Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata

A Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete, a Gozsdu-udvar, a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai és fizikai pavilonjai és a Rózsák terei görögkatolikus templom. Ismert épületek Budapesten, noha a tervezőjük Czigler Győző neve kevésbé ismerős. Vajon mi az oka ennek? Ki volt ő? Ennek járunk utána két vendégünk segítségével.

Az elmúlt hetek politikai, társadalmi eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Dr. Márai Géza egyetemi docenssel, a TájGazda Minőségtanúsítási Programtanács elnökével folytatjuk múlt heti beszélgetésünket a Migráció és demográfiai kihívások című, október 1-jén Budapesten, a RETÖRKI-ben tartott tanácskozás kapcsán. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Magyar-angol szakos bölcsész, 12 évig a Délmagyarország kulturális rovatánál dolgozott kritikusként, később a Délvilág főmunkatársa lett. 1994 elejétől 2009 végéig a Duna Televízió szerkesztője. 1990-től a közelmúlt történelmének kényes fehér foltjait bátran feldolgozó dokumentumprózát ír mások mellett Héjjas Ivánról és a Rongyos Gárdáról. 2013-ban "Európai szellemiségű, egyben a régi magyar értékeket felmutató munkásságáért" megkapta a Magyar Páneurópa Unió Báró Eötvös József Sajtódíját.

Nemzeti versmondó VERSeny, Eltörölni Frankot. Verseny és film a mai kínálatunk, de lesz még színházi kulturális ajánlatunk is.

Tudományos előadással, szentmisével és közös imádsággal emlékeztek Székesfehérvár 15. püspökére Prohászka Ottokárra, születése 163. évfordulóján, Fehérváron. Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltáros, előadásában Prohászka és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok kapcsolatrendszerének a világát idézte fel és tárgyalta a fehérvári megemlékezésen. Prohászka ugyanis az egyház erejét látta a katolikus világtalálkozókban és 1912-ben Bécsben részt is vett egy ilyen eseményen.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János

Magyar-angol szakos bölcsész, 12 évig a Délmagyarország kulturális rovatánál dolgozott kritikusként, később a Délvilág főmunkatársa lett. 1994 elejétől 2009 végéig a Duna Televízió szerkesztője. 1990-től a közelmúlt történelmének kényes fehér foltjait bátran feldolgozó dokumentumprózát ír mások mellett Héjjas Ivánról és a Rongyos Gárdáról. 2013-ban "Európai szellemiségű, egyben a régi magyar értékeket felmutató munkásságáért" megkapta a Magyar Páneurópa Unió Báró Eötvös József Sajtódíját.

Debrecen hírei: - Elektromos autóbuszok állnak forgalomba Debrecenben. - Sikeresen zárult a Debrecen nyugati városrészének fejlesztésére kiírt közbeszerzési eljárás. Kiskőrös és térsége hírek: - Útmenti Keresztek Kalocsán címmel kerékpártúrát hirdet a Viski Károly Múzeum. - Krumplis pogácsa sül a kemencében a kalocsai Fazekas Alkotóházban – hagyományőrző programot hirdetnek.

A Magyar Művészeti Akadémia 2018-tól hirdet meg évente 3 évre szóló ösztöndíjra pályázatot, amelyre a többszáz jelentkező közül évente 100 személyt választ ki a különböző művészeti területekből meghívott szakértők bizottsága. Máté András építész, a BIVAK Studió egyik alapítója és Oláh Zsolt színházi elemző beszélnek eddigi ösztöndíjas éveik alatt végzett munkáikról, jelezve a még hátralévő időszakra elgondolt, illetve az ösztöndíj végeztével lehetséges terveiket.

A 20.századi Németország sorskérdéseit is körüljáró, a kiszámíthatóságot tudatosan kerülő Gerhart Richter életéről és művészetéről is beszélgettünk. A német képzőművész különleges kiállítása november 14-ig látható.

Tudományos előadással, szentmisével és közös imádsággal emlékeztek Székesfehérvár 15. püspökére Prohászka Ottokárra, születése 163. évfordulóján, Fehérváron. Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltáros, előadásában Prohászka és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok kapcsolatrendszerének a világát idézte fel és tárgyalta a fehérvári megemlékezésen. Prohászka ugyanis az egyház erejét látta a katolikus világtalálkozókban és 1912-ben Bécsben részt is vett egy ilyen eseményen.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János

Nemzeti versmondó VERSeny, Eltörölni Frankot. Verseny és film a mai kínálatunk, de lesz még színházi kulturális ajánlatunk is.

