Műsorújság

Fordította: Kosztolányi Dezső Elmondja: Szatmári Attila A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Szerkesztő: Tar Éva Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

A Színészbejáróban az idén 80 éves Csikos Sándort mutatjuk be. A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész nem sokszor került országos reflektorfénybe, hiszen vidéken töltötte pályafutása nagy részét, mégis páratlanul gazdag színészi pályát tudhat magáénak. Csikos Sándor 55 évet töltött a színpadon, ebből közel négy évtizedet Debrecenben, ezalatt mintegy kétszáz szerepet játszott el, és rendezett is. De nem csupán ez teszi meghatározóvá a színházi pályán, hanem az a majdnem három évtizednyi tanítás, amelynek köszönhetően sok száz tanítványt nevelt a versek szeretetére, akik közül csaknem százan lettek színészek vagy rendezők az évtizedek alatt. Több generációt nevelt fel a színházi szakmának, köztük Tenki Rékát, Schell Juditot, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet vagy Polgár Csabát. Csikos Sándor most a Színművészeti Egyetemen tanít, itt készítettünk beszélgetést vele, amelyben áttekintjük ezt a gazdag színházi pályafutást.

A veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában 2021-ben megjelent „In nomine Domini!” A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötetében: a római katolikus egyház holttányilvánítási irataihoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. A kötet azontúl, hogy az elhunyt katonák történeteinek nyomába ered, női történeteket, sorsokat láttat a tanúvallomások alapján: képet kaphatunk a nők kiszolgáltatott helyzetéről a hátországban, a női-férfi kapcsolatokról és a házasság szentségéről a háború alatt. Az egyedi tanúvallomások segítségével eddig ismeretlen, vagy kevésbé dokumentált jelentős katonai események is rekonstruálhatók. Az első ilyen megtalált és feltárt háborús történet a Szávakölpénynél 1914. szeptember 6-án a szerbek által brutális kegyetlenséggel kivégzett 43 hadifogságba esett szabadkai 4-es népfelkelő huszár megrázó erejű története volt. A balkáni halálmars történetén belül a bácskaiak golgotája szintén kizárólag ebből a forrásanyagból volt megismerhető. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

A műsorszám támogatója a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Pontosan 700 évvel ezelőtt, 1321-ben hunyt el Dante Alighieri a középkori európai irodalom egyik legnagyobb alakja. A jeles évforduló alkalmából Szegeden és Budapesten november 16. és 19. között nemzetközi konferenciát rendeztek. Gyarmathy Dóra járt a budapesti helyszínen. “A világosság a sötétségben fénylik…” ezt a címet kapta a Bibliamúzeum időszaki kiállítása, amely a Ferencvárosi Helytörténeti múzeumban kapott helyet, és 2022.január 22-éig látható. Az Udvardi Erzsébet téli és karácsonyi képeiből készült válogatásról a kurátorral, Timár Gabriellával Temesfői Mátyás beszélgetett. November 24-étől látható a mozikban a Nagykarácsony című romantikus vígjáték. A film zeneszerzője, Balázs Ádám, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez mint az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm, a Testről és lélekről, vagy legutóbb, a Feleségem története. Bicskei Bea a rendezővel és a zeneszerzővel is beszélget a muzsikáról, illetve a betétdalt is hallhatjuk. A filmről bővebben a szombati Meghívóban lesz szó.

Karaktergyilkosság. Ijesztő, félelmetes, és mindennapjaink része. Bőhm Kornél válságkommunikációs szakemberrel járjuk körbe a témát. Miért olyan népszerű kommunikációs fegyver a karaktergyilkosság? Melyek a leggyakrabban alkalmazott sémák? Hogyan lehet újraépíteni a jó hírnevet egy-egy lejárató akció után? Mindezt megtudhatjuk műsorunkból és Böhm Kornél napokban megjelent, Karaktergyilkosság-Lejáratás a gúnynévtől az álhírig - című könyvéből.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

A két héttel ezelőtt befejezett beszélgetést folytatjuk Kovács Leventével a Bankszövetség művészetpártoló főtitkárával az "Evangélium 21" című kortárs, magyar képzőművészeti gyűjteményről. Két hét múlva a beszélgetés befejező részét hallhatják.

