megszállása után? Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

Debreceni hírek: - Debrecenben rendezték meg a V4-országok mérnöki szervezeteinek találkozóját. - Magyarország legszebb konyhakertje lett a Vénkerti Közösségi Kert. Kiskőrös és térsége hírek: - A Bátrak Ligájában győzött a Kalocsai Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola. - Nagy érdeklődés övezte a Kalocsa könnyűzenei élete könyvbemutatót.

Az EU több országában választásokat tartottak az elmúlt hetekben. Erről beszélgetünk Nógrádi Györggyel, a Corvinus Egyetem tanárával.

Hagyomány és újítás címmel rendezték meg Martonvásáron és Vácon a VI. Kisgyermeknevelési Konferenciát. A konferencia első napján a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban dr. Szabó Tiborral, Martonvásár polgármesterével és dr. Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával beszélgetettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

A Hungexpo teljes területén, összesen 8 pavilonban, interaktív kiállítások, virtuális valóság játékok, nemzetközi előadások és diorámák segítettek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Felfedezhettük hazánk vadászatát, vadgazdálkodását, erdőgazdálkodását egy ezeréves séta keretében. De helyet kaptak külön pavilonban a világ minden tájáról érkező nemzetek is, ahol mindenkinek lehetősége nyílt a bemutatkozásra. A mai műsorunkban a 2021 legnagyobb természeti kiállításáról szerzett élményekről, tapasztalatokról beszélgetek látogatókat, szakembereket, majd a műsorszám utolsó részében a húsz napos világkiállítás fontosságáról, nemzetközi megítéléséről Bors Richárdot, a kiállítás szakmai igazgatóját hallhatják.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János

119 éve állították fel a kincses város főterén, a Szent Mihály templom déli oldalán Fadrusz János nagydíjas alkotását. A mult a jelenbe vezet - elgondolkodtató, hogy Mátyás történelmi szerepének - de akár szerelmi viszonyainak áttekintése is miféle mai felismerésekhez vezet el. Nem csak a népmesék és a szájhagyomány, hanem mai, kortársi történelmi regény is foglalkozik alakjával - Toót-Holló Tamás is könyvet írt róla. Az utókor - a mi utódaink is -, kérdeznek minderről - érdemes hát a válaszokat megkeresni. A képen a szoborcsoport főalakja közelről...

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk a társadalmi szerepekről A világ folyamatos változásával párhuzamosan a nemek társadalmi szerepei is átalakulóban vannak. De vajon milyen generációs különbségeket találhatunk az erről alkotott felfogásban? A mai Generációkban kiderül! Beszélgetőtársaim: - Fata Ilona, a Baby Boomerek nevében, - Sági Barbara, az Y-Generáció képviseletében, és - Rudniczai Rudolf, a Z-Generáció nevében.

Az EU több országában választásokat tartottak az elmúlt hetekben. Erről beszélgetünk Nógrádi Györggyel, a Corvinus Egyetem tanárával.

Hagyomány és újítás címmel rendezték meg Martonvásáron és Vácon a VI. Kisgyermeknevelési Konferenciát. A konferencia első napján a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban dr. Szabó Tiborral, Martonvásár polgármesterével és dr. Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával beszélgetettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Habár a Zenei Kincsestárban hamarosan fölhangzó két hárfaverseny egyaránt a XVIII. század gazdag termését reprezentálja, és szerzőik földi pályafutását is mindössze két- két és fél évtized választja el egymástól, hamarosan Önök is meggyőződhetnek arról, hogy az európai zene aranykorának is nevezett század során micsoda stiláris változások mentek végbe. Georg Friedrich Händel B-dúr hárfaversenye maga a pazarló barokk, amely merő látványosság gyanánt, zenei csecsebecseképpen szikráztatott föl igazi műremekeket. A szólista Charlotte Balzereit, a Stuttgarti Kamarazenekar élén Nicol Matt. Georg Christoph Wagenseil épp haminc évvel Händel születése után, 1715-ben látta meg a napvilágot. Bécsi születésű billentyűs komponista létére alaposan elsajátította a barokk kompozíció alapjait. Csakhogy mire zeneszerzővé fejlődött, végigsöpörtek már Európán a Sturm und Drang újító viharai és a gáláns stílus divatja is leáldozóban volt. Szinte három stílusváltás Händel óta – íme Wagenseil visszafogott klasszikájának háttere, amely Haydnra és a gyermek Mozartra is hatással volt. A hárfánál Jana Bousková, a Dél-Nyugat-Német Kamarazenekart Vladislav Czarnecki vezényli.