1919. október 28-án az „idegen elemek kiutasítása tárgyában” megszületett rendelet alapján „mindazon esküt nem tett tisztviselők, akik nem az egyesített román területeken születtek”, öt napon belül kötelesek voltak elhagyni Románia területét. Ezért 1919 őszén számos magyar egyetemi tanárt utasítottak ki Kolozsvárról, elrekvirálták házaikat, lakásaikat. A kitoloncolt tanárok 1919. november végén Budapesten gyülekeztek, majd 1920. március végén elkezdődött a tanítás a Pozsonyból elüldözött egyetem tanáraival együtt. A felekezetközi magyar egyetemet életre hívta az a körülmény is, hogy a hadköteles korban lévő férfiak nem hagyhatták el Románia területét, így be sem iratkozhattak magyarországi egyetemekre. A magyarországi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jogfolytonosságot is képviselő magyar egyetemnek ismerte el a felekezetközi egyetemet. Műsorunkban a romániai magyarság művelődéstörténetének kérdéseit elemezzük a kolozsvári felekezetközi magyar egyetem sorsának tükrében. Olyan fontos kérdéseken gondolkodhatunk el, minthogy az erdélyi magyarság miként dolgozta fel az elszakítottság, a száműzetés, a hatalomváltás traumáját? Milyen körülmények között és mennyi idő alatt találta meg az erdélyi magyarság kulturális elitje az új működésbeli, szervezeti lehetőségeket, az erdélyi szellemi élet működését befolyásoló magyar egyetem professzorai miként reagáltak a kisebbségi helyzetre és miként alakították, formálták az egyetemi hallgatók szemléletét. Milyen módon történt a kapcsolattartás a Kolozsváron maradt és a Budapestre menekült tanárok, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között Kolozsvár 1918. karácsonykor történő román megszállása után? Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A Magyar Művészeti Akadémia 2018-tól hirdet meg évente 3 évre szóló ösztöndíjra pályázatot, amelyre a többszáz jelentkező közül évente 100 személyt választ ki a különböző művészeti területekből meghívott szakértők bizottsága. Máté András építész, a BIVAK Studió egyik alapítója és Oláh Zsolt színházi elemző beszélnek eddigi ösztöndíjas éveik alatt végzett munkáikról, jelezve a még hátralévő időszakra elgondolt, illetve az ösztöndíj végeztével lehetséges terveiket.

A 20.századi Németország sorskérdéseit is körüljáró, a kiszámíthatóságot tudatosan kerülő Gerhart Richter életéről és művészetéről is beszélgettünk. A német képzőművész különleges kiállítása november 14-ig látható.

Két héttel ezelőtt játszottuk le itt, a Zenei Kincsestárban Camille Saint-Saëns nagyszabású, szimfonikus áradású, 2., g-moll zongoraversenyét. Pascal Rogé és a Charles Dutoit vezényelte Philharmonia Zenekar pompás fölvételéről hamarosan a 4., c-moll zongorakoncert szólal meg. Alaphangnemének megfelelően patetikusabb, komorabb és talán filozofikusabb a korábban hallott szerzeménynél, ám éppannyira virtuóz. Nem csupán a szólistával szemben támasztott követelmények tekintetében, de abban az értelemben is, amilyen mesterien ötvözi a szerző szervesen összefüggő, egységes akusztikus egésszé a szólóhangszer és a zenekari szólamok megszólalását. Nem ok nélkül: az 1875-ben, a komponista szólójával bemutatott zongorakoncert két tétele voltaképpen egy négytételes szimfónia szerkezetét mutatja, lényeges tehát, hogy szembenállás, a kontrasztok kiemelés helyett valamennyi megszólaló szólam egyetlen, közös zenei gondolat kifejezésének szolgálatában álljon. A rafinált szerkesztés mellett figyelemreméltó a mű melódiagazdagsága – az utolsó, himnikus téma már-már a Dvořáknál megjelenő amerikai folklórmotívumkat idézi.