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: Háború után "Miképpen mennyben, azonképpen itt a Földön is" Nem vétkezünk többé A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

A veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában 2021-ben megjelent „In nomine Domini!” A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötetében: a római katolikus egyház holttányilvánítási irataihoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. A kötet azontúl, hogy az elhunyt katonák történeteinek nyomába ered, női történeteket, sorsokat láttat a tanúvallomások alapján: képet kaphatunk a nők kiszolgáltatott helyzetéről a hátországban, a női-férfi kapcsolatokról és a házasság szentségéről a háború alatt. Az egyedi tanúvallomások segítségével eddig ismeretlen, vagy kevésbé dokumentált jelentős katonai események is rekonstruálhatók. Az első ilyen megtalált és feltárt háborús történet a Szávakölpénynél 1914. szeptember 6-án a szerbek által brutális kegyetlenséggel kivégzett 43 hadifogságba esett szabadkai 4-es népfelkelő huszár megrázó erejű története volt. A balkáni halálmars történetén belül a bácskaiak golgotája szintén kizárólag ebből a forrásanyagból volt megismerhető. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

Debrecen hírei: - Elindították az 50+ című csoportot a debreceni Szent László Plébánián. - Újabb önkéntesek csatlakoztak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász szervezetéhez. Kiskőrös és térsége hírek: - Ablakvadászat, karácsonyfadíszítés és tűzzsonglőr show várja a Császártöltésre látogatókat az adventi ünnepek alatt. - Útnak indul a mosolygömb Kalocsán, adománygyűjtéssel varázsolják szebbé a rászoruló gyerekek karácsonyát.

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház építészeti értékeiről és felújításáról Prokopp Mária és Jernyei Kiss János művészettörténészekkel, valamint Velledits Lajos vezető restaurátorral beszélgetünk.

gróf Bethlen István 75 éve halt meg, és 100 éve, 1921-ben alakult meg a Bethlen kormány. Ennek kapcsán a két világháború közti Magyarországról Tarján M. Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával beszélgetünk.

Kelemen Lászlóval, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Erkel Ferenc-díjas és Lajtha László-díjas zeneszerző - folkloristával, a Hagyományok Háza most leköszönő alapító főigazgatójával húszéves vezetői tevékenységéről, zenei és népzenei munkásságáról Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta (fotó: hagyomanyokhaza.hu)

Karaktergyilkosság. Ijesztő, félelmetes, és mindennapjaink része. Bőhm Kornél válságkommunikációs szakemberrel járjuk körbe a témát. Miért olyan népszerű kommunikációs fegyver a karaktergyilkosság? Melyek a leggyakrabban alkalmazott sémák? Hogyan lehet újraépíteni a jó hírnevet egy-egy lejárató akció után? Mindezt megtudhatjuk műsorunkból és Böhm Kornél napokban megjelent, Karaktergyilkosság-Lejáratás a gúnynévtől az álhírig - című könyvéből.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

A fiatalok gyakran kérdeznek, és szeretnének leegyszerűsített, igazságos válaszokat kapni a történelemről. Bán János írása - ha korábban születik meg - Tóth Béla, vagy Ráth-Végh István anekdotakincsébe is bekerülhetett volna. A munkásmozgalom-történeti előítéletekkel pedig - a főszereplő mai utódai okán - ma is küzdenünk kell. Érdemes lesz tovább adni...

Pontosan 700 évvel ezelőtt, 1321-ben hunyt el Dante Alighieri a középkori európai irodalom egyik legnagyobb alakja. A jeles évforduló alkalmából Szegeden és Budapesten november 16. és 19. között nemzetközi konferenciát rendeztek. Gyarmathy Dóra járt a budapesti helyszínen. “A világosság a sötétségben fénylik…” ezt a címet kapta a Bibliamúzeum időszaki kiállítása, amely a Ferencvárosi Helytörténeti múzeumban kapott helyet, és 2022.január 22-éig látható. Az Udvardi Erzsébet téli és karácsonyi képeiből készült válogatásról a kurátorral, Timár Gabriellával Temesfői Mátyás beszélgetett. November 24-étől látható a mozikban a Nagykarácsony című romantikus vígjáték. A film zeneszerzője, Balázs Ádám, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez mint az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm, a Testről és lélekről, vagy legutóbb, a Feleségem története. Bicskei Bea a rendezővel és a zeneszerzővel is beszélget a muzsikáról, illetve a betétdalt is hallhatjuk. A filmről bővebben a szombati Meghívóban lesz szó.

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Folytatjuk két héttel ezelőtt elkezdett témánkat: Generációk sztárjai. Beszélgetőtársaim ezúttal is: - Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója, és aki a Baby Boomereket (vagy "Ratkó-gyerekeket") képviseli, - az X-generáció nevében Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője, - valamint lánya, Barcsák Ági, rádiónk ZéGeneráció című egykori műsorának oszlopos tagja, jelenleg egyetemista.

gróf Bethlen István 75 éve halt meg, és 100 éve, 1921-ben alakult meg a Bethlen kormány. Ennek kapcsán a két világháború közti Magyarországról Tarján M. Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával beszélgetünk.

Kelemen Lászlóval, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Erkel Ferenc-díjas és Lajtha László-díjas zeneszerző - folkloristával, a Hagyományok Háza most leköszönő alapító főigazgatójával húszéves vezetői tevékenységéről, zenei és népzenei munkásságáról Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta (fotó: hagyomanyokhaza.hu)

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: Háború után "Miképpen mennyben, azonképpen itt a Földön is" Nem vétkezünk többé A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

Hallottak-e már valaha is A gróf szeszélyei című operáról? Az álruhás párizsiról? Netán A szerelmes balerináról vagy éppen A megrögzött tréfamesterről? A sort hosszan folytathatnánk: ma esti komponistánk 64 operával szolgálta a XVIII. század végének elkényeztetett publikumát. Köztük minden idők egyik legismertebb vígoperájával, A titkos házassággal, amely akkora sikert aratott bécsi bemutatásakor, hogy II. Lipót császár azonmód megismételtette az egész előadást. Mindebből kiderült: hamarosan az 1749 és 1801 között élt Domenico Cimarosa szerzeményei szereznek Kedves Hallgatóinknak derűs perceket. Ami alighanem az első számú elvárásnak számított a Cimarosa korabeli zeneszerzőkkel szemben. A melodikus ötletekben kifogyhatatlan zeneszerző igen kalandos életuttal büszkélkedhet. Szegény sorban tengődő félárvaként egy minorita alapítás fogadta növendékei közé, ahonnan kiváló zenei képzettséggel lépett ki a pezsgő itáliai zenei élet színpadára. Nápolyi diadalainak hallatán udvari operaszerzőjének hívta Nagy Katalin cárnő – csakhogy a dél-olasz klímához szokott komponista alig két év után menekülőre fogta a szentpétervári időjárás elől. Útja Bécsbe, majd ismét Nápolyba vezetett, ahol egy Bourbon-ellenes lázadás kellős közepén találta magát, és mindjárt komponált is egy királyellenes himnuszt, amit széltében-hosszában énekeltek – míg csak az uralkodó vissza nem tért trónjára. Cimarosát csak előkelő pártfogói – no meg egy királydicsőítő kantáta - mentették meg a halálbüntetéstől. Halála mindmáig tisztázatlan: egyes gyanúk szerint Mária Karolina királyné – Marie Antoinette szerencsésebb sorsú húga – utasítására megmérgezték. Hogy a történet még operaszerűbb legyen: a gyanúsításokat az udvar tisztázó közleményben igyekezett cáfolni... A tömérdek opera mellett Cimarosa csak úgy ontotta az elragadó billentyűs sonatákat, amelyek mindegyike egész ária vagy jelenet alaptémájának is beillenék. David Boldrini játéka közben Kedves Hallgatóink is megfigyelhetik, milyen leleményesen lehetett hangszíneket váltani a többregiszteres csembalókon – akár a darabon belül is!